Mezőtúr
A városháza épülete
Mezőtúr címere Mezőtúr zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Jász-Nagykun-Szolnok
Járás	Mezőtúri
Jogállás	város
Polgármester	Szűcs Dániel (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	5400
Körzethívószám	56
Testvértelepülései	Lista Canelli Sepsikőröspatak község Törökbecse Weida Árkos község
Népesség
Teljes népesség	15 644 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	56,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	289,72 km²
Földrajzi nagytáj	Alföld[3]
Földrajzi középtáj	Közép-Tisza-vidék[3]
Földrajzi kistáj	Szolnok–Túri-sík[3]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 00′ 15″, k. h. 20° 37′ 05″47.004166666667, 20.61805555555647.004167°N 20.618056°EKoordináták: é. sz. 47° 00′ 15″, k. h. 20° 37′ 05″47.004166666667, 20.61805555555647.004167°N 20.618056°E
Mezőtúr Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Mezőtúr weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőtúr témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mezőtúr város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Mezőtúri járás székhelye.

A vármegye keleti részén, a Tiszántúlon található. A várost keresztezi a Hortobágy-Berettyó csatorna. Szomszédai: észak felől Örményes, északkelet felől Túrkeve, kelet felől Gyomaendrőd, dél felől Szarvas, délnyugat felől Békésszentandrás és Mesterszállás, nyugat felől Mezőhék, északnyugat felől pedig Kétpó.

Közúton a legegyszerűbben a 46-os főúton érhető el, Törökszentmiklós és a 4-es főút felől éppúgy, mint Gyomaendrőd és Békés vármegye központi részei irányából. Szomszédai közül Túrkevével a 4202-es, Szarvassal a 4631-es, Mezőhékkel a 4628-as, Kétpóval pedig a 4632-es út köti össze.

Vonattal a MÁV 120-as számú (Budapest–)Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonalán, illetve a 125-ös számú Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonal érhető el. Mezőtúr vasútállomás a városközpont északi szélén található, közúti elérését a 46 302-es út biztosítja. Ezen felül a város területén mindkét vasútvonalnak egy-egy megállási pontja van még: a fővonalon Csugar megállóhely a nyugati határszélen, ahová a 46 346-os út vezet, az orosházi vonalon pedig Pusztabánréve megállóhely, a déli határban, az azonos nevű külterületi városrész mellett.

1885–1975 között létezett még a Mezőtúr–Túrkeve-vasútvonal is.

A mező előtag a mezővárosi jellegre utal.

A Túr név a Berettyó (Ma: Hortobágy-Berettyó) alsó szakaszára utal, a város e mellett a folyó mellett épült. Az első írásos emlék e településről az 1205–1235 közötti időszakból való: a Váradi Regestrum Tur (villa Tur) név alakban említi. Ettől kezdve királyi okleveleinkben már gyakrabban előfordul, 1562-ből pedig ismerünk adatot a Nagy-Túr névhasználatra is, mint például „Nagytúr báránytized jegyzéke” a törökkorból.^[4]

A 14. századtól az árutermelés kibontakozásával egyre inkább előnyös helyzetbe került a környező településekkel szemben. A Sárrét mocsárvilágán át az egyetlen járható út a mezőtúri révnél kezdődött. Ez volt a legrövidebb út a szolnoki réven keresztül a Budáról Erdélybe vezető utak közül. Az átkelőhely fontos városfejlesztő tényező lett, így a század második felében Túr is a mezővárosok sorába lépett. Mezővárossá nyilvánító oklevele 1378-ból Nagy Lajos királytól származik, aki több ízben is megfordult Túron. Az Anjou-uralkodóra utal a város régi címerében az Anjou-liliom is. Mint mezőváros, vásártartási jogot kapott, vámmentességet, sőt vámszedési jogot élvezett. A túri vásárok már a 15. században látogatottak és nagyon híresek voltak, jelentőségük a török hódoltság idején tovább nőtt. A kereskedelem mellett virágzott a kézműipar. Különösen ismertek voltak a csizmadiák, a tímárok, a korsósok, a szűcsök.

