Tiszafüred
Városháza
Tiszafüred címere Tiszafüred zászlaja
Becenév: a Tisza-tó fővárosa
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Jász-Nagykun-Szolnok
Járás	Tiszafüredi
Jogállás	város
Polgármester	Ujvári Imre (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	5350, 5351, 5358, 5359
Körzethívószám	59
Népesség
Teljes népesség	10 752 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	66,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	162,19 km²
Földrajzi nagytáj	Alföld[3]
Földrajzi középtáj	Közép-Tisza-vidék[3]
Földrajzi kistáj	Tiszafüred–Kunhegyesi-sík[3]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 37′ 08″, k. h. 20° 45′ 36″47.619, 20.7647.619000°N 20.760000°EKoordináták: é. sz. 47° 37′ 08″, k. h. 20° 45′ 36″47.619, 20.7647.619000°N 20.760000°E
Tiszafüred Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Tiszafüred weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszafüred témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tiszafüred város az Észak-alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Tiszafüredi járásában. A Tisza-tó turisztikai régió központja, a „Tisza-tó fővárosa”.

A Tisza-tó mellett, a Tisza bal partján fekszik, az Észak-alföldi régió szívében, a vármegye északkeleti szélén, a megyeszékhely Szolnoktól északkeletre. Határának északi csücske egyben a megye legészakibb pontja is.

Éghajlata kontinentális, a forró, száraz nyarat általában hideg tél követi. Ezen a tájon legmagasabb a napsütéses órák száma, az átlagos csapadék mennyiség 480–500 mm. A természeti adottságok közül kiemelkedő, hogy a város és térsége igen gazdag élővizekben. A Tisza és a Tiszafüredi-főcsatorna mellett, a Tisza-tó holtágai bővelkednek természeti értékekben.

Elhelyezkedése egészen különleges olyan értelemben, hogy a közvetlen környezetében négy vármegye (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok) területe találkozik, így mind a négyből vannak szomszédai.

A közvetlenül határos települések: északkelet felől Tiszabábolna és Tiszadorogma [mindkettő a folyó túlpartján], kelet felől Egyek és Hortobágy, délkelet felől Nagyiván és Tiszaörs, dél felől Tiszaigar és Tiszaszőlős, nyugat felől pedig Újlőrincfalva és Poroszló utóbbi kettő szintén a Tisza túlsó partján. Észak felől a legközelebbi település Tiszavalk, de közigazgatási területeik (kevés híján) nem határosak.

Belváros, Buda (a központtól keletre), Tiszavég (a központtól északra), Gyártelep és Tiszafüred-Örvény (mindkettő a központtól délnyugatra), Üdülőtelep és Tiszafüred-kertváros, valamint a tőle teljesen különálló − a Belvárostól csaknem 20 kilométerre keletre fekvő − Kócsújfalu.

Tiszafüred közúti és egyben vasúti közlekedési csomópont is, így több irányból is könnyen megközelíthető. Áthalad rajra a Füzesabonytól Debrecenig húzódó 33-as főút, melyből itt ágazik ki a Fegyvernekig vezető 34-es főút, de mellékutak is érintik: Abádszalókkal a 3216-os, Egyekkel a 3315-ös, Nagyivánnal pedig a 3402-es út köti össze. Az M3-as autópálya 30 perc alatt érhető el.

A hazai vasútvonalak közül a városon a MÁV Zrt. Debrecen–Füzesabony-vasútvonala halad át, amelyből itt ágazik ki délnek a Karcag–Tiszafüred-vasútvonal. A két vonal közös állomása Tiszafüred vasútállomás, mely a belváros északi széle közelében helyezkedik el, közúti elérését a 33-as főút körforgalmából kiágazó 33 304-es számú mellékút (Ady Endre utca - Baross utca - Vasút utca) biztosítja. Közvetlenül mellette helyezkedik el a Volánbusz autóbusz-állomása is, amit az Örvény felől érkező 1-es busszal, illetve a helyközi járatokkal lehet megközelíteni. [A Karcag–Tiszafüred-vasútvonalnak még egy megállója is van a város határai között, Tiszafüred-Gyártelep megállóhely, a belterület délnyugati szélén.]

