Szilsárkány
Parasztbarokk lakóház
Szilsárkány címere Szilsárkány zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Győr-Moson-Sopron
Járás	Csornai
Jogállás	község
Polgármester	Szalai Miklós (független)[1]
Irányítószám	9312
Körzethívószám	96
Népesség
Teljes népesség	684 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	39,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	16,7 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 32′ 22″, k. h. 17° 15′ 19″47.539569444444, 17.25533055555647.539569°N 17.255331°EKoordináták: é. sz. 47° 32′ 22″, k. h. 17° 15′ 19″47.539569444444, 17.25533055555647.539569°N 17.255331°E
Szilsárkány Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Szilsárkány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilsárkány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szilsárkány község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.

A település a Rábaköz középső részén, Csornától 9 kilométerre délre helyezkedik el.

Szomszédai: Pásztori 2 kilométerre északkeletre, Rábacsanak 3 kilométerre délkeletre, Szil 5 kilométerre délre, Sopronnémeti 4 kilométerre nyugatra, Bogyoszló 7 kilométerre északnyugatra, és Csorna 9 kilométerre északra.

A falu szerkezete a közelmúltig útmenti, egyutcás, fésűs beépítésű volt. Mára ez a kép megváltozott, a Fő utcával párhuzamosan további utcák keletkeztek.

A település legfontosabb közúti megközelítési útvonala a nagy forgalmú 86-os főút, amelynek két oldalán terülnek el Szilsárkány lakóterületei. Északi határában elhalad az M86-os autóút is, amelynek egy csomópontja is van itt (Bogyoszló–Szilsárkány-csomópont).

A térség alsóbbrendű útjai közül Szilsárkány déli határában ér véget a Pápát a Rábaközzel összekötő 8408-as út és a Téttől idáig elnyúló 8419-es út. Bágyogszovát-Rábapordány felől a 8423-as út vezet idáig, Bogyoszlón át Kapuvárig a 8601-es út, Sopronnémeti-Magyarkeresztúr felé pedig a 8602-es út indul a településről.

A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 16-os számú Hegyeshalom–Porpác-vasútvonala érinti, de megállási pontja itt nincs a vonalnak. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget ezért Szil-Sopronnémeti vasútállomása kínálja, a községtől 4 kilométerre nyugatra.

A község éghajlati viszonyai kiegyensúlyozottak. Évente 600–650 mm csapadék hull, általában kedvező időbeli eloszlásban.

• 
  Gólyafészek a településen

A falu első okleveles említése 1345-ből ismert, „Sarkan” néven. Ekkor Kapuvárhoz tartozott. A középkor folyamán az Osl nemzetség birtoka volt. Őket a Nádasdy család és több kisebb birtokos követte.

A község Szent Márton templomát 1588-ban említik először az oklevelek. A templomot a törökök 1594-ben, Győr elfoglalásának évében feldúlták. Újjáépítésére 1633-ban került sor.

A reformáció során 1576-ban prédikátor térítése nyomán, a falu lakói áttértek az evangélikus vallásra. 1681-ben, a soproni országgyűlés idején nem is élt katolikus pap a településen. 1717 körül katonák és kapuvári hajdúk foglalták vissza a protestánsoktól a katolikus templomot. A szilsárkányi evangélikus gyülekezet ekkor Vadosfához, mint artikuláris helyhez csatlakozott. Az úrbérrendezés (1767) idején több kisebb birtokosé volt a község. II. József türelmi rendeletével pozitív változás állt be az evangélikusok életében; 1784. október 14-ére fel is épült új templomuk.

A község élén az idők során többször is az országos, megyei, illetve járási életben is szerepet vivők álltak.

1848-ban a településen is megalakult a Nemzetőrség. A 60 összeírtból 12 önkéntes volt. Brányi Lajos gazdatiszt főhadnagyi rangot kapott. A kiegyezést követően a község lassan, de egyenletesen fejlődött. Az iskolatanács 1873-as jelentéséből tudjuk, hogy a katolikusoknál 81 fiú és 72 leány, az evangélikusoknál 29 fiú és 37 leány járt az elemi iskolába.^{[m 1]}

A békés fejlődést kerékbe törte az első világháború, amelyben 65-en haltak meg. Emléküknek 1925-ben szobrot állíttatott a község lakossága. A két háború között a falu életében jelentős szerepet játszottak az öntevékeny, önszerveződő egyesületek, szövetkezetek és társaságok. Volt olyan időszak, amikor számuk elérte a 28-at. Valamennyi között a legrégibb az 1885-ben alakult Önkéntes Tűzoltó Egyesület.

A II. világháború újabb szenvedést hozott Szilsárkánynak is. Harmincan katonaként, mások polgári áldozatként vesztették életüket.

A falu szülötte volt Hegedüs András, az 1956-os forradalom előtti időszak utolsó és minden idők legfiatalabb magyar miniszterelnöke (1955-ben 33 évesen vette át a kormány irányítását), aki később, az 1960-as években szociológusként szembefordult a kádári rendszerrel.

1959-ben Szilsárkány és a szomszédos Pásztori gazdái 250 taggal termelőszövetkezetet alakítottak. Ennek jogutódja ma 65 embert foglalkoztat, de az 1990-es rendszerváltás óta mindkét településen működnek magángazdaságok, valamint vállalkozók és kereskedők is.

Szilsárkány intézményrendszerének élén a képviselő-testület áll a polgármesteri hivatallal. Nyolcosztályos alapfokú oktatás és napközi otthonos óvoda is van a faluban. A pásztori általános iskolások is a szilsárkányi iskolában tanulnak, a 100-nál több tanulóval 11 tanító foglalkozik.

