Bezi
Római katolikus templom
Bezi címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Győr-Moson-Sopron
Járás	Győri
Jogállás	község
Polgármester	Czippán Gergely (független)[1]
Irányítószám	9162
Körzethívószám	96
Népesség
Teljes népesség	488 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	46,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	11,21 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 40′ 30″, k. h. 17° 23′ 35″47.674919444444, 17.3930547.674919°N 17.393050°EKoordináták: é. sz. 47° 40′ 30″, k. h. 17° 23′ 35″47.674919444444, 17.3930547.674919°N 17.393050°E
Bezi Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Bezi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bezi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bezi község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban.

Magyarország északnyugati részén helyezkedik el, Enesétől 5 kilométerre északnyugatra, Győrtől pedig mintegy 20 kilométer távolságra nyugatra. Természetföldrajzi szempontból a Tóköznek a Hanság felé eső peremvidékén fekszik.

A település két legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Győrt Sopronnal összekötő 85-ös főút és a vele párhuzamos M85-ös autóút: előbbi a déli határszéle mellett húzódik, utóbbi pedig át is szeli a falu külterületeit, sőt csomópontja is van ott (Lébény–Bezi–Enese–Tét-csomópont), a központjától mintegy 3,5-4 kilométerre délkeletre.

A település lakott területein viszont csak a 8417-es út halad végig, ezen érhető el a 85-ös (illetve a 83-as) főút felől, enesei (illetve téti) letéréssel, valamint Lébény felől is. Fehértóval a 85 104-es számú mellékút kapcsolja össze.

A falu egy napi átlagban két óránként közlekedő autóbuszjárattal is elérhető Győr, illetve Csorna felől.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Győr–Sopron-vasútvonal Enese vasútállomása, a névadó település központjában.

Bezi a nevét első megszállóiról, a besenyőkről kapta, amely a Bisseni, Bezi és Bessi elnevezésekből alakult ki a mai formájában.

Első írásos említése 1481-ben történt, amikor Bezy Lőrinc utód nélkül halt meg; ezután a község területét Ráthibozeni Trinka János és felesége, valamint Poky Antal és Mihály örökölték. Egy évszázad múlva, 1579-ben már Márffy László volt a legfőbb birtokos, aki bezáratta az evangélikusok iskoláját. Ezután a felekezeti ellentétek rendkívüli mértékben elmérgesedtek a faluban: az iskola bezárását követően 13 forint értékre becsülték fel az intézmény értékét. Ezt az ágostai egyháznak kellett volna adni, ők azonban nem fogadták el. Ezután a vármegyei közgyűlés a pénzt „jótékony célra való fordítás végett” a fehértói plébánosnak engedte át. Bezi következő birtokosa 1592-ben Poky Ambrus Győr vármegyei alispán volt, aki a gróf Cseszneky családdal és több közbirtokossal osztozkodott a település földterületén. A 17. század elején, méghozzá 1618-ban Pázmány Péter és Ferenc, majd 1650-ben Jagasits Péter alispán bírta a községet. Alig néhány évtized múlva, 1680 körül Bezerédj István pápai kapitány és özv. Komáromy Jánosné Festetics Mária egymás közt felosztották Bezit. A falu a török alóli felszabaduló háborút alaposan megsínylette, 1689-ben ugyanis a német katonaság porig rombolta. A 18. században a földesurak és a jobbágyság között is kiéleződtek az ellentétek: 1727-ben az akkor úrbéres jobbágyság aziránt tett panaszt a vármegyei közgyűlés előtt, hogy a földesurak az ő Eperjes nevű szabad pusztájukat elfoglalták. Az evangélikusok már ebben a században is használhattak harangot, ezt 1784-ben a továbbiakban is megengedték nekik. A lakosságszám közben növekedett; 1729-ben még 23 jobbágy és 21 zsellércsalád lakta Bezit, 1850-re már 222 katolikus, 435 evangélikus és 130 zsidó lakója volt. A század elején Bezi (ld. Magyarország vármegyéi és városai 1910-ben) körjegyzőségi székhelyként működött, ekkor egyébként az Enessey, a Zmeskál, a Gyapay, a Horváth család osztozott a falun, de Benyovszky Pál, Szabó Kálmán és Mihályi Gyula is birtokosok voltak. Mihályi Gyula 1846-ban a faluhoz tartozó Péterháza pusztán úri lakot építtetett.

Bezi a lélekszámát tekintve egyértelműen kisközségnek tekinthető. A lakosság tekintélyes részét a 60 év felettiek teszik ki. A zsúfolt, forgalmas főútvonalaktól való távolság és a csendes falu azonban vonzerőt jelenthet a turistáknak. A kis település infrastrukturális állapota viszonylag elfogadható volt, hiszen az 1980-as évek elején már kiépült a vízvezetékrendszer. A telefonhálózat 1986 óta folyamatosan bővül, a vezetékes gázhálózat kiépítése jelenleg is folyamatban van. Az iskola és óvoda a rendszerváltás óta kiépült, s korszerű konyhával is bővült. A falu 1990 után visszanyerte közigazgatási önállóságát, azonban jelenleg is a győrsövényházi körjegyzőséghez tartozik.