A régészek már i. e. 4500-4400-ból, a neolitikum korából találtak itt leleteket. A kutatások a mai Külsőfokpart környékén tárták fel az ókori emlékeket. A Tisza szabályozása előtt a folyó ezen terület mellett folyt.

Az Örvényi-templomdombon az államalapítás idejéből kerültek elő leletek. Az ásatások során egy települést, annak temetőjével tártak fel az Árpád-korból.

A város nevét a forrásmunkák 1273-ban említik először, Fyred Villa néven, a nagyváradi püspök halászfalujaként. A Füred név eredetileg a fürj madár nevének für/fűr/fir alakjából származik és jelentése fürjes. A kezdetben a megépült Kiskörei-víztározó holtágaira, majd a feltárt gyógyvízforrásra települő fürdőkultúra miatt a 20. századra a név átértelmeződött és fürdő értelmet kezdtek tulajdonítani neki.

A ma városrész Örvényről néhány évvel korábbról, 1264-ből vannak források. Ebben az időszakban még ez utóbbi a jelentősebb település. Vámszedési joggal rendelkezett, és a folyón való átkelés is itt volt megoldott révvel. Örvény évszázadokon keresztül a tiszai halászat kiemelkedő központja.

A város viharos középkori történelme után (ötször vált lakatlanná a török portyázások miatt 1596 és 1713 között), Mária Terézia 1744-ben mezővárosi rangot adományozott a településnek. Az 1833-ban épült első állandó Tisza-hídja országos jelentőséget adott a városnak. Tokaj, Szolnok és Szeged mellett ez volt az egyedüli biztos átkelési lehetőség a folyón. Ekkortól adatolható a környező településekkel történő közúti kapcsolat fejlődése, ezzel újabb lendületet adva a település fejlődésének és jelentőségének növeléséhez. Ez az időszak az is, amikor az alföldi kerámia-művészet egyik fellegvárává (Mezőcsát és Hódmezővásárhely mellett) válik a település; melynek eleven emléke ma is megtalálható a városban.

1849-ben, amikor Eger az osztrák csapatok megszállása alá került, egy rövid időre Tiszafüred Heves és Külső-Szolnok vármegye székhelye lett. A szabadságharc hadseregének főhadiszállása hónapokon keresztül a városban volt (ma: Lipcsey-kúria), itt történt a híres tiszti lázadás és a dicsőséges tavaszi hadjárat is innen indult. Kossuth Lajos többször a városból irányította az ország életét és a szabadságharc eseményeit.

Az 1876-os megyerendezés során, amikor Heves és Külső-Szolnok vármegye kettévált, Tiszafüred Heves vármegyéhez került, mivel Egerhez közelebb fekszik, mint Szolnokhoz. 1886-tól, amikor minden járás számára állandó székhelyet jelöltek ki, a település a Tiszafüredi járás székhelye lett, és e szerepét 1983-ig, a járások megszűnéséig meg is őrizte.

A város vasútvonalai 1891-ben (Füzesabony-Debrecen) és 1896-ban (Karcag-Tiszafüred) épültek. Ezek a polgári fejlődés évei, ami az iparosodást is magával hozta. Az első világháború gátat vetett a fejlődésnek.

Az 1950-es megyerendezés során a Tiszafüredi járás Tisza-balparti fele, benne Tiszafüred is Heves vármegyéből Szolnok megyébe került. A szocialista iparosítás jótékony hatással volt a lendületét vesztett település számára, hajó- és darugyár, valamint alumíniumgyár és gyógyszercsomagoló létesült Tiszafüreden. A duzzadó népesség és területi növekedés miatt 1966-ban magába olvasztotta Tiszaörvényt; majd 1984-ben várossá nyilvánították és egyidejűleg hozzácsatolták Tiszaszőlőst is.

Ebben az időszakban alakul ki a város új peremkerülete, Kócsújfalu is. A belvárostól 16 kilométerre keletre, a hortobágyi pusztán található településrész története az 1950-es években kezdődött, amikor az Állami Gazdaság dolgozói számára új települést építettek. A falukép azóta szinte semmit nem változott, ezért a falusi „szocreál” gyönyörű példáját találni Kócsújfalun.

