Bősárkány
Bősárkány címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Győr-Moson-Sopron
Járás	Csornai
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Szalay Imre (Fidesz–KDNP)[1]
Irányítószám	9167
Körzethívószám	96
Népesség
Teljes népesség	2186 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	89,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	23,32 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 41′ 18″, k. h. 17° 14′ 53″47.688361111111, 17.24791944444447.688361°N 17.247919°EKoordináták: é. sz. 47° 41′ 18″, k. h. 17° 14′ 53″47.688361111111, 17.24791944444447.688361°N 17.247919°E
Bősárkány Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Bősárkány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bősárkány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bősárkány (németül: Ober-Scharken, horvátul: Šrakanja^[3]) nagyközség Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.

Magyarország északnyugati részén, Csornától északra 9, Mosonmagyaróvártól délre 28 kilométerre helyezkedik el. A szomszédos települések: északkelet felől Rábcakapi, kelet felől Markotabödöge, délkelet felől Maglóca, dél felől Csorna, délnyugat felől Acsalag, északkelet felől pedig Jánossomorja (Hanságliget).

A településen áthalad, annak főutcájaként a 86-os főút, azon érhető el a legegyszerűbben Csorna és Mosonmagyaróvár felől is. Rábcakapival és azon keresztül Kónnyal a 8509-es, Maglócával és azon keresztül Barbaccsal a 8511-es, Kapuvárral pedig a 8514-es út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a Hegyeshalom–Porpác-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Bősárkány vasútállomás a központtól mintegy másfél kilométerre délnyugatra helyezkedik el a 8514-es út vasúti keresztezése közelében, közúti elérését az előbbi útból északnak kiágazó 85 309-es számú mellékút biztosítja.

Bősárkány neve 1222-ben tűnik fel először írásban egy, a szomszédos Maglócát eladományozó oklevélben „villa Sarkan” alakban. Csak a XVIII. század elején jelent meg a Bő-, illetve Beő- előtag. A falu neve a „sárkány” köznévből keletkezett személynévből vagy földrajzi névből származhat. Az előbbi mellett az szól, hogy az országban több falu is viseli ezt a nevet. Az utóbbira a Pesty Frigyes által lejegyzett szájhagyomány alapján gondolhatunk: az ún. „Sárkány-dombon” megtelepedő halászok adták nevét.

A szegény halásznépesség földműveléssel nem is foglalkozhatott, ezért a mindenkori király nem is tudta eladományozni Bősárkányt hosszú ideig. Első adományozására ugyanis csak I. Lajos által került sor, 1378-ban. Ő a somogyi karthauzi szerzeteseknek adta, de azok 1390-ben egyéb somogyi birtokra cserélték a távoli Sárkányt és más, Sopron vármegyei birtokaikat. Zsigmond király pedig azonnal a Kanizsay család tagjainak adományozta. A főúri családok egymás közti viszályaiból jobbágyfalvaik is kivették részüket. A bazini grófok és népeik 1460 körül Bősárkányban hatalmaskodtak. Mátyás halála után viszont a Kanizsai rokonság bősárkányi és barbacsi jobbágyaik élén a kis premontrei birtokot, Maglócát égetik fel.

A belső viszálykodások után megjelenik a környéken is az új külső ellenség, a török. 1529-ben a Bécs ellen vonuló török sereg feldúlja a Rábaköz falvait is. A Hanság menti falvak népe a mocsárvilág szigeteire menekülhetett előlük.

1535-ben az utolsó Kanizsayt, Orsolyát feleségül vette Nádasdy Tamás. Ezzel a hatalmas Kanizsay-birtokok – köztük Bősárkány is – a Nádasdyakra szálltak.

A falu csak lassan tért magához a török pusztításból. Az 1584-es összeírás szerint csak 5 család élt a faluban. Elsősorban halászatból éltek, de már 8 hektár szántó is jutott nekik a gazdátlan telkek felosztásával. 1543-ban, majd 1594-ben, amikor a török elfoglalta Győrt, ismét felprédálta a Rábaközt. A pusztulást mutatja az, hogy 1597-ben Nádasdy kapuvári uralmának falvai közül csak kilenccel tudott úrbéri szerződést kötni. A többiben akkora volt a pusztítás – így Bősárkányban is –, hogy semmiféle úrbéri terhet nem tudtak teljesíteni. A lakosság sem növekedett, hiszen az 1608-as összeírás még mindig 5 családot regisztrált. Olyan tartós nyomorúság szakadt a vidékre, hogy uruk csak 1660 és 1680 között köthetett velük új szerződést.

