Farád
A katolikus templom
Farád címere Farád zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Győr-Moson-Sopron
Járás	Csornai
Jogállás	község
Polgármester	Németh István (független)[1]
Irányítószám	9321
Körzethívószám	96
Népesség
Teljes népesség	1889 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	66,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	28,79 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 36′ 20″, k. h. 17° 12′ 02″47.605511111111, 17.20051944444447.605511°N 17.200519°EKoordináták: é. sz. 47° 36′ 20″, k. h. 17° 12′ 02″47.605511111111, 17.20051944444447.605511°N 17.200519°E
Farád Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Farád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Farád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Farád község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a csornai járásban. Nevének eredete a Rábaköz északi, a Hanság mocsaraival határos helyzetére utal: itt volt ugyanis a földművelésre alkalmas vidék vége (fara), amitől északra a mocsárvilág következett.

Magyarország északnyugati, a Dunántúl északi részén fekszik, a Kisalföldön, ezen belül pedig a Rábaközben, Csornától 3-4 kilométerre nyugatra. Nyugati határában a Farkas-árok, északi külterületei közt pedig a Kapuvár-Bősárkány-csatorna húzódik.

Szomszédai: észak felől a Csornához tartozó Földsziget településrész, kelet felől Csorna városa, dél felől Jobaháza, nyugat felől pedig Rábatamási.

Központján keresztülhalad, annak főutcájaként, kelet-nyugati irányban a Győrt Sopronnal összekötő 85-ös főút, déli határszélén pedig elhalad az M85-ös autóút, amelynek ott csomópontja is van, így ez a két legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Déli szomszédjával és azon keresztül Gyóróval a 8603-as út köti össze, Csornával pedig kerékpárút is összekapcsolja.

A hazai vasútvonalak közül a Győr–Sopron-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Farád megállóhely a belterület déli széle mellett helyezkedik el.

A régészek három avar kori lelőhelyet tártak fel a településen, melyek közül kettő temetkezési célokat szolgált.

Farádot okiratban először 1281-ben említették. 1359-ben már kúriája volt a helyi papnak.^[3] Középkori birtokosai az Osl nemzetségből leszármazott, illetve azokkal rokon családok, elsősorban az Ostffyak. A 15. században fontosabb birtokosok: enyingi Török Bálint, majd Dessewffy család, végül a Czikó család.

1570-ben több, mint 20 jobbágytelek lakói vesztették életüket a pestisjárvány következtében. 1594-ben a török feldúlta a falut, amely teljesen elpusztult. A túlélők egy része az Indiai-majorba menekült. A 18. század elejétől a hanyi területek lecsapolásával egyre növekedett a művelhető terület.

A 17. század ötvenes éveiben a már korábban is birtokos Ostffyak mellett a Keszy, Nagy, Hőgyészy, Megyery és Szilvási családok szereztek birtokot a településen, majd ezt követően Nádasdy Ferenc szerzett birtokadományt, melyet később a többi birtokával együtt elkoboztak tőle. Ezen elkobzott birtokok tulajdonjogát szerezte meg később az Eszterházy-család. A kisnemesi birtokok közül sok elaprózódott, ezért gazdáik kénytelenek voltak szélnek ereszteni korábbi szolgáikat. Érdekesség, hogy a nemesek külön falurészben éltek a jobbágyoktól. 1696-ban 18 telken gazdálkodtak a falu földművesei.

Vallási szempontból evangélikus többséggel rendelkezett a település a 17. században. 1714-ben összesen 30 fő volt katolikus a településen. 1773-ban lett a falu evangélikus lelkésze Ács Mihály, aki több egyházi énekeskönyvet is írt. Miután az Eszterházy-család birtokot szerzett a településen, a katolikus vallás hívői egyre többen lettek. 1715-ben az összeírást végzők még 24 fő jobbágyot találtak a faluban, 1752-ben már 34 fő jobbágy volt.