Tiszafüred-Kócsújfalu azonban a kommunista rezsim megbocsáthatatlan bűneinek egyik szimbólumává vált az elmúlt években: a diktatúra éveiben a Hortobágyra telepítették ki az „osztályidegen elemeket”, megteremtve ezzel a magyar Gulagot. A Górés-, Borsós-, Árkus-major környékbeli tanyák őrzik ezen dicstelenség emlékeit. Az ezzel kapcsolatos történeti kutatómunka színhelyéül Kócsújfalut jelölték ki, lerakva egy emlékkápolna alapjait is.

Az alapvetően a KGST piacaira termelő gyárak bezárása után a település gazdasága összeomlott. Lehetőségek híján az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeinek egyikévé vált. A recessziót mutatja, hogy 2002-ben Tiszaszőlős kinyilvánította elszakadását a várostól.

A helyzet azóta árnyaltabbá vált. Tiszafüred fokozatosan alakul át az egykori ipari városból idegenforgalmi-szolgáltató központtá. Napjainkban a város a Tisza-tó partjának legnagyobb települése, gazdasági, kulturális, oktatási és idegenforgalmi központja. Sorra nyitnak a multinacionális cégek bevásárlóegységei, rendeződik az infrastruktúra. Turisztikai vonzerejét gazdag főszezonbeli programkínálata mellett a térség első négycsillagos szállodája és az ország első ártéri kalandparkja növeli.

A 2004-ben létrehozott kistérségi rendszer, valamint a 2013. január 1-től újra életbe lépő járási rendszer is székhelyként jelöli.

• 1990–1994: Dr. Doktor Zoltán (nem ismert)^[4]
• 1994–1998: Rente Ferenc (független)^[5]
• 1998–2002: Rente Ferenc (független)^[6]
• 2002–2006: Pintér Erika Györgyike (független)^[7]
• 2006–2010: Pintér Erika Györgyike (független)^[8]
• 2010–2014: Pintér Erika (független)^[9]
• 2014–2019: Ujvári Imre (Fidesz-KDNP)^[10]
• 2019–2024: Ujvári Imre (Fidesz-KDNP)^[1]
• 2024– :

Ha megvizsgáljuk Tiszafüred népességének alakulását az 1870-es évek végétől napjainkig, láthatjuk, hogy egy töretlen növekedési ütem tört meg 1990-ben a politikai, gazdasági rendszerváltással. Az addig virágzó ipari tevékenység, ami a város egyik húzóerejét képzete, nagyon rövid idő alatt összeomlott, ami elindított egy jelentős elvándorlást a településről.

A település lélekszámának változása:

A település népességének változása:

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 1%-a cigány és 1%-a egyéb (főleg német) nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,6%-a magyarnak, 2% cigánynak, 1,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (17,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,1%, református 17,9%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 20,6% (35,8% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% németnek, 0,7% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1% ukránnak, 0,1% szlováknak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,5% volt római katolikus, 17,1% református, 0,7% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,1% ortodox, 1% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 21% felekezeten kívüli (39,9% nem válaszolt).^[13]

Jelentős csoportjait találjuk a református, katolikus gyülekezetnek, valamint a Hit Gyülekezete és a Jehova Tanúi Egyház is egyre intenzívebben van jelen a településen. A II. világháború alatt a zsidóság nagy részét deportálták Auschwitzba, s ezért az egykor nagyszámú zsidó közösség mára eltűnőben van.

• 
  Római katolikus templom
• 
  Református templom
• 
  Az 1912-ben épült és az 1960-as években áruházzá alakított egykori zsinagóga napjainkban.

