Öcsöd
József Attila Emlékház, az egykori református népiskola, ahol a költő 1911-től 1912-ig tanult
Öcsöd címere
Öcsöd neve rovásírással
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Jász-Nagykun-Szolnok
Járás	Kunszentmártoni
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Soha Attila (független)[1]
Irányítószám	5451
Körzethívószám	56
Népesség
Teljes népesség	3047 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	31,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	103,66 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 53′ 59″, k. h. 20° 23′ 30″46.89971, 20.3915846.899710°N 20.391580°EKoordináták: é. sz. 46° 53′ 59″, k. h. 20° 23′ 30″46.89971, 20.3915846.899710°N 20.391580°E
Öcsöd Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Öcsöd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Öcsöd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Öcsöd nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Kunszentmártoni járásban.

Kunszentmárton és Békésszentandrás között található, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye déli részén a Hármas-Körös mellett. Vasútvonal nem érinti, de a településen áthaladó 44-es főút mind Kecskemét, mind Békéscsaba irányából jó elérhetőségi lehetőséget biztosít.

Folyami átkelőhely, északi irányban a Körös-hídon áthaladó 4627-es út köti össze a megye északabbra fekvő vidékeivel.

Határa gyengén tagolt, alacsony, ármentes síkság, melybe a Körös elhagyott-kiszáradt folyómedrei és a tájból kiemelkedő kunhalmok visznek változatosságot. Eredetileg élővíz mellett, a Körös egyik éles kanyarulata mentén települt, mely a folyó szabályozása óta holtág. A Körös hullámtere természetvédelmi terület, a Körös-Maros Nemzeti Park része. Háborítatlan erdői, ártéri legelői, lefűződött, levágott holtága nemcsak tájképileg festőiek, hanem biztonságos élőhelyet jelentenek számos védett és ritka növénynek és állatnak is.

Öcsöd a Váradi regestrumban már mint falu szerepel 1217-ben. Ezt az első települést valószínűleg a tatárjárás pusztította el. 1421-ben Zsigmond király Öcsöd-pusztát a Neczpáliaknak és a velük rokonságban álló Bethleneknek adományozta.

A Neczpáli család kihalásával Öcsöd egyedül a Bethleneké lett. A puszta újból benépesült, egy 1555-ös összeírás már adózó községként említi. Ezt a második falut a török háborúk pusztították el és a 17. század elejéig csupán romokat jelent.

Amikor Öcsöd a Rédeyeké lett, harmadszor települt újra a falu 1612-től. Az új lakosság Heves, illetve Békés vármegyei, akikhez Abaúj vármegyéből felsődobszai reformátusok csatlakoztak. Ez a falu a Rákóczi-szabadságharc alatt újra elpusztult, majd a szatmári béke után újratelepült a környékbe szétszóródottakból. 1715-ben a szegedi királyi kamarától védlevelet is szereztek.

A Körös az akkori közlekedési lehetőségek közül kedvező szállítási lehetőséget, míg a relatíve magas terepszint az árvizek elleni védettséget, és kedvező átkelési lehetőséget biztosított a Körösön.

A Körös szabályozása a települést folyópart nélkülivé tette, s a környék is árvízmentessé vált, az új közlekedési lehetőség, a vasút elkerülte a községet. Ezek összességében hátrányosan hatottak a település fejlődésére.

1950-ben az addig Békés vármegyéhez tartozó települést Szolnok megyéhez csatolták át.

Öcsöd határa bővelkedik honfoglalás- és Árpád-kori lelőhelyekben, hiszen területén öt középkori falu is létezett a 16. század végéig. Az ármentesítő és vízszabályozó munkák következtében megnövekedett szántóterületen jelentős tanyásodás indult meg a 19. században. A település egész történetében a mezőgazdaság meghatározó. Népessége a századforduló óta apad, de különösen erős a csökkenés az 1970-es évek vége óta.^{[pontosabban?]}

Kiemelt épületei közül műemléki országos védettséget élvez az 1784-ben épített református templom. Helyi védettséget élvez a József Attila Múzeum épülete, valamint a zsidó temető. A gyermek József Attila két esztendőt töltött a községben. Védettség alá vonták a lelkészi hivatalt, a községháza épületét, valamint a település belső területét, amely még őrzi a régi település „zugos” voltát, a halászfalut.

• 1990–1994: Molnár Bálint (független)^[3]
• 1994–1998: Molnár Bálint (független)^[4]
• 1998–2002: Molnár Bálint (független)^[5]
• 2002–2006: Molnár Bálint (független)^[6]
• 2006–2010: Molnár Bálint (független)^[7]
• 2010–2014: Molnár Bálint (független)^[8]
• 2014–2019: Molnár Bálint Gábor (független)^[9]
• 2019–2024: Soha Attila (független)^[1]
• 2024– :

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,4%-a magyarnak, 7,7% cigánynak mondta magát (18,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9%, református 27,6%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 31,2% (28,4% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 83%-a vallotta magát magyarnak, 6,9% cigánynak, 0,1-0,1% németnek, bolgárnak, ukránnak és románnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (16,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,2% volt református, 6,4% római katolikus, 3,3% református, 0,4% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 2,1% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 23,4% felekezeten kívüli (49,6% nem válaszolt).^[12]

• Református templom
• Egykori Kun-ház, a jelenlegi orvosi rendelő
• Zsidó temető, a kunszentmártoni út mellett, előtte holokauszt-emlékmű
• József Attila Emlékház, az egykori református népiskola, ahol József Attila az 1911/1912-es tanévben megkezdte elemi iskolai tanulmányait, amíg Öcsödön lakott (1910-1912 között).

• Gyerekkorában egy ideig itt nevelkedett József Attila költő.
• Itt született 1904. december 29-én Olasz János színművész.
• Itt született 1922. január 1-jén Farkas Antal színművész.
• Itt született 1954. december 12-én Izbéki Gábor újságíró.

• Hivatalos oldal
• Öcsöd.lap.hu - linkgyűjtemény

Sablon:Jász-Nagykun-Szolnok megye települései m v sz Jász-Nagykun-Szolnok vármegye települései
Megyei jogú város	Szolnok
Városok	Abádszalók Besenyszög Fegyvernek Jászapáti Jászárokszállás Jászberény Jászfényszaru Jászkisér Karcag Kenderes Kisújszállás Kunhegyes Kunszentmárton Martfű Mezőtúr Rákóczifalva Tiszaföldvár Tiszafüred Törökszentmiklós Túrkeve Újszász
Nagyközségek	Cibakháza Jászladány Kunmadaras Öcsöd
Községek	Alattyán Berekfürdő Cserkeszőlő Csataszög Csépa Hunyadfalva Jánoshida Jászágó Jászalsószentgyörgy Jászboldogháza Jászfelsőszentgyörgy Jászivány Jászjákóhalma Jászszentandrás Jásztelek Jászdózsa Kengyel Kétpó Kőtelek Kuncsorba Mesterszállás Mezőhék Nagyiván Nagykörű Nagyrév Örményes Pusztamonostor Rákócziújfalu Szajol Szászberek Szelevény Tiszabő Tiszabura Tiszaderzs Tiszagyenda Tiszaigar Tiszainoka Tiszajenő Tiszakürt Tiszaörs Tiszapüspöki Tiszaroff Tiszasas Tiszasüly Tiszaszentimre Tiszaszőlős Tiszatenyő Tiszavárkony Tomajmonostora Tószeg Vezseny Zagyvarékas