Mezőtúr kulturális téren századokon át központja volt e vidéknek. A város korán csatlakozott a reformációhoz. 1530-ban alapított protestáns iskolája rövidesen - a debreceni után, amelynek partikulája volt - a Tiszántúl legjelentősebb oktatási intézménye lett. A 16. században a wittenbergi egyetemen tíz túri származású diák tanult, akik azzal hálálták meg volt iskolájuk gondoskodását, hogy könyveket, térképeket hoztak magukkal, s odaajándékozták az iskola könyvtárának. A református gimnázium 16 000 kötetes régi, ritka könyveket tartalmazó könyvtárának is ilyen ajándékok vetették meg az alapját. A 19. században meginduló tőkés fejlődésnek nem sok hasznát látta Mezőtúr. A gyáripar olcsó termékeivel fokozatosan háttérbe szorította a város kisiparát. A nagyipart pedig csupán a téglagyár, néhány malom és egy szövőüzem képviselte. A város lakossága 25 000 fő körül stabilizálódott. A 19. század derekán még lényegesen kisebb Szolnok a századfordulóra utoléri, majd elhagyja Mezőtúrt. A II. világháború után az új gazdasági-társadalmi viszonyok hosszú időn át szintén kedvezőtlenül befolyásolták a város életét. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszervezése, majd a technikai színvonal emelkedése jelentős számú munkaerőt szabadított fel. Ipar hiányában ez a munkaerő elvándorlásra kényszerült. Különösen nagy az elvándorlás az '50-es évek második felében, amikor az évi átlag megközelítette a 300-at. Javulást csak az 1970-es évek hoztak, amikor is a múlt kisipari hagyományaira támaszkodó szövetkezeti ipar mellett több középüzem települt a városba.

A kiváltságos területen kívül eső, főúri birtokhoz tartozó mezővárosban már a 19. század első felében is éltek zsidók, klasszicista stílusú zsinagógájuk (Damjanich utca) 1835-ből való. 1850-ben itt élt a vármegye második legnépesebb zsidó közössége, 348 fővel. 1890-ben 902 izraelita vallású lakost írtak össze a városban (3,8 százalék), ez a létszám a harmincas évek végére a felére esett vissza.

Szathmáry Imre polgármester javaslatára Alexander alispán eredetileg a város belterületén, a Rigó utcában és környékén jelölte ki a gettót az 1944 áprilisában 360 lelket számláló helyi zsidóság részére. A tervet azonban a helyi lakosság erőteljes tiltakozása nyomán megváltoztatta, így a zsidóságot a délnyugati újvárosban, a Márer-féle téglagyár ipartelepéhez – Balassa utca és Földvári út – tartozó gazdasági épületekben, tisztviselő- és munkáslakásokban, három különálló tömbben helyezték el. A zsidó tanács – tagjai között Vass Sándor malomtulajdonossal és Schulcz Fülöp rabbival – egészségügyi okokra hivatkozva kérvényezte a döntés megváltoztatását, ám nem járt eredménnyel.

A gettó számára május 23-án szigorú rendszabályokat léptetett életbe vitéz Mihályi Endre, a rendőrkapitányság vezetője. A helyieket június 17–18. körül vasúton vitték a szolnoki gyűjtőtáborba. A zsidóüldözés áldozatainak száma 220-240 főre becsülhető, köztük volt a rabbi is. Ezzel együtt 1949-ben a városnak még 127 izraelita lakosa volt.^[5]

• 1905–1910: Spett Ernő polgármester^[6]
• 1921–1939: Spett Ernő polgármester^[6]

• 1990–1994: Ádámné dr. Bogdán Piroska (nem ismert)^[7]
• 1994–1998: Ádámné dr. Bagdán Piroska (MSZP-Mezőtúri Függetlenek Szervezete-FKgP-MP)^[8]
• 1998–2002: Dr. Bagdán Piroska (MSZP-SZDSZ-MP)^[9]
• 2002–2006: Dr. Draskovits Dénes (MSZP-SZDSZ)^[10]
• 2006–2010: Dr. Draskovits Dénes (MSZP-SZDSZ)^[11]
• 2010–2014: Herczeg Zsolt (Fidesz)^[12]
• 2014–2019: Herczeg Zsolt (Fidesz-KDNP)^[13]
• 2019–2022: Herczeg Zsolt (Fidesz-KDNP)^[14]
• 2022–2024: Szűcs Dániel (Fidesz-KDNP)^[1]
• 2024– :

A településen 2022. július 17-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a korábbi polgármester 2022. május 1-ji hatállyal lemondott tisztségéről.^[15]

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[16]

2015-ben a város etnikai összetétele a következő volt; 99,6% magyar, 0,3% cigány, 0,1% ruszin.

