Mihályi
Légifotó
Mihályi címere Mihályi zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Győr-Moson-Sopron
Járás	Kapuvári
Jogállás	község
Polgármester	Csitei Gábor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	9342
Körzethívószám	96
Népesség
Teljes népesség	1042 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	62,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	16,28 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 31′ 00″, k. h. 17° 06′ 00″47.5167, 17.147.516700°N 17.100000°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 00″, k. h. 17° 06′ 00″47.5167, 17.147.516700°N 17.100000°E
Mihályi Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Mihályi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mihályi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mihályi község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Kapuvári járásban található.

Magyarország északnyugati részén, a Kisalföldön, a Rábaközben a Kis-Rába két oldalán fekszik. Soprontól keletre 50 kilométerre, Kapuvártól délre 10 kilométer távolságra.

A szomszédos települések: észak felől Kisfalud, északkelet felől Bogyoszló, kelet felől Magyarkeresztúr, délkelet felől Vadosfa, dél felől Beled, nyugat felől pedig Gyóró és Himod.

Közigazgatási területén áthalad, észak-déli irányban a Kapuvár és Celldömölk térsége közt húzódó 8611-es út, azon érhető el mindkét végponti város felől. Központján azonban csak a kelet-nyugati irányú 8603-as és az abból északnak kiágazó 8608-as út halad át, előbbi Bogyoszlóval és Gyóróval, utóbbi Kisfaludon át Himoddal köti össze.

Lakott területének keleti szélét érinti még a 8605-ös és a 8607-es út is, előbbi Magyarkeresztúrral, utóbbi Vadosfával és azon keresztül Pálival kínál összeköttetést a község számára. A fentieken túlmenően a keleti határszéle mentén elhalad még a Bogyoszló-Beled közt húzódó 8606-os út is.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőségeket a Hegyeshalom–Porpác-vasútvonal Páli-Vadosfa megállóhelye vagy a Győr–Sopron-vasútvonal Kapuvár vasútállomása kínálják.

* 1198-tól a Csák nemzetség birtokolja.
A falu Árpád-kori település. Kezdetben királyi várbirtok, amely fontos szerepet játszott a nyugati határvédelemben, a Rábaközi gyepű Kapuvárhoz tartozó megerősített helyeként. Első okleveles említése 1198-ból származik. Ekkor Imre király Csák Ugrin győri püspöknek adományozza a felségsértés bűnébe esett Pál soproni várjobbágy Mihályi nevű birtokát. Ugrin – aki élete végén már esztergomi érsek – Mihályit, a szomszédos Kisfaluddal együtt, Miklós nevű öccsére hagyja. Az ő leszármazottainak a két település névadó birtokuk lesz és a két falu évszázadokon keresztül a Mihályiak és a Kisfaludyak birtoka. A 14. században a Mihályi család is több ágra bomlik, de a kivált családok a Linkóháziak, Ugrinok, Csákiak továbbra is közösen birtokolják a falut.

* 1440 nyarán itt talált menedéket Erzsébet királyné és a Visegrádról ellopott korona.
A 15. és a 16. század nagy részében a Ládonyiak birtokolták, akikből Ládonyi István feleségül vette mihályi Ugrin Jánosnak az egyik lányát, Zsófiát. Az egyik fiuk mihályi Ládonyi Miklós (fl. 1499–1545), Galgóc várnagya 1524-ben, Visegrád várnagya 1526-ban, Sopron vármegye alispánja, földbirtokos. A Ládonyi csaléd után a Káldyak, 1729-től a Nickyek, majd a Fiathok és a Barthodeiszkyek bírják. Végül 1860-tól a Dőry család válik a legjelentősebb birtokossá a faluban.
A 13. században a praediumnon földművelés és jelentős állattartás folyt. 1223-ban Ugrin Miklós királyi engedélyt szerzett, hogy Mihályi népét német hospesekkel gyarapíthassa. Ugyancsak II. Andrástól szerzett engedélyt 1231-ben, hogy a falu határában, a Rába folyón 4 malmot emelhessen. A vitatott hagyomány szerint 1440-ben Erzsébet királyné Ulászló elől menekülve Mihályiban szállt meg és az elrabolt koronát egy odvas fűzfába rejtette el. A 16. század a falu számára nagy megpróbáltatásokat hozott.

