Cirák
A községháza
Cirák címere Cirák zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Győr-Moson-Sopron
Járás	Kapuvári
Jogállás	község
Polgármester	Lukácsi Gyula (független)[1]
Irányítószám	9364
Körzethívószám	96
Népesség
Teljes népesség	530 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	48,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	11,76 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 28′ 37″, k. h. 17° 01′ 38″47.476819444444, 17.02718888888947.476819°N 17.027189°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 37″, k. h. 17° 01′ 38″47.476819444444, 17.02718888888947.476819°N 17.027189°E
Cirák Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Cirák weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cirák témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Cirák község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Kapuvári járásban található.

Magyarország északnyugati részén, Kapuvártól 16 kilométerre délre helyezkedik el, a Rábaköz nyugati peremén, Vas vármegye határa mellett.

Mindössze három települési szomszédja van: észak felől Gyóró (amellyel a belterületeik mára szinte össze is nőttek), kelet felől Beled, dél felől pedig Dénesfa; nyugati irányból ez utóbbihoz tartozó lakatlan külterületek határolják.

A település központján kelet-nyugati irányban a Beledtől Nagycenk térségéig húzódó 8612-es út halad keresztül, amelybe itt csatlakozik bele észak felől a Kapuvártól induló 8613-as út és itt ágazik ki belőle dél felé a Répceszemere-Bük érintésével Zsiráig vezető 8614-es út. E három útvonal segítségével a község minden égtáj irányából könnyen megközelíthető.

Az ország távolabbi részei felől leginkább a 86-os főút vagy az M86-os autóúton, esetleg a Kapuvár–Celldömölk közti 8611-es úton közelíthető meg, mindháromról Beled térségében kell letérni.

Vasútvonal nem érinti, a két legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Hegyeshalom–Porpác-vasútvonal Beled vasútállomása és Dénesfa megállóhelye kínálja, mindkettő nagyjából 4,5-5 kilométerre van Ciráktól, előbbi keleti, utóbbi délkeleti irányban.

A falu első ismert pecsétje 1775-ből való, ovális. poncolt vonallal határolt, amelyen két mezei virág között jobbra néző lebegő ekevas látható. Felette felirat helyett egy nagy C betű állt. A monda szerint II. Béla király idejében tűnt fel vitézségével a Vezekeny nemzetség egyik tagja Vezekényi Zyriacus a cirákiak őse. A családban élő hagyomány alapján Zyriacus vitézsége jutalmául királyi adományként kapta birtokát a Szemere és Gyóró között húzódó Székás nevű királyi erdő területéből, melyet róla neveztek el mint első tulajdonosról.

A település neve írásos alakban először 1265-ben fordul elő „Terra Zyrak” alakban. Az elnevezés előzményét kereshetjük szláv nyelvekben is,^[3] pl. a bolgár сирак, cseh sirotek, horvát siroče, orosz сирота, szerb сироче, szlovák és szlovén sirota (árva) szóban, valószínűbbnek látszik azonban a magyar eredet. A cirák kifejezés jelentése a magyarban: csíra, ivadék, sarj.^[4] A község a „Czirákyak” tulajdonában volt. A család tagjai kezdettől fogva vezető szerepet töltöttek be a falu életében. Soha-sem voltak kizárólagos urai a határnak, hanem mások is szereztek itt kisebb nagyobb területet, Cziráky György halála után (1544) özvegye két újabb házassága révén Eszéky Pál (1546-1551), majd Káldy Albert (1552-1557) lett a birtokosa. Emiatt a Cziráky örökösök sokat pereskedtek, s elzálogosították birtokaikat, a terület birtokosai a Cziráky, a Berta, a Bors és a Dőry családok.^[5] A török elől menekülve 1545-ben három nemes és három jobbágycsalád telepedett meg.