A 18. századtól zsidók is éltek a településen, akiknek önálló kulturális életük alakult ki, melynek keretein belül imaházat és iskolát működtettek és külön temetőjük is volt. Lélekszámuk a 300 főt is elérte.

A Rákóczi-szabadságharc során itt szállásolták el a Status Regiminis állományát. A 18. század elején kezdték meg a környező területek vízrajzi rendezését, a mocsarak lecsapolását. A lecsapolt területek miatt nőtt a faluhoz tartozó szántóföldek kiterjedése.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején 31 falubeli vett részt katonaként Klapka György seregében, míg a falubeli Ostffy István őrmester egy rábaközi század parancsnoka volt. 1876-ra megépült a vasútvonal. 1880-ban a falu negyedét tűzvész pusztította el. A település önkéntes tűzoltóegyesülete 1883-ban alakult meg.

Az első világháború során 98 farádi vesztette életét, míg a második világháború harcai során 44 fő hunyt el. A falu hősi halottainak tiszteletére emlékművet állíttattak a helyiek.

Az 1945-ben véghez vitt földosztás 260 főt juttatott földtulajdonhoz. 1949-ben termelőszövetkezet alakult, 1959-től a teljes földtulajdonosi kör birtokait a termelőszövetkezet vette birtokba. 1967-ben új szárnnyal bővült a helyi általános iskola, 1979 óta tornaterem is tartozik hozzá.^[3]

Farádot 1979. január 1-jén Csornához csatolták, majd tizenhárom év és két hónap múlva, 1992. március 1-jén lett újra önálló önkormányzattal rendelkező község.

• 1992–1994: Joódy Ákos (független)
• 1994–1998: Joódy Ákos (független)^[4]
• 1998–2002: Joódy Ákos (független)^[5]
• 2002–2006: Tompos Béla (független)^[6]
• 2006–2010: Tompos Béla (független)^[7]
• 2010–2014: Szalai Zoltán (független)^[8]
• 2014–2019: Szalai Zoltán (független)^[9]
• 2019–2024: Szalai Zoltán (független)^[10]
• 2024– : Németh István (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 1% németnek, 0,3% románnak mondta magát (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,4%, református 0,9%, evangélikus 17,7%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 2,8% (27,4% nem nyilatkozott).^[11]

A falu evangélikus temploma 1785-ben épült. Tornyát huszonegy évvel később, 1806-ban emelték. A templom berendezése egyszerű. Olaj oltárképe (Krisztus a keresztfán) Schiller József alkotása. A római katolikus templom az evangélikushoz hasonlóan szintén 1785-ben épült. Különösen szépek a padok oldallapjain a virágos faragások. A mennyezet freskóit 1971-ben Samodai József festette. Három temetője van. Az evangélikus temetőben (déli falurész ) régi családi kripták, a katolikus temetőben (észak keleti) a Sarlay-család kápolnájának 1855-ben épült ravatalozója található. Az izraelita temető a község északnyugati szögletében található. A település utcáit köztéri szobrok, a világháborús, mészkőből faragott hősi emlékmű, valamint a mészkőből faragott Szent Flórián-szobor díszítik.

A volt Ostffy-kastély ma iskolaként üzemel. A klasszicista stílusú épület homlokzatán a timpanon közepét a család címere díszíti. A Sarlay-kastélya klasszicista stílusú, melynek homlokzatán Felsőbüki Nagy Sándor címere díszlik. A falu határában horgásztó van és itt található a Hanyi Csárda.

• A község általános iskolája 2006-ban a Hanság madárvilágát kutató csornai iskolaigazgató Király Iván nevét vette fel. A neves ornitológus és helytörténész emléktábláját az iskola falán helyezték el.
• A községben működik a Farádi Pávakör énekkara.