A falu könyvtárában több mint 5000 kötet várja az olvasókat.

Tánccsoport is működik a községben.

A település hívő lakói két felekezethez, az evangélikus és a katolikus egyházközséghez tartoznak.

• 1990–1994: Dr. Egry Csilla (független)^[3]
• 1994–1998: Némethné Endrődy Margit (független)^[4]
• 1998–2002: Fluck Tamás (független)^[5]
• 2002–2006: Zöld Péter (független)^[6]
• 2006–2010: Zöld Péter (független)^[7]
• 2010–2012: Zöld Péter (független)^[8]
• 2012–2014: Szalai Miklós (független)^[9]
• 2014–2019: Szalai Miklós (független)^[10]
• 2019–2024: Szalai Miklós (független)^[1]
• 2024– :

A településen 2012. november 25-én időközi polgármester-választást tartottak,^[9] az előző polgármester lemondása miatt.^[11]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,6%-a magyarnak, 1,4% cigánynak, 1,6% németnek, 0,3% szerbnek mondta magát (13,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,7%, református 1,6%, evangélikus 9,4%, felekezeten kívüli 2,9% (18% nem nyilatkozott).^[12]

• Evangélikus templom
• Római katolikus temploma: épült 1890-ben, búcsúja Úrnapja ünnepén van, körmenettel
• Lakóház, volt Baditz-kastély
• Hőgyész-kúria

• Igaz Gáspár – helyi plébános 1812–1813
• Litschauer Lajos 1815–1885 - bányamérnök, a magyar bányászati szaknyelv egyik megteremtője, selmecbányai akadémiai tanár; ifj. Litschauer Lajos bányamérnök apja
• Kiss Ferenc 1860–1952 – erdőmérnök, az Alföld fásításának egyik kidolgozója
• Marosi Arnold 1873–1939 – ciszterci tanár, a székesfehérvári múzeum alapítója
• Hegedüs András 1922–1999 – miniszterelnök 1955–1956, szociológus
• Závory Zoltán 1906–2000 – festőművész, restaurátor, akinek az ország különböző részein és a szomszédos országokban több száz templom őrzi munkáját. A helyi katolikus templomban a „Krisztus az angyalok között” c. képet festette, és a házasságkötő teremben is található alkotása.^{[m 2]}
• Sebestyén Imre – plébános, szerzetes

• Pájer Imre: Szilsárkány. Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (CEBA Kiadó, 1998) ISBN 963-9089-07-9
• Bedécs Gyula: Szilsárkány. A Rábaköz (B.K.L. Kiadó, Szombathely, 2002) ISBN 963-86193-7-6

• Szilsárkány község honlapja
• Szilsárkány térképe Archiválva 2009. február 4-i dátummal a Wayback Machine-ben

Sablon:Győr-Moson-Sopron megye települései m v sz Győr-Moson-Sopron vármegye települései
Megyei jogú városok	Győr Sopron
Városok	Beled Csorna Fertőd Fertőszentmiklós Jánossomorja Kapuvár Lébény Mosonmagyaróvár Pannonhalma Tét
Nagyközségek	Bősárkány Hegyeshalom Nagycenk Szany
Községek	Abda Acsalag Ágfalva Agyagosszergény Árpás Ásványráró Babót Bágyogszovát Bakonygyirót Bakonypéterd Bakonyszentlászló Barbacs Bezenye Bezi Bodonhely Bogyoszló Börcs Bőny Cakóháza Cirák Csapod Csáfordjánosfa Csér Csikvánd Darnózseli Dénesfa Dör Dunakiliti Dunaremete Dunaszeg Dunaszentpál Dunasziget Ebergőc Écs Edve Egyed Egyházasfalu Enese Farád Fehértó Feketeerdő Felpéc Fenyőfő Fertőboz Fertőendréd Fertőhomok Fertőrákos Fertőszéplak Gönyű Gyalóka Gyarmat Gyóró Gyömöre Győrasszonyfa Győrladamér Győrság Győrsövényház Győrszemere Győrújbarát Győrújfalu Győrzámoly Halászi Harka Hédervár Hegykő Hidegség Himod Hövej Ikrény Iván Jobaháza Kajárpéc Károlyháza Kimle Kisbabot Kisbajcs Kisbodak Kisfalud Kóny Kópháza Koroncó Kunsziget Lázi Levél Lipót Lövő Maglóca Magyarkeresztúr Markotabödöge Máriakálnok Mecsér Mérges Mezőörs Mihályi Mórichida Mosonszentmiklós Mosonszolnok Mosonudvar Nagybajcs Nagylózs Nagyszentjános Nemeskér Nyalka Nyúl Osli Öttevény Páli Pásztori Pázmándfalu Pér Pereszteg Petőháza Pinnye Potyond Pusztacsalád Püski Rajka Ravazd Rábacsanak Rábacsécsény Rábakecöl Rábapatona Rábapordány Rábasebes Rábaszentandrás Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Rábatamási Rábcakapi Répceszemere Répcevis Rétalap Románd Röjtökmuzsaj Sarród Sikátor Sobor Sokorópátka Sopronhorpács Sopronkövesd Sopronnémeti Szakony Szárföld Szerecseny Szil Szilsárkány Táp Tápszentmiklós Tarjánpuszta Tárnokréti Tényő Töltéstava Újkér Újrónafő Und Vadosfa Vág Vámosszabadi Várbalog Vásárosfalu Vének Veszkény Veszprémvarsány Vitnyéd Völcsej Zsebeháza Zsira