2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% ukránnak, szlováknak és románnak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

A 2017-es felmérés szerint a lakosság 98%-a keresztény (ezen belül 63,2% református, 20,4% római katolikus, 6,3% keleti katolikus, 10,1% evangélikus.) és 2%-a ateista.

2022-ben vallásuk szerint 17,2% volt református, 7,2% római katolikus, 0,5% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 37,6% felekezeten kívüli (36% nem válaszolt).^[17]

A település népességének változása:

Mezőtúron régi hagyományai vannak a fazekasságnak. A jelenlegi fazekasok is őrzik a helyi hagyományokat.^[18]

Minden évben, augusztus első hétvégéjén rendezik meg a hagyományos Túri Vásárt és 2002 óta a vásárt megelőző Mezőtúri Művészeti Napokat (arTúr fesztivál).^[19][20]

Programok, rendezvények szervezése, lehetőség biztosítása a sport és a kultúra területén a polgári közösségek tevékenységeihez.^[21]

A nemzetközi képzőművészeti alkotótelep Holt-Körös partján működik 1981 óta.^[22]

A népzenei hagyományokat őrzi a Mezőtúri Szivárvány Népzenei Egyesület, mely 1998-ban alakult. Fenntartója a Szivárvány citerazenekar^[23] (1970), a Tücsök és a Méhecske citerazenekaroknak, szervezője az évi 2-3 népzenei rendezvénynek. Támogatója volt az Iringó (1996) és a Lókötők citerazenekaroknak^[24] (2004) azok aktív működése alatt. Az egyesület szorosan együttműködik a Bárdos Lajos Alapfokú Művészeti Iskolával. A népzenei hagyományok tovább éltetése érdekében közművelődési megállapodást tart fenn a város önkormányzatával.

1991-ben alakult meg Mezőtúron a mai Bárdos Lajos Alapfokú Művészeti Iskola falain belül Szúnyogh József tanár úr vezetésével a Mezőtúri Ifjúsági Fúvószenekar, amely régi és új fúvószenekari hagyományokat ápolt.

A zenekar eddigi karmesterei voltak:

• Szúnyogh József
• Szűcs Csaba
• Debreceni Örs
• Katona Tiborné

A RE*FLEX BAND 2009 augusztusában alakult a Mezőtúri Ifjúsági Fúvószenekarból. Tagjai az a 20 lelkes fiatal, akik a zenére, a fúvószenére életmódként tekintenek. Megalakulásuk után célul tűzték ki maguknak, hogy a fúvószenét egy más nézőpontból is bemutatják a nagyközönségnek. Eleinte úgynevezett Flex-Band, illetve Young-Band felállásban hangszerelt zeneművek előadását helyezték előtérbe, de ma már Concert Band és Marching Band átiratokat is megszólaltatnak. Repertoárjuk legfőképp a 60-as évektől napjainkig terjedő időszakot felölelő pop, rock, latin, film és tánczenék fúvószenekarra áthangszerelt műveit tartalmazza. Megtalálhatók többek közt benne: The Doors, Aerosmith, Nickelback, Lady Gaga, Michael Jackson, Adele, Jon Bon Jovi, Linkin Park, The Black Eyed Peas, Cee Lo Green s más egyéb feldolgozások. Az együttes fesztiválokon, városi rendezvényeken, egyéni meghívásos felkéréseken ad színpadi koncerteket.^[25][26]

PETŐFI DALKÖR 1873. május 10-én megalakult Mezőtúri Dalárda utódjaként működik. Tevékenységük legfőbb állomásait és eredményeit a kezdetektől 2003-ig a 130 éves fennállás ünneplése alkalmából kiadott önálló kiadvány foglalja össze. A Petőfi Dalkör felnőtt vegyeskórusként működik, melynek tagjai aktív dolgozók, nyugdíjasok és középiskolás diákok.