A reformáció Bősárkányt is elérte. A Nádasdy család ugyanis 1550 körül áttért a lutheránus vallásra jobbágyaival együtt. 1642-ben viszont Nádasdy Ferenc, apósa, Esterházy Miklós hatására rekatolizált és széles körű térítésbe kezdett. A „cuius regio eius religio” elve alapján jobbágyainak is követniük kellett. Azt, hogy földesuruk az ország egyre hatalmasabb főura, a bősárkányiak ki is használták a szomszéd falvakkal való viszálykodás során. 1645 körül Maglócáról átszöktettek egy jobbágyot, földjeit pedig Bősárkányhoz csatolták. 1647-ben pedig a kapiakkal különböztek össze egy rét birtokjogán. Mindkét esetben a földterületek megszerzése volt a cél, földesuruk pedig támogatta őket ebben. Ezek az események azt mutatják, hogy a falunak nagyobb termőterületekre lett volna már szüksége. Erőszakos földszerzésekről ezután már nem tudunk, így maradt a másik módszer: a mocsaras területekből nehéz munkával kellett új földdarabokat termővé tenni.

Mindezek az események arra utalnak, hogy a falu népessége növekedésnek indult. Az 1660-as összeírás bizonyítja is ezt: már 19 családot jegyeztek fel, akik még mindig elsősorban halászattal foglalkoztak. 1671-ben Nádasdy Ferencet a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvételért kivégezték, összes birtokát elkobozták. Így került Bősárkány 10 évre a kincstár kezelésébe. 1681-ben a császárhű Esterházy Pál nádor vásárolta meg többek között a kapuvári uradalmat, ezen belül Bősárkányt is.

A XVII. században a népesség már 202 fő volt, de templom még nem volt a faluban, hanem a pap, aki Barbacsról jött, egy jobbágyházban mondta a misét. Bősárkány ugyanis ekkor még Barbacs fíliája volt.

A Rákóczi-szabadságharc során, 1704-ben ismét elpusztult a falu: a Rábaközben garázdálkodó labanc rácok felégették más településekkel együtt. Ennek ellenére 1714-ben újnak mondott iskola állt Bősárkányban, templom viszont még mindig nem volt. 1733-ban aztán már állt egy kis vályogtemplom a földesúr és a hívek adományaiból.

A lakosság tovább növekedett, de már gazdaságilag differenciálódott: 1728-ban az 55 családból már 34 zsellérsorban él. 50 év múlva még rosszabb lett az arány: 117 családból 89 zsellér. A 18. században már elkezdődött a hanyi láp-szigetek művelésbe vonása: irtásföldekkel igyekeztek a jobbágyok szántóikat növelni. Az úrbéri terheket az 1768-ban megkötött urbárium szabályozta. Eszerint az ajándékokat pénzzel váltották meg, a földbér és kilenced maradt. A robotot a rába-pordányi majorságban kellett ledolgozniuk. Dézsmát fizettek, irtásföldjeik után pedig irtáspénzt. Az irtáseredetű bérföldek területe a múlt század közepén már meghaladta az 1000 holdat. Így a folyamatosan gyarapodó lakosságnak, még a zselléreknek is jutott elegendő föld a minimális szükségleteik biztosítására.

Újabb fordulópontot az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hozott Bősárkány életébe. A falu amellett, hogy 7 honvédet is adott a magyar seregbe, a bosszúálló osztrákok dühét is elszenvedte. A csornai csatából menekülő osztrákok itt vonultak keresztül az északabbra fekvő Mosonszentpéterig. Előlük persze a lakosság ismét a Hany szigeteire menekült, de néhány, környéken bujkáló helybelit az ellenség elfogott és magával vitt. A Hanság-főcsatornán felüli táborhelyükön pedig minden kérdés és ítélet nélkül kivégeztek közülük hármat. A lakosság és a szabadcsapatok további ellenséges magatartásán feldühödött Franz von Schlik császári tábornok bosszúból felgyújtatta a falut. Ez a pusztítás ismét több évtizedre visszavetette a település fejlődését.