• Tiszafüredi Református Egyházközség temploma: a város református temploma műemlék jellegű barokk épület, melyet a középkori részeket is megőrző templomból a 18. században alakították ki. Tornya hatszintes, galériás. Karzatai alatt klasszicista stílusú, kék- fehér- fekete, rozettás fakazetták találhatók. 1983-ban felújították, ekkor találták azt a két ablakot, amely 1230-ból származik. A templom mellett a klasszicista stílusú paplak helyezkedik el.
• Római katolikus egyház Nagyboldogasszony templom: 1819 és 1827 között épült, korának megfelelően klasszicista stílusban. Néhány oltárképe a 19. század közepén készült.
• Örvényi Szent Anna templom: 1914-ben épült oldaltornyos római katolikus templom.
• Kócsújfalui Szent István király kápolna:
• Zsinagóga és Zsidó Mártírok Emléktáblája: a II. világháború előtt népes tiszafüredi izraelita közösség istentiszteleti helye.
• Kemény-kastély és a kastélypark: az eklektikus kastély ma a Hortobágyi Nemzeti Park egyik irodaépülete. Paulik Ágoston tervei szerint épült 1920-ban.
• Kiss Pál Múzeum és Lipcsey-kúria: 1877-ben alapították a város gazdag helytörténeti és néprajzi gyűjteménnyel rendelkező múzeumát. A szabadságharc egyik tábornokáról elnevezett Kiss Pál Múzeum a klasszicista stílusú 1840 körül épült Lipcsey-kúriában kapott helyet és itt üzemel 1953 óta.
• Nyúzó Gáspár Fazekasház: a kiállítás az 1839–1910 között élt neves fazekas klasszicista lakóházában eredeti berendezési tárgyai, alkotásai segítségével mutatja be a fazekasok munka- és életkörülményeit.
• Meggyes Csárdamúzeum (Kócsújfalu)
• Tiszafüredi Strand- és Gyógyfürdő
• Városháza: a millennium évében, 1896-ban emelték és ekkor avatták fel a közadakozásból épült obeliszket is. Cím: Fő út 1.
• Felszabadulási emlékmű: a békegalambot tartó női alak Makrisz Agamemnon szobrászművész alkotása, amelyet a Jánossy György Ybl-díjas építész által tervezett dombok között 1975-ben állítottak fel. A köznyelv "Vas Marisnak" hívja a város egyik alközpontjában álló szobrot.

• Tiszafüredi madárrezervátum
• Hortobágyi Nemzeti Park
• A Kiskörei-víztározó (köznapi nevén: Tisza-tó) morotvái, holtágai
• Termálvíz

Az 1989-ig fejlett (de a KGST működésének sajátosságai miatt mesterségesen életben tartott) iparral rendelkező város gazdasági szerkezete a rendszerváltást követően átalakult. Az addig meghatározó jelentőségű üzemek (a szovjet piac kiszolgálására épült Alumíniumárugyár 1. sz. gyáregysége; Kelet-Közép-Európa legnagyobb hajó- és darugyára, a Richter Gedeon Rt. gyógyszercsomagoló üzeme) sorra zártak be. Munkaerőpiaci, foglalkoztatásbeli szerepüket az egyre inkább kibontakozó idegenforgalom, valamint a környező települések életében játszott szolgáltató funkció veszi át.

Az ország egyik legnagyobb termelési kapacitású tejfeldolgozó-üzeme (Kuntej Zrt.) működik a városban. Számottevő jelentőségű még a fűzfavessző-fonó háziipar, az építő- valamint építőanyag-ipar (téglagyártás, betonüzem, mészgyártás, Józsa Kft.), továbbá a malomipar.

Több innovatív beruházás indult útjára a közelmúltban: a biogázüzem újszerű perspektívát jelent a településnek; a ma már országos hírnévnek örvendő füredi lúgos víz pedig szorosan kapcsolódik a város rekreációs célú, gyógyturisztikai arculatához.

Tiszafüred az alföldi kézművesipar egyik fellegvára, messze földön híres iparművészete. A kerámiamesterség, a nyergesség, valamint a bőrművesség élő és virágzó hagyományai lelhetők fel a településen.

A kistérség éghajlata kedvező a kukorica, napraforgó és lucerna termesztéséhez, ehhez szorosan kapcsolódva pedig a szarvasmarha-tenyésztés.

A mezővárosi rang elnyerése óta piactartási joggal rendelkező település, napjainkban is fontos kereskedelmi szerepet tölt be a kistérség életében. A hét minden napján nyitva tartó piacon - ahol a térség őstermelői várják az érdeklődőket - túl nemzetközi és hazai áruházláncok és szaküzletek teszik szélessé a kínálatot.

Tiszafüred a Tisza-tó melletti települések fővárosa. Az üdülőterület az ökoturizmus célpontja. Termálfürdője igazi vízgyógyászati kultúrát honosított meg itt. A környék védett természeti értékekben gazdag terület.