A jelenlegi törzslétszám 25-30 fő. A kórus maga is számos nívódíj, arany oklevél és elismerés birtokosa, több önálló múzeumi hangversenyt adtak a fővárosban, állandó résztvevői a megyei kórustalálkozóknak. Kiterjedt zenei cserekapcsolatokat ápolnak több település kórusaival. Több alkalommal képviselték városunkat és hazánkat külföldön is. 2008-ban, egy nagyszabású kórushangversennyel ünnepelték a dalkör megalakulásának 135, majd 140 évfordulóját is. A 135. évfordulón örökös karnagyuknak választották Kávási Sándort, aki közel 60 éven át vezette a dalkört. 2008 óta a kórust Karsai Krisztina vezeti, aki korábban is énekelt a csoportban.

VIVACE KAMARAKÓRUS

A kamarakórus 2007 körül alakult végzett kossuthos diákokból. Tevékenységünk művészeti jellegű. Célunk, hogy népszerűsítsük a méltán világhírű magyar kórusművészetet koncertjeinkkel, belföldi és külföldi szerepléseinkkel.

A politikai jellegű rendezvények kivételével szívesen vállalunk fellépéseket bármilyen kulturális, esetleg családi ünnepségeken.

Hetente egyszer tartunk másfél órás kóruspróbákat, mely alkalmakon szinte soha nincs együtt a kórus, hiszen többen nem élnek életvitelszerűen a városban. Ők ritkábban tudnak próbára járni, de általában havonta még így is számíthatunk rájuk. A fellépéseken minden nehézség ellenére igyekszünk mindahányan jelen lenni. A nehéz próbakörülmények ellenére is szép eredményeink vannak:

Ø  2007 és 2008. Országos Társaséneklő verseny: kiemelt arany fokozat

Ø  2009. Közös szereplés a Kossuth Iskola Napraforgó kórusával Nancyban (Franciaország) a Voix du Monde fesztiválon 5 nap, 8 önálló koncert

Ø  2010. Vendégszereplés Torockón

Ø  2011. Fesztivál Charleroi-ban (Belgium)

Ø  2014. Liviu Borlan Nemzetközi Kórusverseny Nagybánya (Románia): ezüst diploma

Ø  2015. Keszthely, Dalünnep; országos minősítés: arany fokozat

Ø 2017. Keszthely, Dalünnep; országos minősítés: arany fokozat

A kórus vezetője: Csiderné Csizi Magdolna

2012 nyara óta rendezik Mezőtúron az East Fest zenei fesztivált, melyen az élőzenei színpad mellett egy hiphop és egy elektronikus helyszínen vonulnak fel a magyar könnyűzenei élet élvonalbeli képviselői. Az igazi nyári életérzés emeléséhez a kempingen kívül hozzájárul az is, hogy a fesztiválnak az a Városi Strandfürdő ad helyet, ahol 14 évig az ország egyik legnagyobb s legrégibb nemzetközi zenei fesztiválja a WAN2 Fesztivál zajlott. Az EAST FEST nem a WAN2 folytatása, csupán a helyszín ugyanaz, de a hangulat évről évre fokozódik.

• Mezőtúr és Vidéke^[27]
• Túri Televízió Mezőtúr
• Körös Televízió Archiválva 2007. december 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Pont Rádió Archiválva 2010. január 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Pont Televízió
• Mezőtúr nem hivatalos közösségi oldala Archiválva 2021. március 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Városi TV
• Index TV

• Mezőtúri református nagytemplom (1792, átépítve 1843–1845)
• Újvárosi református templom (1894–1896, neogótikus)
• Római katolikus templom (1817–1824, klasszicista)
• Evangélikus templom (1926, eklektikus)
• Régi zsinagóga (Kiállítócsarnok) (1830, klasszicista)
• Városháza (1928, eklektikus)
• Tűzoltólaktanya (1927)
• Petőfi-ház
• Albrecht-kastély

• Túri Fazekas Múzeum
• Badár Emlékszoba és Fazekas Alkotóház
• Peresi Tájház (1902-ben épült gőzhajtású szivattyútelep, A Körös-völgyi természetvédelmi terület állat- és növényvilágának bemutatása)
• Helytörténeti gyűjtemény

• 1956-os emlékmű (Györfi Sándor alkotása)
• Első világháborús emlékmű
• Második világháborús emlékmű

Mezőtúri Városi Strandfürdő és Fedett Uszoda

• Mezőgazdaság
• Ipari park (vetőmag kezelés)
• Téglagyár (bezárt)^[forrás?]