Az irtás- és bérföldek helyzetét az 1857. évi birtokrendezési egyezség szabályozta. Az uraság az 1043 hold bérföldből 1005 holdat visszatartott magának, 38 holdat (telkenként 2 holdat) pedig átengedett volt jobbágyainak. A közös legelőből viszont 675 holdat kapott a falu. Ezt követően megindult a majorgazdálkodás Bősárkány határában is: létrejött a Csép-major és a Nyirkai-major.

A századfordulón végre pozitív fordulat következett. A szegedi kiállításon járt Perepatits Ferenc kántortanító, és onnan tápéi szatyrokat hozott mintának a bősárkányi gyékényszövőknek. Sikerült is elterjesztenie az új formákat, és ezzel megújítania a bősárkányi gyékényező háziipart. Ez a tevékenység már évszázadok óta kiegészítő tevékenysége volt több, Hanság menti falu lakóinak, de ez a megújulás Bősárkányt híressé tette.

Az első világháború frontjai 72 áldozatot követeltek Bősárkány fiai közül. Az 1919-es Tanácsköztársaság politikailag is megosztotta a falut. A zsellérek közül többen szimpatizáltak az új eszmékkel, saját felemelkedésüket remélve tőlük.

A két világháborút, a gyarapodó lakosságot már nem tudta ellátni a falu határa. A szegény családok férfi tagjai és a nélkülözhető nők messzi majorságba mentek minden nyáron és ősszel dolgozni. Otthon a gyékényes háziiparban már a 6-8 éves gyerekek részt tudtak venni.

1937-ben aztán megalakult a Háziipari Szövetkezet a falubeli értelmiségiek kezdeményezésére, hogy segítsék a szatyorkészítők termékeinek jobb áron való eladását. Addig ugyanis a falu zsidó kereskedői vásárolták fel azokat, de csak ún. „jancsibankóval” fizettek, amit a saját boltjukban vásároltattak le. A község 1940-ben érte el első lakosságcsúcsát: 2400 lélek lakott a faluban.

Az egyházközség el is határozta a következő évben a templom bővítését, amelyhez még az egykori kegyúr, Esterházy Pál is hozzájárult. Egy kereszthajót és új szentélyt építettek hozzá a régi barokk templomhoz. Az építkezéssel 1944-ben végeztek. Addigra már a dúló második világháborúban Bősárkány lakosai közül is sokan vesztették életüket a keleti fronton, illetve hadifogolytáborokban. 1945. március 28-án bevonultak az első orosz egységek a faluba.

Még ez évben megtörtént a földkiosztás, melynek során kb. 300 földigénylő közt 799 kat. holdat osztottak ki. 1950-ben már meg is alakították 40-50 szegényparaszttal az első termelőszövetkezetet, de a létszám egyre fogyott, majd 1956-ban a forradalmi események hatására fel is oszlott.

1957-ben megpróbáltak újra létrehozni termelőszövetkezetet, de csak 10 fővel sikerült. A létszám csak lassan növekedett és 1959-re ért oda, hogy az egész falu a szövetkezetben gazdálkodott. Az 1960-as években fejlődésnek indult a falu. Külsőleg is megváltozott a képe. Új házak épültek, a falu belterülete is tovább növekedett. Megszaporodott a továbbtanuló gyerekek száma, akik szakmát tanulva már nem a mezőgazdaságban akartak dolgozni, hanem bejártak a győri gyárakba a jobb kereset reményében. Sokan el is költöztek a városokba.

Az 1970-es körzetesítési politika következtében a környező falvak központja lett közigazgatásilag is, így dinamikusabban fejlődött tovább. A termelőszövetkezeteket is Bősárkány központtal egyesítették „Hanságmenti MGTSZ” néven. A környező kisiskolákat is a bősárkányi általános iskolába integrálták. 1971-ben a Háziipari Szövetkezeten belül létrehozták a varrodát is, amely újabb munkahelyeket teremtett.

A rendszerváltás után, 1990-ben megalakult az új önkormányzat. A nehéz helyzet ellenére eddig még sikerült jó gazdálkodással eredményesen működtetni az önkormányzatot.

1992-ben megszűnt a közös Tsz, és sokan kiléptek a helyiből is, hogy megpróbálják az önálló gazdálkodást e furcsa, sokszor igazságtalan kárpótlás során „visszaszerzett” földeken.