A falu címerét 1996-ban alkotta meg a képviselő-testület: a történelmi pecséteken lévő címerképek ábráit a településen nagy szerepet játszott Ostffy család címerének egyik elemével egészítették ki. (Az 1778-as pecséten három szál leveles búzakalász, felette F betű és mellette egy-egy hatágú csillag volt; ezt később ekevassal egészítették ki. A nemesség pecsétjében (1847) lefelé fordított ásó, három búzakalász és markolatos kard, később leveles gallyak voltak.) A címer csúcsos talpú, egyszer vágott, egyszer hasított felülete négy mezőre oszlik. Címertanilag jobb fölső kék háttérszínű mezőben egy ezüst ekevas látható. A bal fölső, vörös hátterű mezőben három arany búzakalász helyezkedik el. A jobb alsó vörös hátterű mezőben egy aranyszínű sasszárny található, mely egy fekete madárlábon áll. A bal alsó kék hátterű mezőben egy ezüst színű szablya található.^[12]

• 
  A római katolikus templom madártávlatból
• 
  Az evangélikus templom látképe

• Az Arrabonet cikke
• Önkormanyzat.net: Farád község önkormányzata

Sablon:Győr-Moson-Sopron megye települései m v sz Győr-Moson-Sopron vármegye települései
Megyei jogú városok	Győr Sopron
Városok	Beled Csorna Fertőd Fertőszentmiklós Jánossomorja Kapuvár Lébény Mosonmagyaróvár Pannonhalma Tét
Nagyközségek	Bősárkány Hegyeshalom Nagycenk Szany
Községek	Abda Acsalag Ágfalva Agyagosszergény Árpás Ásványráró Babót Bágyogszovát Bakonygyirót Bakonypéterd Bakonyszentlászló Barbacs Bezenye Bezi Bodonhely Bogyoszló Börcs Bőny Cakóháza Cirák Csapod Csáfordjánosfa Csér Csikvánd Darnózseli Dénesfa Dör Dunakiliti Dunaremete Dunaszeg Dunaszentpál Dunasziget Ebergőc Écs Edve Egyed Egyházasfalu Enese Farád Fehértó Feketeerdő Felpéc Fenyőfő Fertőboz Fertőendréd Fertőhomok Fertőrákos Fertőszéplak Gönyű Gyalóka Gyarmat Gyóró Gyömöre Győrasszonyfa Győrladamér Győrság Győrsövényház Győrszemere Győrújbarát Győrújfalu Győrzámoly Halászi Harka Hédervár Hegykő Hidegség Himod Hövej Ikrény Iván Jobaháza Kajárpéc Károlyháza Kimle Kisbabot Kisbajcs Kisbodak Kisfalud Kóny Kópháza Koroncó Kunsziget Lázi Levél Lipót Lövő Maglóca Magyarkeresztúr Markotabödöge Máriakálnok Mecsér Mérges Mezőörs Mihályi Mórichida Mosonszentmiklós Mosonszolnok Mosonudvar Nagybajcs Nagylózs Nagyszentjános Nemeskér Nyalka Nyúl Osli Öttevény Páli Pásztori Pázmándfalu Pér Pereszteg Petőháza Pinnye Potyond Pusztacsalád Püski Rajka Ravazd Rábacsanak Rábacsécsény Rábakecöl Rábapatona Rábapordány Rábasebes Rábaszentandrás Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Rábatamási Rábcakapi Répceszemere Répcevis Rétalap Románd Röjtökmuzsaj Sarród Sikátor Sobor Sokorópátka Sopronhorpács Sopronkövesd Sopronnémeti Szakony Szárföld Szerecseny Szil Szilsárkány Táp Tápszentmiklós Tarjánpuszta Tárnokréti Tényő Töltéstava Újkér Újrónafő Und Vadosfa Vág Vámosszabadi Várbalog Vásárosfalu Vének Veszkény Veszprémvarsány Vitnyéd Völcsej Zsebeháza Zsira