Und
| Und | |||
 | |||
| A Szent Márton-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Soproni | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Pintér Tamás (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9464 | ||
| Körzethívószám | 99 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 334 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 47,42 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,79 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Nyugat-magyarországi peremvidék[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Vas–Soproni-síkság[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Répce-sík[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 29′ 19″, k. h. 16° 41′ 47″47.488689°N 16.696339°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 19″, k. h. 16° 41′ 47″47.488689°N 16.696339°E | |||
 Und
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
| |||
| Und weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Und témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Und község (horvátul: Unda,[4] németül: Undten) Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban. A népesség kb. 60%-a horvát nemzetiségű, de sokan közülük egyúttal magyarnak is vallják magukat.
Fekvése
[szerkesztés]Az Alpokalján, a mai országhatár közvetlen közelében helyezkedik el. Egyutcás, fésűs beépítésű település. Sokáig nehezen megközelíthető helység volt, ma is távol esik a nagy forgalmú utaktól. Mindössze két települési szomszédja van: kelet felől Sopronhorpács, délnyugati irányból pedig Zsira. A legközelebbi városok: Csepreg, Bük és Kőszeg.
Megközelítése
[szerkesztés]Csak közúton érhető el, a két települési szomszédja felől, a 8626-os úton. Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben a 84-es főútról közelíthető meg, Lövőnél letérve a 8627-es útra, majd Sopronhorpácstól a 8626-os úton. 2007-től helyreállt a trianoni határmódosítás miatt elvesztett egykori közúti kapcsolata Fülessel (Nikitsch) is.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Sopron–Szombathely-vasútvonal Lövő vasútállomása kínálja, mintegy 9 kilométerre keletre. A község elérhető menetrend szerinti autóbuszjáratokkal is.
Története és mai élete
[szerkesztés]Első írásos említése 1225-ben történt „Vnd” alakban írva, személynévből. A tatárjárás után horvátok települtek ide Zágráb környékéről. Az Osl és a Pok-nemzetségből leszármazott családok birtoka volt a középkorban. 1408-ban mezőváros. A 16. század első felében a Pokyak fészke, de 1543 óta birtokuk az Ostffyak kezére került. 1541-ben Gróf Bernát már az Ostffyaktól vásárolt tekintélyes birtokrészeket. Ostffy Tamásnak 1549-ben majorüzeme volt, 1564-ben újból két jobbágytelket vett hozzá.
1588-ban említik az adólajstromok a papok házát. 1596-ban a Pokyak visszakövetelték birtokrészüket az Ostffyaktól, az országgyűlés Nádasdy Ferenc főkapitányt bízta meg az ügy kivizsgálásával. Ennek nyomán az Ostffyak helyét a Pokyak leszármazottai foglalták el. Salamonfa földesura, Rátky Menyhért a 16. század végén öröklés jogán ült az egykori Gróf-tulajdont képező ingatlanok birtokába. A lakosság a 16. századi nagy horvát bevándorlás idején lett horváttá, azóta évszázadokon keresztül elárasztotta a szomszédos falvakat horvátokkal. Zsira, Horpács horvát családnevei sok egyezést mutatnak az undi családnevekkel. A Rátky és a Poky-családok bírták a falut a 17. században is. 1622-ben 34 ház lakatlan. 1635-ben Rátky György birtokában vannak az úrbéresek, a Poky-család kezén pedig a major.
Und a 18. században népes település, 50 jobbágytelekkel és 17 zsellérháztartással. 1738-ban országos vásártartási jogot kapott a település. Főleg köznemesek a birtokosok. 1750-ben épült az első templom. Az 1700-as évek végén nagy tűzvész pusztította el a falut, ezután épült fel a dombosabb mai helyén. 1871-ben iskolát létesítettek a faluban. 1939-ben bevezették a villanyt. A trianoni békeszerződést követően 1920-tól határmenti község. A két világháború között a gróf Zichy-Meskó Jakabnak volt Undon nagybirtoka. A világgazdasági válság Undra is nehéz napokat hozott. A legszegényebbek Ausztriába jártak részes munkára. Többen a faluból nyírfa seprűt készítettek, azokat árulták és gyümölccsel piacoztak. Iparosuk több is volt: bognár, kovács, asztalos, cipész, vendéglős, boltos.