* 1567-ben castellumként, azaz erődített udvarházként említik.
Ládonyi Miklósnak a feleségétől terösdi Kónya Potenciana (fl. 1524) asszonytól származó fia Ládonyi Demeter a helyi kastélyt építette. Ládonyi Demeter a korábbi Ugrin kúria helyén építette meg a négy saroktornyos reneszánsz várkastélyát. "Castellum Mihályi" első említése 1567-ből származik. Az építőmester bizonyos "Antaly mester" volt, aki 1574-ben pecséttel igazolta Ládonyi özvegyének, hogy a munkáját kifizették. A négy saroktornyos várkastétyt a körítőfalon kívül földdel töltött fapalánk vette körbe, amelyet kívülről a Kis-Rába vizével elárasztott, széles árok védett. 1570-ben és 71-ben a Rába áradása pusztítja, 1594-ben pedig a török csapatok rabolják ki a falut. Még 1604-ben is csak egy porta lakott. Az elszegényedést mutatja, hogy 1665-ben 30 család csak a zsellérek adóját képes megfizetni. 1704-ben és 1709-ben a császári csapatok kétszer is felégetik. A jobbágytelepülés a 17. és 18. században indul fejlődésnek. Ebben az időszakban fogják művelés alá a falu határban az irtásföldeket és indul meg a gyümölcs- és dohánytermesztés. Legfontosabb terményei közé a búza, rozs, árpa, kukorica, zab, valamint a hüvelyesek tartoztak. Nagyarányú állattartás is folyt. A juh és szarvasmarha mellett híresek voltak a mihályiak a lovaikról is. Legfontosabb felvevőpiacuk Kapuvár, Sopron és Bécs volt, de termékeik eljutottak Szombathelyre, Győrbe, Csornára és Pápára is. 1666-ban országos vásár tartására kapott a falu privilégiumot. 1777-ben a Mihályi középbirtokosság birtokrendezést hajtott végre. Ennek során szabályozta azt is, hogy egy jobbágytelek után mekkora lehet az állattartás. Ez a korlátozás visszavetette az állattenyésztést, amíg a 18. században még 700 darabból álló nyájat tartottak a parasztok, addig a 19. század első felében már csak 200-at. A mezővárossá fejlődött településen számos iparos is megtelepedett. A céhbe szerveződött takácsok 1807-ben, a szabók, szűcsök, kovácsok és kosárfonó iparosok 1827-ben nyertek királyi kiváltságlevelet. A faluban 1883-ban 32, 1929-ben 24, 1930-ban pedig 30 iparos működött. Híresek voltak a pipakészítő és vályogvető cigányok. A trianoni béke után a gazdasági fejlődés megakadt, mivel megszakadtak a Rábaköz hagyományos gazdasági kapcsolatai a Bécsi medencével.

* 19. században a Dőry család birtokába kerül.
A 18. században Mihályi lakossága folyamatosan növekedett. 1785-ben már 1163-an lakják. A 19. század közepéig tart a népesség növekedése, 1850-ben 1730 lakóinak száma. Ezután a népesség csökkent, 1910-ben éri el a mélypontot 1310 lakossal. Az első világháború után újra a lélekszám növekedése figyelhető meg, 1930-ban 1452-en, 1949-ben 1564 a lakosok száma. A népesség növekedése 1960-ban éri el a tetőpontot 1599 fővel. Ettől kezdve a folyamatos csökkenés regisztrálható, ami jelenleg is tart. 1970-ben 1425-en, míg napjainkban 1234-en élnek a faluban.
Mihályiban a 17. század óta a lakosság vallási megoszlásának megfelelően, 2 felekezeti, katolikus és evangélikus iskola működött. 1950-ben ezeket felszámolták és egy állami iskolát hoztak létre. Jelenleg a 10 tantermes iskolában 127 tanulóval 10 pedagógus foglalkozik. A kisebbeket egy 60 férőhelyes napközi otthonos óvoda várja. Az egészségügyi ellátást egy orvosi rendelő, a művelődést, kikapcsolódást a 6000 kötetes könyvtár, művelődési ház és sportpálya biztosítja.