A város a csendes természeti környezetre vágyó vendégek kedvelt helye. Az idelátogatóknak lehetőségük van lovaglásra, lovas túrákon és a Tisza mentén kerékpáros túrán való részvételre. Aki megcsodálja ezt a tájat, az beleszeret és évről évre visszatér. A Kis-Tisza partján szép, kiépített környezetben található a szabadstrand, fürdési és vízi sportolási lehetőségekkel.

A Tisza-tó mellett szintén nagy kincse a városnak a termálvíz. A gyógyvízre épült termálfürdő területén található úszómedence, strandmedence és fedett termálmedence, melynek 39 °C-os alkáli hidrogénkarbonátos vize kiválóan alkalmas regenerálódásra és különböző mozgásszervi és reumatikus betegségek kezelésére. A városban melegvizes gyógyfürdő területén szakrendeléssel működő nappali kórház nyújt gyógykezelést a mozgás szervi betegségben szenvedőknek.

A Tisza-tónak a tiszafüredi vidéke a Hortobágyi Nemzeti Park megalakítása óta védett, és a mintegy 7000 hektárnyi terület több mint fele az ökoturizmus céljait szolgálja. A tó középső része a vízi túrák ideális színtere. A város határában a pusztakócsi mocsarakhoz tartozó „Fekete rét” nádrengetegében mintegy kétszáz madárfaj figyelhető meg. Az európai jelentőségű madárélőhely szigorú védelmet élvez, a terület csak a Hortobágyi Nemzeti Park engedélyével látogatható. A tiszafüredi madárrezervátum szigorúan védett természeti érték, a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó, 2500 hektárnyi természetvédelmi terület, amelyet felvettek a nemzetközileg elismert vízimadár-élőhelyek sorába.

Nyaranta színes programokkal vonzzák ide a turistákat. A helyi Halasnapok és Füredi Nyár, a Hídivásár és Lovas napok és a Debreceni Virágkarnevál idején minden igényt kielégít a szállást keresők részére Tiszafüred.^[14]

A város életében igen nagy szerepe van az oktatásnak, főleg a középiskolai, azon belül is a szakképzés jó színvonalú, nagy hagyományú. Az alapfokú oktatás megfelelőnek, míg a felsőfokú hiányosnak tekinthető.

Az 1990-es évek elején szebb napokat megélt tiszafüredi alapoktatás, mára átalakult. A csökkenő gyereklétszám és a gazdasági okok indokolta kényszerintézkedések miatt ma oktatás a következő egységekben található:

• Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Három Királyok Óvoda (volt Zrínyi Ilona Általános Iskola, Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat): korszerű, több százmillió forintból 2007-ben felújított, valamint újonnan épített egységekben a kistérség minden településéről iskolabuszokkal érkeznek a diákok. A Pedagógia Szakszolgálat keretein belül a speciális nevelési igényű gyerekek is megfelelő oktatásban részesülnek.
• Bán Zsigmond Református Általános Iskola és Óvoda (volt Kis Pál Általános Iskola): az 1730-as alapítású intézmény a szocialista rezsim ideje alatt szünetelni kényszerült. A Kis Pál Általános Iskola megszűnése után 1997-ben indult újra oktatás. Az iskola folyamatos fejlesztésekkel, korszerű tornacsarnokkal és új épületszárnnyal várja a diákokat, szállításukat iskolabuszokkal oldja meg.
• Kossuth Lajos Általános Iskola: az egykoron a város elitiskolájának számító intézmény mára a szintén Kossuth Lajos nevét viselő gimnázium tagintézménye.

• Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola, Általános Iskola Pedagógiai Szakszolgálat és Kollégium: a városi oktatás csúcsintézménye. A megye egyik legjobb gimnáziumi tagozatával, kereskedelmi és közgazdasági szakközépiskolai oktatással, OKJ-s idegenforgalmi és kereskedelmi képzéssel, kiváló felvételi adatokkal büszkélkedhet az intézmény.Az iskola egy nyolcosztályos tagozatú intézmény. A gimnáziumhoz tartozik a kistérség minden állami tulajdonú iskolája.
• Báthory István Középiskola és Szakiskola: 2012/13-as tanévben kezdte meg működését a nyírlugosi tanintézet tagintézményeként. Az érettségire való felkészítés mellett pénzügyi és számviteli ügyintéző képzéseket szerveznek.
• Hámori András Szakközépiskola és Szakképző Intézet: az 1889-ben alapított ipari iskola jogutódja. Szakközépiskolai részlegén közlekedésgépészeket, informatikusokat, ügyviteli és pedagógiai szakembereket képeznek. Szakiskolai osztályaiban pedig burkolókat, lakatosokat, szabókat, vendéglátóipari munkásokat oktatnak.