• 1990–1994: Bősze Sándor (független)^[3]
• 1994–1998: Bősze Sándor (független)^[4]
• 1998–2002: Bősze Sándor (független)^[5]
• 2002–2006: Kovács György (független)^[6]
• 2006–2010: Bősze Kolozs Sándor (független)^[7]
• 2010–2014: Bősze Kornél (független)^[8]
• 2014–2015: Kovács György (független)^[9]
• 2015–2019: Bősze Kornél (független)^[10]
• 2019–2024: Czippán Gergely (független)^[1]
• 2024– :

A településen 2015. március 29-én időközi polgármester-választást tartottak,^[10] mert a 2014 októberében megválasztott előző faluvezető az év utolsó napjával lemondott posztjáról.^[11][12]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 19,9% németnek, 0,4% románnak, 0,2% szlováknak, 1% ukránnak mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,7%, református 2%, evangélikus 36,9%, görögkatolikus 0,6%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 6,6% (22,1% nem nyilatkozott).^[13]

• Római katolikus Nagyboldogasszony-templom (Szűz Mária mennybevétele, ünnepe: augusztus 15.). Téglából, klasszicista stílusban épült 1834-ben. Műemlék 1960 óta. Hossza 15 m, szélessége 7 m, toronymagassága 15 m. Restaurálták 1938-ban és 2014-ben. Bezi szülöttje, Kónyáné Kovács Ildikó, földrajz-történelem szakos tanári diplomával rendelkező, magas művészi fokon szobrokat, domborműveket készítő keramikus saját alkotását, a Jézus keresztútját ábrázoló 14+1 (a feltámadás) kerámia domborművet adományozott a templomnak 2000-ben. A templom külső és belső felújítását követően Pápai Lajos győri megyéspüspök szentelte újjá a templomot 2014. szeptember 28-án, a délután 4 órakor megkezdett szentmisén, a környező egyházközségek papsága és nagyszámú hívő jelenlétében.

Bezin megtalálható a prágai Kis Jézus szobrának hiteles másolata. A templom a végállomása a Mosonszentmiklósról induló augusztus 15-ei Nagyboldogasszony napi gyalogos zarándoklatnak.

• Evangélikus templom

• Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd 1998) Áldozó István cikke lett felhasználva.
• Győr vármegye nemesi közgyűléseinek regesztája

• Bezi bemutatása

Sablon:Győr-Moson-Sopron megye települései m v sz Győr-Moson-Sopron vármegye települései
Megyei jogú városok	Győr Sopron
Városok	Beled Csorna Fertőd Fertőszentmiklós Jánossomorja Kapuvár Lébény Mosonmagyaróvár Pannonhalma Tét
Nagyközségek	Bősárkány Hegyeshalom Nagycenk Szany
Községek	Abda Acsalag Ágfalva Agyagosszergény Árpás Ásványráró Babót Bágyogszovát Bakonygyirót Bakonypéterd Bakonyszentlászló Barbacs Bezenye Bezi Bodonhely Bogyoszló Börcs Bőny Cakóháza Cirák Csapod Csáfordjánosfa Csér Csikvánd Darnózseli Dénesfa Dör Dunakiliti Dunaremete Dunaszeg Dunaszentpál Dunasziget Ebergőc Écs Edve Egyed Egyházasfalu Enese Farád Fehértó Feketeerdő Felpéc Fenyőfő Fertőboz Fertőendréd Fertőhomok Fertőrákos Fertőszéplak Gönyű Gyalóka Gyarmat Gyóró Gyömöre Győrasszonyfa Győrladamér Győrság Győrsövényház Győrszemere Győrújbarát Győrújfalu Győrzámoly Halászi Harka Hédervár Hegykő Hidegség Himod Hövej Ikrény Iván Jobaháza Kajárpéc Károlyháza Kimle Kisbabot Kisbajcs Kisbodak Kisfalud Kóny Kópháza Koroncó Kunsziget Lázi Levél Lipót Lövő Maglóca Magyarkeresztúr Markotabödöge Máriakálnok Mecsér Mérges Mezőörs Mihályi Mórichida Mosonszentmiklós Mosonszolnok Mosonudvar Nagybajcs Nagylózs Nagyszentjános Nemeskér Nyalka Nyúl Osli Öttevény Páli Pásztori Pázmándfalu Pér Pereszteg Petőháza Pinnye Potyond Pusztacsalád Püski Rajka Ravazd Rábacsanak Rábacsécsény Rábakecöl Rábapatona Rábapordány Rábasebes Rábaszentandrás Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Rábatamási Rábcakapi Répceszemere Répcevis Rétalap Románd Röjtökmuzsaj Sarród Sikátor Sobor Sokorópátka Sopronhorpács Sopronkövesd Sopronnémeti Szakony Szárföld Szerecseny Szil Szilsárkány Táp Tápszentmiklós Tarjánpuszta Tárnokréti Tényő Töltéstava Újkér Újrónafő Und Vadosfa Vág Vámosszabadi Várbalog Vásárosfalu Vének Veszkény Veszprémvarsány Vitnyéd Völcsej Zsebeháza Zsira