Az 1500-as évek vége felé protestáns lelkészség és hat nemesi kúria van a községben. A XVI. és XVII. században családi kapcsolatok révén vagy zálogjogon birtokokat szerez többek között: Niczky Boldizsár, Már János, Zámbó György. 1704-ben Cziráky László 70 évre elzálogosítja a falut Zellinger Mátyásnak. 1765 körül váltja vissza a tönkrement és feldarabolódott birtok túlnyomó részét, de a Berta, Bors, Nagy, Németh és Soós nevű egytelkes nemesek kezén mégis maradt kisebb kuriális nemesi birtokrész.^[6] Az 1785. évi népszámlálás idején a községnek a Czirákyak és néhány kisnemes a tulajdonosa. Lakosainak száma 577 fő volt.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban 7 ciráki harcolt. 1854-ben megtörtént a földosztás. A jobbágytelkek a volt jobbágyok tulajdonába kerültek. A földkiosztást, illetve kataszteri térképet Mészöly Ignác földmérnök készítette. A jobbágytelkeket a gyengébb talajokból mérette ki az uraság, a jobb földeket (például a Répce jobb oldalán a Szigeti földeket) megtartotta magának. A lakosság ebben az időszakban földművelésből és állattenyésztésből élt. Megélhetésüket csak szűkösen tudták biztosítani, ezért a családok egyes tagjai a könnyebb megélhetés miatt más-más úton próbáltak segíteni. A leányok a városokba mentek háztartási alkalmazottnak (cselédnek), férfiak közül néhányan Amerikába mentek szerencsét próbálni. Hazatértük után a falu módosabb polgárai lettek. Házat építettek, állatokat és gazdasági felszereléseket vásároltak. Mások úgy próbáltak megélhetéshez jutni, hogy vásárokba jártak és kereskedéssel foglalkoztak. Az adás-vétellel járó huncutságok „veszett” hírét keltették a falunak. A szomszédos vármegyékben is ismerték a „ciráki kupecokat”.

A község 1933-ban artézi kutat fúratott. Az I. világháborúban 24, a II. világháborúban 27 fő ciráki vesztette életét.

Az 1948-ban államosított iskola elődje két tantermes, két nevelőt foglalkoztató egyházi iskola volt. Az államosítás után a következő évben kezdődött meg a szakrendszerű oktatás három tanítóval. A szomszédos Gyóró és Dénesfa községek kis tanulólétszáma miatt, akik Cirákra jártak, 1952-ben az iskolát négy tantermesre bővítették.

A község villamosítása 1950-re befejeződött. Kilenc taggal 1951-ben megalakult a „Jobblét” termelőszövetkezeti csoport. Egyénileg művelték a földjeiket, a termelt javakat közösen értékesítették. A kezdetlegessége, és az a tény, hogy tagjai nem érezték magukénak, 1956-ban megszűnését eredményezte. A község vezetői és lakossága úgy határozott, hogy művelődési otthont kell építeni. Erre 1959-ben került sor. Mivel a községből tömegközlekedéssel csak autóbusszal lehet kijutni, 1963-ban fedett autóbusz megállót építettek társadalmi munkában, majd a községi járdák betonozása következett. Elődeiktől nem sok mindent örököltek, ezért orvosi rendelőt és postaépületet is kellett építeni. Az ÁFÉSZ 1967-ben presszót létesített a községben, átalakíttatta a vegyesboltot, majd a vendéglőt.

A település lakosságának száma ma fogyó tendenciát mutat. A jelenlegi létszámhoz képest 15 évvel ezelőtt még 714 főt számlált. A valaha Gyóróval és Dénesfával egy körjegyzőséget alkotó falu az elmúlt évtizedekben Beled nagyközségi közös tanács egyik társközsége volt. Az egykori körzeti iskola is Beled tagiskolája lett. A körzetesítések az itt élő emberekben kellemetlen emlékként hatnak még ma is. Az önálló önkormányzat az infrastrukturális lemaradások lefaragását célozta meg. Kiépült a közös közigazgatás idején elkezdett ivóvíz hálózat. Megépült a vezetékes gázhálózat. Kibővült a telefonhálózat, s a lakások 3/4-e a távhívó hálózatba bekapcsolást nyert.

• 1990–1994: Koltai János (független)^[7]
• 1994–1998: Koltai János (független)^[8]
• 1998–2002: Gálos László Mihályné (független)^[9]
• 2002–2006: Kovács Ferenc (független)^[10]
• 2006–2010: Tóth Sándor József (független)^[11]
• 2010–2014: Tóth Sándor József (független)^[12]
• 2014–2019: Tóth Sándor József (független)^[13]
• 2019–2020: Tóth Sándor József (független)^[14]
• 2020–2024: Tóth Sándor József (független)^[15]
• 2024– : Lukácsi Gyula (független)^[1]

A településen 2020. október 11-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert a képviselő-testület 2020. július 9-én feloszlatta magát.^[16] A választáson a hivatalban lévő polgármester is indult, és meg is nyerte azt.