Középfokú oktatási intézmények

• Mezőtúri Református Kollégium
• Karcagi Szakképzési Centrum Teleki Blanka Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Kollégiuma
• Karcagi Szakképzési Centrum Mezőtúri Szakközépiskolája és Kollégiuma (egykori 626. Szakképző Iskola)

• Badár Balázs (1854–1939) fazekasmester
• Bihary Imre^{[halott link]} olimpiai bronzérmes szakács
• Börcsök Enikő színésznő, rendező, 1991-től 1994-ig a kaposvári Csiky Gergely színházban játszott, 1994-től a Vígszínház tagja
• Bucsi Mihály (1813–1886) 1848–49 fordulóján a mezőtúri lovas nemzetőrség tisztjeként részt vett a felső-tiszai harcokban.
• Czebe Gyula klasszikafilológus
• Cseh Renátó (1985) díszlet-, látvány- és jelmeztervező,
• Csekő György (1980) egyetemi oktató, természettudós
• Dióssy Klári (1972) műsorvezető, szerkesztő, riporter
• Ercsei Dániel (filozófiai író) (1781–1836) filozófiai író, bölcseleti doktor és tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
• Forray R. Katalin professzor, Pécsi Tudományegyetem
• G. Szabó Hunor zeneszerző (The Qualitons)
• Homoki Nagy István (1914–1979) filmrendező
• Juhász Imréné Gonda Zsuzsanna (1912–1982) kommunista politikus, jogász, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja (1949)
• Kalmár Pál dalénekes
• Kapitány Zsolt (zéessó, Manki), a TheShowCrew hiphop formáció egyik frontembere, dalszövegírója
• Kirsch János (1961–2012) író, költő, diakónus, eszperantista, templomigazgató, középiskolai tanár
• Kovács Tímea énekesnő
• Kun Zsigmond (1893–2000) művészetbarát, író, költő és szenvedélyes gyűjtője, mentője a magyar népi kultúra tárgyainak
• Lénárt Lajos (1922–2011) agrárközgazdász, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, az FTC elnöke
• Mester Viktória operaénekesnő, magánénekesnő (mezzoszoprán), a Magyar Állami Operaház tagja
• Mérai Katalin film- és színpadi színésznő, színházi rendező és író
• Papp Lili modell, a 2008-as Miss Balaton, műsorvezető (Kenósorsolás, Skandináv lottó-sorsolás)
• Pintér Zoltán Oki, az Omen volt frontembere
• Sós György (1927–1993) orvos, színdarab- és regényíró, a Magyar Rádió dramaturgja
• Szávai Viktória színművész
• Tamási Eszter (1938–1991) tévébemondó
• Tar Imre történelem- és földrajzszakos gimnáziumi tanár
• Tótka Sándor (1994–) olimpiai bajnok magyar kajakozó
• Veres Róbert MC DC freestyle rapper
• Veress Miklós (1928–2016) iparművész, keramikus
• Esti Kornél zenekar
• Magna Cum Laude zenekar
• RE*FLEX BAND zenekar

• Lóránt János Demeter festő, grafikus, Munkácsy-díjas érdemes művész, az MTA Széchenyi irodalmi és művészeti akadémiájának tagja
• Györfi Sándor szobrászművész, a nyíregyháza-sóstói éremművészeti szimpózium vezetője, s a mezőtúri nyári művésztelep szakmai vezetője