• A falu villamosítása 1921-ben fejeződött be. 1972-ben kiépült a vezetékes ivóvízhálózat. 1991-ben befejeződött a gázprogram. A vezetékes gázhálózatra a háztartások 2/3 része kapcsolódott rá. A települést bekapcsolták a crossbar rendszerbe is. Jelenleg a lakások 65%-ában van telefon. A folyékony kommunális hulladék elszállítása jelenleg tartálykocsival történik, de folyamatban van a csatornahálózat kiépítése. Megoldott a szilárd kommunális hulladék összegyűjtése és elszállítása. A lakosok számára munkalehetőséget az ipar területén hosszú időn keresztül a szénsavgyár kínált. 1935-ben kőolaj és földgáz után kutatva próbafúrásokat végeztek. Ennek során 1600 m mélyről 75 bar nyomású természetes szén-dioxid tört felszínre. Erre alapozva a Magyar-Amerikai Olajipari Rt 1938-ban kísérleti jellegű üzemet hozott létre, amit 1946-ban tovább korszerűsített. Az államosítás után egy ideig bővítették, majd 1982-ben Mihályiban megszüntették a szén-dioxid kitermelését.

1973-ban hozzácsatolták a szomszédos Kisfaludot, de Kisfalud 1990-ben újra önálló lett.

A gyár telephelyén a Győri Keksz- és Ostyagyár hozott létre cukorka üzemet a termelőszövetkezet dolgozói számára. Az 1990-es évek elején a hagyományos édesipari termékek piacának beszűkülése miatt a gyárat felszámolták. A mezőgazdaság területén megőrizte fontos szerepét a termelőszövetkezet. A Táncsics Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 1948-ban alakult meg.

• 1976-ban beolvasztották Gyóró, Himod, Kisfalud és Vadosfa szövetkezetét. Az 1990-es évek elején újabb átalakuláson esett keresztül. Az utóbbi években megnőtt az egyéni gazdálkodók száma is. A lakosok nagy részének jövedelmét a mezőgazdasági tevékenység egészíti ki.

Fejlődik a kereskedelem és a szolgáltatóipar is. Mezőgazdasági szakbolt, autósbolt, gumiszerviz, illatszer- és divatáru, ajándék- és virágüzlet van a faluban.

• 1990–1994: Pap Lajosné (független)^[3]
• 1994–1998: Dr. Győrváry György (független)^[4]
• 1998–2002: Pap Lajosné (független)^[5]
• 2002–2006: Pap Lajosné (független)^[6]
• 2006–2010: Pap Lajosné (független)^[7]
• 2010–2014: Csitei Gábor (Fidesz–KDNP)^[8]
• 2014–2019: Csitei Gábor (Fidesz–KDNP)^[9]
• 2019–2024: Csitei Gábor (független)^[10]
• 2024– : Csitei Gábor (Fidesz-KDNP)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 1% németnek mondta magát (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,9%, református 0,6%, evangélikus 21,4%, felekezeten kívüli 1,4% (12,3% nem nyilatkozott).^[11]

• Dőry-kastély

A falu látnivalói közül kiemelkedik a Dőry kastély. Valószínűleg az 1560-as évek elején Ládonyi Demeter építette a korábbi udvarház helyére. A 18. század elején tűzvész pusztította, utána tulajdonosai részenként állították helyre. A század második felében alakítják ki a kastélyt övező parkot. Az 1860-as években Dőry Miklós neogót stílusban alakíttatta át az épületet. Az egyemeletes, két saroktornyos kastélyt 1969 és 1974 között állították helyre. Szálloda és oktatási központ működött az épületben. 2006-tól a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tulajdonában van, műemléki felújítás alatt áll. Jelenleg művészettörténeti és régészeti kiállításoknak ad otthont. A helyreállítást követően a KÖH vendégháza és oktatóközpontja lesz. Pihenésre, kikapcsolódásra nyújt lehetőséget a Kis-Rába által kettészelt 2 hektáros védett park.