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92%-a magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,7% németnek, 0,7% románnak mondta magát (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80,7%, református 0,9%, evangélikus 3,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 1,5% (12,8% nem nyilatkozott).^[17]

A Szent Mihály-plébániatemplom jellege szerint egyhajós, el nem választott szentélyű középtornyos egyszerű barokk épület észak-déli tájolással. Első ismert említése 1366-ból származik. A török háborúk és a labanc portyázások nagyon megviselhették a templomot, mert az 1713-as canonica visitatio jegyzőkönyve szerint romos, düledező állapotban volt. A mai templom 1801 és 1810 között, a francia háborúk okozta nehézségek miatt meg-megakadva épült. Tervét Anreith János és György, valamint Ziegler János szombathelyi építőmesterek készítették. A mai toronysisak 1870-ben készült.

A Cirák és Dénesfa között álló Király-kápolna a trónfosztott és Svájcba űzött IV. Károly másodszori visszatérésének emlékét őrzi. Az 1921. október 20-án Svájcból indított akció, melynek célja az volt, hogy a magyar királypártiak – köztük a falu birtokosa – segítségével Károly ismét visszaszerezze a trónt, négy és fél órás repülőút után itt ért véget. Károly innen vasúton indult Budapest felé. A Budaörs melletti ütközet során elfogták, majd útja hajóval madeirai száműzetésbe vezetett. A repülőgépből múzeumi tárgy lett, ott pedig, ahol a gép leszállt, kápolnát emeltek az utolsó magyar király visszatérésének emlékére. A falu határában, a központjától Répceszemere és Bük érintésével Zsiráig húzódó 8614-es úttól mintegy 2 kilométerre nyugatra található.

Sablon:Győr-Moson-Sopron megye települései m v sz Győr-Moson-Sopron vármegye települései
Megyei jogú városok	Győr Sopron
Városok	Beled Csorna Fertőd Fertőszentmiklós Jánossomorja Kapuvár Lébény Mosonmagyaróvár Pannonhalma Tét
Nagyközségek	Bősárkány Hegyeshalom Nagycenk Szany
Községek	Abda Acsalag Ágfalva Agyagosszergény Árpás Ásványráró Babót Bágyogszovát Bakonygyirót Bakonypéterd Bakonyszentlászló Barbacs Bezenye Bezi Bodonhely Bogyoszló Börcs Bőny Cakóháza Cirák Csapod Csáfordjánosfa Csér Csikvánd Darnózseli Dénesfa Dör Dunakiliti Dunaremete Dunaszeg Dunaszentpál Dunasziget Ebergőc Écs Edve Egyed Egyházasfalu Enese Farád Fehértó Feketeerdő Felpéc Fenyőfő Fertőboz Fertőendréd Fertőhomok Fertőrákos Fertőszéplak Gönyű Gyalóka Gyarmat Gyóró Gyömöre Győrasszonyfa Győrladamér Győrság Győrsövényház Győrszemere Győrújbarát Győrújfalu Győrzámoly Halászi Harka Hédervár Hegykő Hidegség Himod Hövej Ikrény Iván Jobaháza Kajárpéc Károlyháza Kimle Kisbabot Kisbajcs Kisbodak Kisfalud Kóny Kópháza Koroncó Kunsziget Lázi Levél Lipót Lövő Maglóca Magyarkeresztúr Markotabödöge Máriakálnok Mecsér Mérges Mezőörs Mihályi Mórichida Mosonszentmiklós Mosonszolnok Mosonudvar Nagybajcs Nagylózs Nagyszentjános Nemeskér Nyalka Nyúl Osli Öttevény Páli Pásztori Pázmándfalu Pér Pereszteg Petőháza Pinnye Potyond Pusztacsalád Püski Rajka Ravazd Rábacsanak Rábacsécsény Rábakecöl Rábapatona Rábapordány Rábasebes Rábaszentandrás Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Rábatamási Rábcakapi Répceszemere Répcevis Rétalap Románd Röjtökmuzsaj Sarród Sikátor Sobor Sokorópátka Sopronhorpács Sopronkövesd Sopronnémeti Szakony Szárföld Szerecseny Szil Szilsárkány Táp Tápszentmiklós Tarjánpuszta Tárnokréti Tényő Töltéstava Újkér Újrónafő Und Vadosfa Vág Vámosszabadi Várbalog Vásárosfalu Vének Veszkény Veszprémvarsány Vitnyéd Völcsej Zsebeháza Zsira