1945-ben 77 földigénylő 140 kh. földet kapott, de a falu lakóinak megélhetését ez sem biztosította. A szorgalmas undiak már az elmúlt századokban is átjártak Ausztriába dolgozni, 1945 után ezt nem tehették meg, ezért az itthoni nagyobb építkezéseken vállaltak munkát. 1950-ben tsz alakult, amelyet 1959-ben Új Élet Tsz néven újjászervezték. 1958-ban bővítették az iskolát, 1961-ben napközi otthonos óvoda épült. 1984-ben a járási rendszer megszűnésével Und a nagyközségi közös tanáccsal rendelkező Sopronhorpács egyik társközsége lett és csak 1990-ben nyerte vissza önállóságát. Az egykori vasfüggöny határsávjában burkolt út létesült, 2007-ben a Schengeni egyezményhez való csatlakozást követően Fülessel felé is megnyílt a határ. 2012. januárjában elkészült a Fülesre menő út teljes felújítása és kiszélesítése, mivel a korábbi határőrségig épült út az igénybevételtől teljesen tönkrement.[5]
Az undiak szeretettel ápolják szokásaikat és hagyományaikat: a májusfa állítást, pünkösdölést, lakodalmi és újévi köszöntőket, a horvát nyelvet, táncokat és a népviselet emlékeit. Megoldották a gyerekek anyanyelvi oktatását, a könyvtárban a horvát irodalom alkotásaiból válogathatnak eredeti nyelven. Kiépült és fejlődik a település lakóit ellátó egészségügyi, kereskedelmi és kulturális alapszolgáltatások rendszere. Legnépszerűbb sport a labdarúgás, az undi csapat a soproni körzet legjobbjai között szerepel.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Ifj. Guzmits Ferenc (független)[6]
- 1994–1998: Guzmits Ferenc (független)[7]
- 1998–2002: Guzmits Ferenc (független)[8]
- 2002–2006: Guzmits Ferenc (független)[9]
- 2006–2010: Guzmits Ferenc (független)[10]
- 2010–2014: Guzmits Ferenc (független)[11]
- 2014–2019: Pintér Tamás (független)[12]
- 2019–2024: Pintér Tamás (független)[13]
- 2024– : Pintér Tamás (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 323 | 336 | 335 | 350 | 343 | 334 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 54,5%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 61,3% horvátnak, 2,9% németnek, 0,3% szlováknak mondta magát (3,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 86,5%, református 1,3%, evangélikus 2,6%, felekezeten kívüli 1,9% (5,8% nem nyilatkozott).[14]
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Szent Márton-templom egyhajós, egytornyos, puritán barokk épület, 1750-ben épült. Szentélyét 1865-ben megtoldották. Előtte magas oszlopon 18. századi Szentháromság-szobor áll, maga az oszlop 1868-ban készült. A temető bejáratánál pilléren álló tabernákulumban domborművű feszület látható, fölötte kereszt. A falu szélén Madonna-szobor áll. A Fő utcában és a Fülesi úton műemlék jellegű régi lakóházak vannak.
- Szent Márton-kápolna Zsira felé
- Szent Márton útvonal egyik állomása
- Horgásztó Zsira felé.
Galéria
[szerkesztés]-
Szent Márton kápolna kívülről... -
... és belülről -
Millenniumi emlékmű -
Szent Márton útvonal állomása -
Régi lakóházak, a Fő utcában -
A Polgármesteri hivatal bejárata -
Fő utca -
Horgásztó -
Kétnyelvű üdvözlőtábla -
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Und települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 1.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
- ↑ ORF.at (2012. január 16.). Utak épülnek a határ mentén. volksgruppen.orf.at-magyarok. (Hozzáférés: 2012. január 19.) [halott link]
- ↑ Und települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Und települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
- ↑ Und települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Und települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Und települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Und települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Und települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
- ↑ Und települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
- ↑ Und Helységnévtár
További információk
[szerkesztés]- Und község webhelye
- Und község YouTube csatornája
- Und a Google Térképen
- Und a TérképCentrumban Archiválva 2009. február 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Könyvtári, információs és közösségi hely
- Helyi időjárás állomás
- Panorámaképek - UND
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