• Római katolikus templom

Műemlék jellegű a háromhajós, egytornyos római katolikus templom, amit 1712-ben építettek. 1854-ben bővítették ki a mellékhajókkal. A fő- és mellékoltárok az 1750-es, 60-as években készültek. 1764-ben készült a húsvéti gyertyatartó, amelynek domborművén Krisztus feltámadása látható. Érdekesek a falu út menti szobrai, a templomkertben a barokk Mária Immaculata szobor (1780), a Kis-Rába hídján Nepomuki Szent János szobor (1738), valamint a Szentháromság oszlop 3 domborművel (1691).

• Mihályi szülötte Zsirai Miklós Kossuth-díjas akadémikus, nyelvtudós, szülőháza helyét a Hunyadi utcában, emléktábla jelöli.
• Ugyancsak Mihályiban született Kiss Jenő Széchenyi-díjas akadémikus, nyelvészprofesszor, 2006-tól Mihályi díszpolgára.

• Dömötör Sándor: Fakémények Mihályiban és Kisfaludon
• SOPRONI SZEMLE - 1957. XI. ÉVFOLYAM 3–4. SZÁM, (oszk.hu)

A Wikimédia Commons tartalmaz Mihályi témájú médiaállományokat.

• Hivatalos honlap
• Mihályi az utazom.com honlapján
• Mihályi látnivalóiról Archiválva 2009. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Dömötör Sándor: Fakémények Mihályiban és Kisfaludon című írása

Sablon:Győr-Moson-Sopron megye települései m v sz Győr-Moson-Sopron vármegye települései
Megyei jogú városok	Győr Sopron
Városok	Beled Csorna Fertőd Fertőszentmiklós Jánossomorja Kapuvár Lébény Mosonmagyaróvár Pannonhalma Tét
Nagyközségek	Bősárkány Hegyeshalom Nagycenk Szany
Községek	Abda Acsalag Ágfalva Agyagosszergény Árpás Ásványráró Babót Bágyogszovát Bakonygyirót Bakonypéterd Bakonyszentlászló Barbacs Bezenye Bezi Bodonhely Bogyoszló Börcs Bőny Cakóháza Cirák Csapod Csáfordjánosfa Csér Csikvánd Darnózseli Dénesfa Dör Dunakiliti Dunaremete Dunaszeg Dunaszentpál Dunasziget Ebergőc Écs Edve Egyed Egyházasfalu Enese Farád Fehértó Feketeerdő Felpéc Fenyőfő Fertőboz Fertőendréd Fertőhomok Fertőrákos Fertőszéplak Gönyű Gyalóka Gyarmat Gyóró Gyömöre Győrasszonyfa Győrladamér Győrság Győrsövényház Győrszemere Győrújbarát Győrújfalu Győrzámoly Halászi Harka Hédervár Hegykő Hidegség Himod Hövej Ikrény Iván Jobaháza Kajárpéc Károlyháza Kimle Kisbabot Kisbajcs Kisbodak Kisfalud Kóny Kópháza Koroncó Kunsziget Lázi Levél Lipót Lövő Maglóca Magyarkeresztúr Markotabödöge Máriakálnok Mecsér Mérges Mezőörs Mihályi Mórichida Mosonszentmiklós Mosonszolnok Mosonudvar Nagybajcs Nagylózs Nagyszentjános Nemeskér Nyalka Nyúl Osli Öttevény Páli Pásztori Pázmándfalu Pér Pereszteg Petőháza Pinnye Potyond Pusztacsalád Püski Rajka Ravazd Rábacsanak Rábacsécsény Rábakecöl Rábapatona Rábapordány Rábasebes Rábaszentandrás Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Rábatamási Rábcakapi Répceszemere Répcevis Rétalap Románd Röjtökmuzsaj Sarród Sikátor Sobor Sokorópátka Sopronhorpács Sopronkövesd Sopronnémeti Szakony Szárföld Szerecseny Szil Szilsárkány Táp Tápszentmiklós Tarjánpuszta Tárnokréti Tényő Töltéstava Újkér Újrónafő Und Vadosfa Vág Vámosszabadi Várbalog Vásárosfalu Vének Veszkény Veszprémvarsány Vitnyéd Völcsej Zsebeháza Zsira