Berekfürdő
Berekfürdő címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Jász-Nagykun-Szolnok
Járás	Karcagi
Jogállás	község
Polgármester	Molnár János (független)[1]
Irányítószám	5309
Körzethívószám	59
Népesség
Teljes népesség	1051 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	54,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	18,57 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 23′, k. h. 20° 51′47.383333333333, 20.8547.383333°N 20.850000°EKoordináták: é. sz. 47° 23′, k. h. 20° 51′47.383333333333, 20.8547.383333°N 20.850000°E
Berekfürdő Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Berekfürdő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Berekfürdő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Berekfürdő község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Karcagi járásban.

Berekfürdő az Alföld nagytájegységben, a Hortobágy és Nagykunság középtáj határán fekszik, a Tiszafüred-Kunhegyesi sík Kistájában. A Hortobágy délnyugati szélén helyezkedik el. Karcag és Kunmadaras között található.

Vonattal megközelíthető a Karcag–Tiszafüred-vasútvonalon.

A nagykunsági tanyavilágban Pávai-Vajna Ferenc 1928–30-ban két kutat fúrt (mélységük 1186 és 801,7 m), melyeknek vize 1974-ben gyógyvízzé lett minősítve. Az 1930-as évek végén épültek az első nyaralók, az 50-es években kerültek kialakításra a település utcái. Jelenleg kb. 555 lakó- és kb. 546 üdülőingatlan van, valamint két gyógyszálló és 1200 vendég fogadására alkalmas kereskedelmi szálláshely. A fátyolüvegéről világhírű, Veress Zoltán által 1938-ban alapított üveggyára már nem üzemel, tulajdonosa lebontását tervezi. Berekfürdő létét nem övezik évszázados múltra visszatekintő történetek, az 1920-as években ezen a területen mindössze 5 tanya állt 35 lakossal.

A Karcag–Kunmadaras közötti területen, a Tatárülés nevezetű vasúti megállótól mindössze egy ősszel-tavasszal járhatatlan földút vezetett a pusztába. A változások viszont hihetetlen gyorsasággal követték egymást. A geológusok figyelme az 1920-as években az Alföld felé irányult, mivel úgy vélték, hogy itt gazdag szénhidrogén bázis található. 1925-ben Pávai Vajna Ferenc főgeológus vezetésével kutatásokat kezdtek. A fúrás kezdeti nehézségei után a Schmidt Eligius Róbert műszaki vezető által irányított munkálatok 1928. január 24-én sikerrel jártak.

1992-ig Karcaghoz tartozott, azóta önálló község.

• 1992–1994:
• 1994–1998: Dr. Kenyeres Imre (független)^[3]
• 1998–2002: Dr. Hajdu Lajos (független)^[4]
• 2002–2006: Dr. Hajdu Lajos (független)^[5]
• 2006–2009: Cséti Attila (független)^[6]
• 2009–2010: Dr. Hajdu Lajos (független)^[7]
• 2010–2014: Dr. Hajdu Lajos (független)^[8]
• 2014–2019: Molnár János (független)^[9]
• 2019–2024: Molnár János (független)^[1]
• 2024– :

A településen 2009. október 4-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,^[7] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[10] A hivatalban lévő polgármester nem indult el a választáson.^[7]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,6%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 1,5% németnek mondta magát (16% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 12,3%, református 35,7%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 30,8% (19,4% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 90,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% németnek, 0,9% románnak, 0,2% bolgárnak, 0,1% örménynek, 0,1% ukránnak, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,4% volt református, 10,4% római katolikus, 0,3% görög katolikus, 0,2% ortodox, 0,1% izraelita, 0,5% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 21,5% felekezeten kívüli (31,4% nem válaszolt).^[13]

Berekfürdő a Magyar Fürdővárosok Szövetségének tagja.

• Berekfürdői Termál- és Strandfürdő: alkáli-hidrogén-karbonátos, jódos gyógyvizére népszerű termál- és strandfürdő épült, évente 300 000 vendéget vonzva.
• A minden évben megrendezett nemzetközi képzőművészeti tábor anyagából állandó kiállítás látható a Bod László Művelődési Központban.
• A Hortobágyi Nemzeti Park közelsége (2 km) a madarászok kedvelt úticéljává teszi.
• A Szovjet Repülőtér Titkai múzeum, különlegessége az Európában máshol nem látható, szovjet felségjelzésű Mi-24D harci helikopter.^[14]

• Atri, Olaszország (2014)
• Csíkszentkirály, Székelyföld (2006)
• Krasznahorkaváralja, Felvidék (2011)
• Lukácsfalva, Délvidék (2011)
• Tiszapéterfalva, Kárpátalja (2011)
• Zalakomár, Magyarország (2008)
• Zator (Neuenstadt an der Schaue), Lengyelország (2001)

A Wikimédia Commons tartalmaz Berekfürdő témájú médiaállományokat.

• Berekfürdő Önkormányzatának honlapja
• Berekfürdő lap
• Berekfürdő a funiq.hu-n
• Wikitravel - Berekfürdő Termál és Strandfürdő

Sablon:Jász-Nagykun-Szolnok megye települései m v sz Jász-Nagykun-Szolnok vármegye települései
Megyei jogú város	Szolnok
Városok	Abádszalók Besenyszög Fegyvernek Jászapáti Jászárokszállás Jászberény Jászfényszaru Jászkisér Karcag Kenderes Kisújszállás Kunhegyes Kunszentmárton Martfű Mezőtúr Rákóczifalva Tiszaföldvár Tiszafüred Törökszentmiklós Túrkeve Újszász
Nagyközségek	Cibakháza Jászladány Kunmadaras Öcsöd
Községek	Alattyán Berekfürdő Cserkeszőlő Csataszög Csépa Hunyadfalva Jánoshida Jászágó Jászalsószentgyörgy Jászboldogháza Jászfelsőszentgyörgy Jászivány Jászjákóhalma Jászszentandrás Jásztelek Jászdózsa Kengyel Kétpó Kőtelek Kuncsorba Mesterszállás Mezőhék Nagyiván Nagykörű Nagyrév Örményes Pusztamonostor Rákócziújfalu Szajol Szászberek Szelevény Tiszabő Tiszabura Tiszaderzs Tiszagyenda Tiszaigar Tiszainoka Tiszajenő Tiszakürt Tiszaörs Tiszapüspöki Tiszaroff Tiszasas Tiszasüly Tiszaszentimre Tiszaszőlős Tiszatenyő Tiszavárkony Tomajmonostora Tószeg Vezseny Zagyvarékas