Tiszakürt
Tiszakürt temploma
Tiszakürt címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Jász-Nagykun-Szolnok
Járás	Kunszentmártoni
Jogállás	község
Polgármester	Dr. Kiss Györgyné (független)[1]
Irányítószám	5471
Körzethívószám	56
Testvértelepülései	Lista Csallóközkürt
Népesség
Teljes népesség	1231 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	49,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	28,37 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 53′, k. h. 20° 07′46.883333333333, 20.11666666666746.883333°N 20.116667°EKoordináták: é. sz. 46° 53′, k. h. 20° 07′46.883333333333, 20.11666666666746.883333°N 20.116667°E
Tiszakürt Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Tiszakürt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszakürt témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tiszakürt egy község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Kunszentmártoni járásában.

Az Alföldön, a Tiszazugban, a Tisza bal partján fekszik, Jász-Nagykun-Szolnok megye délnyugati sarkában, a megyeszékhelytől, Szolnoktól kb. 45 km-re.

A szomszédos települések: észak felől Tiszainoka, kelet felől Cserkeszőlő, dél felől Csépa, délnyugat felől Tiszasas, nyugat felől Tiszaug, északnyugat felől pedig Tiszakécske. A legközelebbi városok: kelet felől Kunszentmárton, északnyugat felől pedig Tiszakécske (már Bács-Kiskun vármegyében).

A település területén áthalad a 44-es főút és az keresztülhalad M44-es autóút, ezeken kényelmesen elérhető Kecskemét és Békés vármegye városai irányából is. Az említett utak azonban a belterületeit dél felől elkerülik, azokon csak a 4514-es és 4515-ös utak húzódnak keresztül.

Érinti még Tiszakürt közigazgatási területét a 442-es főút régi, településeken áthaladó nyomvonala is, ami ma Martfű-Cserkeszőlő között 4633-as útként számozódik, de belterületeit az is elkerüli; a falu központját ezzel az úttal a 46 144-es számú mellékút köti össze.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai látják el.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasúti megállási pont a MÁV 146-os számú, Kiskunfélegyháza–Kunszentmárton-vasútvonalán, a községtől mintegy 7 kilométerre lévő Tiszaug-Tiszahídfő megállóhely.

Első írásos említésekor a garamszentbenedeki apátság 1075-ös alapítólevelében szerepel villa Kurth írásmóddal. A középkor folyamán végig királyi birtok volt, Külső-Szolnok vármegye részeként. A 15. században a Vezsenyi család, illetve Kinizsi Pál birtokolták a falut.

Tiszakürt Szolnok 1552-es elfoglalásával került végleg török fennhatóság alá. A 15 éves háború folyamán egy időre elnéptelenedett, de a 17. század elején újratelepült. Ekkor végvári katonák birtoka volt, majd 1674-ben kincstári birtok lett. Birtokosai a török idők után: 1705-1741 Steössel Kristóf; 1741-1777 Steössel László; 1777-1815 Steössel II. Kristőf; 1815-1825 Steössel Mária és Steössel Terézia; 1825-1852 gr. Tige Lajos; 1852-1879 gr. Bolza Péter (felesége gr. Tige Mária); 1879- 1943 gr. Bolza József.

1872-ben kapott nagyközségi rangot, ekkor Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Tiszai alsó járásához tartozott.

1919-ben a román hadsereg csapatai foglalták el ideiglenesen a falut, és alakították ki a Tisza gátján rövid életű „határőrizetüket”.

1951. január 1-jén a Kisasszonyszőlő nevű tanyaközpont elszakadt Tiszakürttől, és Cserkeszőlő néven önálló településsé vált.

A Tisza- előtag a folyóra utal, a -kürt utótag pedig a honfoglaló magyar törzsek egyikére. Valószínűleg az ehhez a törzshöz tartozók szállták meg e vidéket a honfoglalást követő letelepedés során.

• 1990–1994: Tóth András (független)^[3]
• 1994–1998: Tóth András (független)^[4]
• 1998–2002: Józsa István (független)^[5]
• 2002–2006: Józsa István (független)^[6]
• 2006–2010: Tálas László (független)^[7]
• 2010–2014: Tálas László (független)^[8]
• 2014–2019: Dr. Kiss Györgyné (független)^[9]
• 2019–2024: Dr. Kiss Györgyné (független)^[1]
• 2024– :

Tiszakürt község önkormányzatának címe: 5471 Tiszakürt, Hősök tere 1., a község hivatalos honlapja: www.tiszakurt.hu, nyomtatott újságja pedig a Tiszakürti Hírmondó.