• Borsos Károly (1871–1933) református pedagógus, gimnáziumi és főiskolai tanár, a Mezőtúri Református Kollégium igazgatója, klasszika-filológus, vallásfilozófus, szabadkőműves
• Ercsei Dániel (lelkész) (1744–1809) református lelkész
• Csabai-Wagner József (1888–1967) építészmérnök, festőművész
• Csenki Imre (1912–1998) Kossuth-díjas zeneszerző, karnagy, zenepedagógus, 1937-től 1940-ig a Mezőtúri Református Gimnázium énektanára
• Nagy István (Csíkmindszent, 1873 – Baja, 1937) – Márton Ferenc (Csíkszentgyörgy, 1884 – Budapest, 1940) – Zsögödi Nagy Imre (Csíkzsögöd, 1893 – Csíkszereda, 1976) székely művészhármas 1917-ben, néhány hétig, a frontrajzosok honvédtáborában
• Benke Valéria (1920–1988) A mai Teleki Blanka Gimnázium elődjének tornatanára, kommunista politikus
• Ábrahám Miklós (1921–2011) hivatásos előadóművész, nótaénekes
• Petőfi Sándor Utazás az Alföldön című versét itt írta
• Dr. Tóth Albert Tanár, a biológiai tudományok kandidátusa, a Környezet- és Természetvédő Tanárok Egyesületének volt elnöke.
• Dr. Tolnay Gábor Tanár, a történettudományok kandidátusa, 1994-2006 között a mezőtúri Túri Fazekas Múzeum igazgatója.

Mezőtúr testvérvárosai:

• Sepsikőröspatak, Románia
• Törökbecse, Szerbia
• Weida, Németország
• Canelli, Olaszország
• Árkos, Románia

• Hivatalos honlap. www.mezotur.hu (Hozzáférés: 2014. december 16.) arch
• Mezőtúri Közművelődési és Sport Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft honlapja
• A híres Túri vásár honlapja
• Az ArTúr fesztivál honlapja
• Vivace Kamarakórus honlapja
• Mezőtúri Lokálpatriota Egyesület Honlapja Archiválva 2010. április 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Linkgyűjtemény
• Közösségi honlap Archiválva 2005. augusztus 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Mezőtúr az utazom.com honlapján
• Térkép Kalauz – Mezőtúr
• Mezőtúri Séta - 2010. január - Videó^{[halott link]}
• Mezőtúr képekben

Sablon:Jász-Nagykun-Szolnok megye települései m v sz Jász-Nagykun-Szolnok vármegye települései
Megyei jogú város	Szolnok
Városok	Abádszalók Besenyszög Fegyvernek Jászapáti Jászárokszállás Jászberény Jászfényszaru Jászkisér Karcag Kenderes Kisújszállás Kunhegyes Kunszentmárton Martfű Mezőtúr Rákóczifalva Tiszaföldvár Tiszafüred Törökszentmiklós Túrkeve Újszász
Nagyközségek	Cibakháza Jászladány Kunmadaras Öcsöd
Községek	Alattyán Berekfürdő Cserkeszőlő Csataszög Csépa Hunyadfalva Jánoshida Jászágó Jászalsószentgyörgy Jászboldogháza Jászfelsőszentgyörgy Jászivány Jászjákóhalma Jászszentandrás Jásztelek Jászdózsa Kengyel Kétpó Kőtelek Kuncsorba Mesterszállás Mezőhék Nagyiván Nagykörű Nagyrév Örményes Pusztamonostor Rákócziújfalu Szajol Szászberek Szelevény Tiszabő Tiszabura Tiszaderzs Tiszagyenda Tiszaigar Tiszainoka Tiszajenő Tiszakürt Tiszaörs Tiszapüspöki Tiszaroff Tiszasas Tiszasüly Tiszaszentimre Tiszaszőlős Tiszatenyő Tiszavárkony Tomajmonostora Tószeg Vezseny Zagyvarékas

Sablon:Mezőtúr tömegközlekedése m v sz Mezőtúr tömegközlekedése
Autóbusz	1 4618 4715 4770 4772 4775 4776 4778 4779 4780
Vasút	Szolnok–Lőkösháza
Üzemeltető	Jászkun Volán Zrt. (–2014) KMKK Zrt. (2015–2019) Volánbusz (2019–) MÁV-START Zrt.