A városi könyvtár közel hetvenezer kötet könyvvel, napilapokkal, hírlapokkal, folyóiratokkal, hanglemezekkel, filmekkel, mikrofilmekkel, elektronikus adathordozókkal fogadja érdeklődő látogatóit. A Fekete László Zeneiskola - Alapfokú Művészeti Iskola és a Kovács Pál Művelődési Központ a lakosság további kulturális igényeinek kielégítését szolgálja.

• Itt született 1926. február 5-én Benedek Ferenc öttusázó, edző.
• Itt született 1927. március 23-án Benedek Gábor olimpiai bajnok öttusázó, Tiszafüred díszpolgára.
• Itt született 1939. február 4-én Szilágyi Miklós néprajzkutató, muzeológus.
• Itt született 1941. augusztus 18-án Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, szupervízor, a pszichológia tudomány kandidátusa, 2010-től professor emerita.
• Itt született 1962. október 11-én Veres Zoltán műrepülő Európa-bajnok.
• Itt született 1981. szeptember 17-én Szövetes Veronika, Magyarország első női kjokusinkai világbajnoka.

• Szincsák Gergő

• Tiszafüred község hivatalos honlapja Archiválva 2017. március 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Tiszafüred az Utazom.com honlapján
• A Tiszafüred VSE weblapja
• Tiszafüred-térkép – Térkép Kalauz

Sablon:Tisza menti városok m v sz Városok a Tisza mentén (forrástól a torkolatig)
	Rahó · Técső · Huszt
	Máramarossziget
	Vásárosnamény · Záhony
	Csap
	Dombrád · Cigánd · Rakamaz · Tokaj · Tiszalök · Tiszaújváros · Polgár · Tiszafüred · Abádszalók · Kisköre · Szolnok · Rákóczifalva · Martfű · Tiszaföldvár · Tiszakécske · Csongrád · Szentes · Mindszent · Szeged
	Magyarkanizsa · Törökkanizsa · Zenta · Ada · Óbecse · Törökbecse · Titel

Sablon:Jász-Nagykun-Szolnok megye települései m v sz Jász-Nagykun-Szolnok vármegye települései
Megyei jogú város	Szolnok
Városok	Abádszalók Besenyszög Fegyvernek Jászapáti Jászárokszállás Jászberény Jászfényszaru Jászkisér Karcag Kenderes Kisújszállás Kunhegyes Kunszentmárton Martfű Mezőtúr Rákóczifalva Tiszaföldvár Tiszafüred Törökszentmiklós Túrkeve Újszász
Nagyközségek	Cibakháza Jászladány Kunmadaras Öcsöd
Községek	Alattyán Berekfürdő Cserkeszőlő Csataszög Csépa Hunyadfalva Jánoshida Jászágó Jászalsószentgyörgy Jászboldogháza Jászfelsőszentgyörgy Jászivány Jászjákóhalma Jászszentandrás Jásztelek Jászdózsa Kengyel Kétpó Kőtelek Kuncsorba Mesterszállás Mezőhék Nagyiván Nagykörű Nagyrév Örményes Pusztamonostor Rákócziújfalu Szajol Szászberek Szelevény Tiszabő Tiszabura Tiszaderzs Tiszagyenda Tiszaigar Tiszainoka Tiszajenő Tiszakürt Tiszaörs Tiszapüspöki Tiszaroff Tiszasas Tiszasüly Tiszaszentimre Tiszaszőlős Tiszatenyő Tiszavárkony Tomajmonostora Tószeg Vezseny Zagyvarékas

Sablon:Tiszafüred tömegközlekedése m v sz Tiszafüred tömegközlekedése
Autóbusz	Helyi, helyközi 1 3431 3561 3562 4487 4608 4609 4613 4614 4702 4752 4753 4755 4757 4760 Távolsági 1068 1069 1075 1301 1343 1344 1375 1377 1447 1448 1468 1516
Vasút	Karcag–Tiszafüred Debrecen–Füzesabony
Üzemeltető	Volánbusz MÁV Zrt.