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány) nemzetiségűnek vallotta magát, 4,7% pedig nem válaszolt.^[10][11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,5%-a magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (19,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 90,2%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,7% ukránnak, 0,5% románnak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% szlováknak, szerbnek és horvátnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 41%-a római katolikus, 30%-a református, kb. 0,5%-a evangélikus, és szintén kb. 0,5%-a görögkatolikus vallású. Más egyházhoz tartozik kb. 0,5%. Nem tartozik semmilyen egyházhoz, vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 27,5%.^[12]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,8%, református 19,4%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 23,2% (28,6% nem nyilatkozott).^[13]

2022-ben vallásua szerint 20,4% volt római katolikus, 15,4% református, 0,3% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,5% egyéb keresztény, 2,3% egyéb katolikus, 22,8% felekezeten kívüli (38% nem válaszolt).^[14]

A Váci Egyházmegye (püspökség) Szolnoki Főesperességének Szolnoki Esperesi Kerületéhez tartozik, mint önálló lelkészség. Filiaként hozzá tartoznak Cserkeszőlő római katolikus vallású lakosai is. Anyakönyveit 1929-től, Historia Domusát 1948-tól vezetik.^[15]

A községben a 16. század közepén jelent meg a reformáció. A település a Tiszntúli Református Egyházkerület (püspökség) Nagykunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség.^[16]

A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Nyugat-Békési Egyházmegyéjének (esperesség) Szentesi Evangélikus Egyházközségéhez tartozik mint szórvány.

A Bolza család által létesített arborétum. A 19. század végén, a református egyháztól megszerzett, 17 hektáros erdős-mocsaras területen kezdték kialakítani, Tige Mária grófnő kezdeményezésére. A kertet egy Erdélyből érkezett erdész, Tompa Mihály kezdte el építeni. Az eredeti tölgy-, szil- és kőrisfák mellé platán-, hárs-, amerikai tölgy- és fenyőfákat (nehézszagú boróka, luc-, jegenye-, erdei és feketefenyő) telepített. 1946-ban került állami tulajdonba. 1971-ben megyei védett területté nyilvánították. 2001-ben pedig az addigra 60 hektárosra bővített arborétum országos jelentőségű természetvédelmi terület lett. Kezelője a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat. Szakmailag a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet része.

• Bolza-kastély: a 19. század végén épült.
• Református templom: 1887-ben épült, eklektikus stílusban.
• Római katolikus templom.
• Magtárépület: a 19. században épült.
• Parasztházak
• „Madáritató” díszkút: Papi Lajos alkotása.
• Első világháborús emlékmű.
• Második világháborús emlékmű.

A Tiszakürt Községi Sport Egyesület 1989-ben alakult, majd 2005-ben átalakult.

• Labdarúgó-szakosztály: kispályás tornákat rendez, illetve hasonlóakon vesz részt.
• Kézilabda-szakosztály: a Jász-Nagykun Szolnok megyei I. osztályban szerepel.

• Sétahajózás a Tiszán: www.arboreta.hu

• Itt született gróf Bolza Pál (1861–1947) tájkertész, a Szarvasi Arborétum (Pepi-kert) megalkotója.
• Itt született Szabolcska Mihály (1861–1930) református lelkész, költő, szülőházának helyét emlékoszlop jelzi.
• Itt született 1894. augusztus 22-én Farkas Ákos budapesti polgármester (1944–1945).
• Itt született 1903-ban Tatár Imre gazdálkodó, hungarista politikus, országgyűlési képviselő († 1995)
• Itt született Kürti Papp László 1940–2002) színész, előadóművész, jogász.

• Tiszakürt honlapja
• Tiszakürt térképe Archiválva 2008. június 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A Tiszakürti Arborétum
• Tiszakürt az utazom.com honlapján

Sablon:Jász-Nagykun-Szolnok megye települései m v sz Jász-Nagykun-Szolnok vármegye települései
Megyei jogú város	Szolnok
Városok	Abádszalók Besenyszög Fegyvernek Jászapáti Jászárokszállás Jászberény Jászfényszaru Jászkisér Karcag Kenderes Kisújszállás Kunhegyes Kunszentmárton Martfű Mezőtúr Rákóczifalva Tiszaföldvár Tiszafüred Törökszentmiklós Túrkeve Újszász
Nagyközségek	Cibakháza Jászladány Kunmadaras Öcsöd
Községek	Alattyán Berekfürdő Cserkeszőlő Csataszög Csépa Hunyadfalva Jánoshida Jászágó Jászalsószentgyörgy Jászboldogháza Jászfelsőszentgyörgy Jászivány Jászjákóhalma Jászszentandrás Jásztelek Jászdózsa Kengyel Kétpó Kőtelek Kuncsorba Mesterszállás Mezőhék Nagyiván Nagykörű Nagyrév Örményes Pusztamonostor Rákócziújfalu Szajol Szászberek Szelevény Tiszabő Tiszabura Tiszaderzs Tiszagyenda Tiszaigar Tiszainoka Tiszajenő Tiszakürt Tiszaörs Tiszapüspöki Tiszaroff Tiszasas Tiszasüly Tiszaszentimre Tiszaszőlős Tiszatenyő Tiszavárkony Tomajmonostora Tószeg Vezseny Zagyvarékas