• 1990–1994: Sipőcz Ernő (Demokrata Baráti Kör)^[4]
• 1994–1998: Szalay Imre (KDNP-FKgP)^[5]
• 1998–2002: Szalay Imre (Fidesz-FKgP-MDNP-MKDSZ)^[6]
• 2002–2006: Szalay Imre (Fidesz–MKDSZ)^[7]
• 2006–2010: Szalay Imre (Fidesz–KDNP)^[8]
• 2010–2014: Szalay Imre (Fidesz–KDNP)^[9]
• 2014–2019: Szalay Imre (Fidesz–KDNP)^[10]
• 2019–2024: Szalay Imre (Fidesz–KDNP)^[1]
• 2024– :

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,5%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81,2%, református 0,2%, evangélikus 1,7%, felekezeten kívüli 1,6% (14,6% nem nyilatkozott).^[11]

• Római katolikus templom a Templomtérrel^[12] A Szentháromság Római Katolikus-templom az Esterházy-herceg adományából épült 1754-ben. A templom üvegablakai Maráz Sándor címzetes prépost plébánossága idejében Dr. Szabó Zoltán pap, művészettörténész, festőművész tervei alapján a Mohay üvegműhelyben készültek.
• Szent Sebestyén, Flórián, Rozália-szoborcsoport
• Szent Család-szobor
• Kegyeleti Park
• 56-os emlékmű

• A település ad otthont a 2014-ben már kilencedik alkalommal megrendezett Hell Vill underground zenei koncertsorozatnak és fesztiválnak.^[13] A rendezvény során elsősorban hazai, kisebb számban pedig a szomszédos országokból érkező amatőr punk zenekarok szórakoztatják a közönséget

• Hivatalos oldal

Sablon:Győr-Moson-Sopron megye települései m v sz Győr-Moson-Sopron vármegye települései
Megyei jogú városok	Győr Sopron
Városok	Beled Csorna Fertőd Fertőszentmiklós Jánossomorja Kapuvár Lébény Mosonmagyaróvár Pannonhalma Tét
Nagyközségek	Bősárkány Hegyeshalom Nagycenk Szany
Községek	Abda Acsalag Ágfalva Agyagosszergény Árpás Ásványráró Babót Bágyogszovát Bakonygyirót Bakonypéterd Bakonyszentlászló Barbacs Bezenye Bezi Bodonhely Bogyoszló Börcs Bőny Cakóháza Cirák Csapod Csáfordjánosfa Csér Csikvánd Darnózseli Dénesfa Dör Dunakiliti Dunaremete Dunaszeg Dunaszentpál Dunasziget Ebergőc Écs Edve Egyed Egyházasfalu Enese Farád Fehértó Feketeerdő Felpéc Fenyőfő Fertőboz Fertőendréd Fertőhomok Fertőrákos Fertőszéplak Gönyű Gyalóka Gyarmat Gyóró Gyömöre Győrasszonyfa Győrladamér Győrság Győrsövényház Győrszemere Győrújbarát Győrújfalu Győrzámoly Halászi Harka Hédervár Hegykő Hidegség Himod Hövej Ikrény Iván Jobaháza Kajárpéc Károlyháza Kimle Kisbabot Kisbajcs Kisbodak Kisfalud Kóny Kópháza Koroncó Kunsziget Lázi Levél Lipót Lövő Maglóca Magyarkeresztúr Markotabödöge Máriakálnok Mecsér Mérges Mezőörs Mihályi Mórichida Mosonszentmiklós Mosonszolnok Mosonudvar Nagybajcs Nagylózs Nagyszentjános Nemeskér Nyalka Nyúl Osli Öttevény Páli Pásztori Pázmándfalu Pér Pereszteg Petőháza Pinnye Potyond Pusztacsalád Püski Rajka Ravazd Rábacsanak Rábacsécsény Rábakecöl Rábapatona Rábapordány Rábasebes Rábaszentandrás Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Rábatamási Rábcakapi Répceszemere Répcevis Rétalap Románd Röjtökmuzsaj Sarród Sikátor Sobor Sokorópátka Sopronhorpács Sopronkövesd Sopronnémeti Szakony Szárföld Szerecseny Szil Szilsárkány Táp Tápszentmiklós Tarjánpuszta Tárnokréti Tényő Töltéstava Újkér Újrónafő Und Vadosfa Vág Vámosszabadi Várbalog Vásárosfalu Vének Veszkény Veszprémvarsány Vitnyéd Völcsej Zsebeháza Zsira