Dombrád
Dombrád, Főtér (2022)
Dombrád címere Dombrád zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Kisvárdai
Jogállás	város
Polgármester	Harsányi László (független)[1]
Irányítószám	4492
Körzethívószám	45
Népesség
Teljes népesség	3637 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	76,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	51,84 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 13′ 44″, k. h. 21° 55′ 37″48.228888888889, 21.92694444444448.228889°N 21.926944°EKoordináták: é. sz. 48° 13′ 44″, k. h. 21° 55′ 37″48.228888888889, 21.92694444444448.228889°N 21.926944°E
Dombrád Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Dombrád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dombrád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dombrád város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye Kisvárdai járásában.

A megye északnyugati szélén helyezkedik el, a Tisza mellett, a folyó bal parti oldalán.

Különálló településrészei: Üdülőtelep, közvetlenül a folyó partján, a központtól 3 kilométerre északnyugatra, valamint Kistiszahát, a belvárostól 7 kilométerre nyugati irányban.

A közvetlenül szomszédos települések: északkelet felől Tiszakanyár, délkelet felől Pátroha, dél felől Gégény és Demecser, délnyugat felől Újdombrád és Beszterec, nyugat-délnyugat felől Tiszatelek, északnyugat felől pedig a Tisza túlsó, zempléni (bodrogközi) partján fekvő Cigánd.

A térség fontosabb települései közül Tiszakanyár 5, Tiszatelek 10, Beszterec 12, Vasmegyer 17, Kemecse pedig 23,5 kilométer távolságra található. Cigándtól légvonalban kevesebb, mint 5 kilométer választja el, közúton viszont ez a távolság megközelíti a 15 kilométert.

A vízi utat leszámítva ma csak közúton érhető el, Nagyhalász-Tiszatelek, illetve Kékcse-Tiszakanyár felől is a 3834-es, Demecser felől a 3827-es, Pátroha felől pedig a 3828-as úton. Határszélét nyugaton érinti még 3826-os út is.

Korábban elérhető volt vonattal is, a MÁV által üzemeltetett Nyírvidéki Kisvasút 119-es számú Nyíregyháza NYK–Kótaj–Buj–Herminatanya–Dombrád) vonalán, de 2009 óta a vonalon szünetel a forgalom.

Árpád-kori település, 1067-ben említi először oklevél.

A mai város elődje Dombrád és Óntelek 19. századi egyesüléséből alakult ki.

A 13. században a Hont-Pázmány nemzetség birtokolta, majd a Kállayak, 1386-tól pedig az ónodi Cudarok kezén volt.

A 15. század közepétől a Várdaiak kisvárdai uradalmához tartozott, amelyet 1611-től a leányági örökösök között osztottak meg.

A 20. század elejére kialakult túlnépesedés következményeként erőteljes volt az Amerikába vándorlás (1930-ig 111 lakos).

1951-1953 között 400 fővárosi értelmiségit, köztük a haláltáborból megmenekült zsidókat telepítettek ki a falu kuláknak nevezett nagygazdáihoz, s ezáltal Hortobágy után a második legnagyobb gulágként (Gulag, kényszermunkatáborok a volt Szovjetunióban) emlegetett községgé vált Dombrád.

1988. december 31-ig hozzá tartozott Újdombrád község is.

1999-ben Magyarország legvirágosabb települése, Európa második legvirágosabb faluja címmel tüntették ki. 2000. július 1-jén városi rangot kapott.^[3]

A több évszázados tiszai révátkelő helyén 1923-ban Dombrád és Cigánd között faszerkezetű pontonhidat, majd kompátkelő helyet létesítettek, amely 1990-ig biztosította a közlekedést a Rétköz és a Bodrogköz között. Lebontása után a Tiszakanyárnál épített vasbeton híd vette át ezt a feladatot.

• 1990–1994: Solymosi László (független)^[4]
• 1994–1998: Solymosi László (független)^[5]
• 1998–2002: Solymosi László (független)^[6]
• 2002–2006: Kozmáné Kasza Veronika (független)^[7]
• 2006–2010: Kozmáné Kasza Veronika (független)^[8]
• 2010–2014: Kozmáné Kasza Veronika (Fidesz–KDNP)^[9]
• 2014–2019: Kozmáné Kasza Veronika (Fidesz–KDNP)^[10]
• 2019–2024: Harsányi László (független)^[1]
• 2024– :

A település népességének változása:

2001-ben a város lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,5%-a magyarnak, 7,7% cigánynak mondta magát (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 14,4%, református 58,5%, görögkatolikus 1,9%, felekezeten kívüli 6,8% (16,2% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 87,8%-a vallotta magát magyarnak, 6,7% cigánynak, 0,4% ukránnak, 0,1-0,1% németnek, románnak, szlovénnek és ruszinnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 10,5% volt római katolikus, 39,2% református, 2,1% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox keresztény, 6,3% felekezeten kívüli (39,7% nem válaszolt).^[13]

• Nyírvidéki Kisvasút
• A vasútállomáson kisvasúti járművekből összeállított „skanzen”
• Helytörténeti kiállítás

• Gaál Béla, eredeti neve Goldstein Béla, névváltozat: Gál (Dombrád, 1893. január 2. – Dachaui koncentrációs tábor, 1945. február 18.) színész, filmrendező.

• Dombrád Önkormányzatának honlapja
• Dombrád friss hírei
• Térkép Kalauz – Dombrád

Sablon:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései m v sz Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye települései
Megyei jogú város	Nyíregyháza
Városok	Ajak Baktalórántháza Balkány Csenger Demecser Dombrád Fehérgyarmat Ibrány Kemecse Kisvárda Mándok Máriapócs Mátészalka Nagyecsed Nagyhalász Nagykálló Nyírbátor Nyírbogát Nyírlugos Nyírmada Nyírtelek Rakamaz Tiszalök Tiszavasvári Újfehértó Vaja Vásárosnamény Záhony
Községek	Anarcs Apagy Aranyosapáti Balsa Barabás Bátorliget Benk Beregdaróc Beregsurány Berkesz Besenyőd Beszterec Biri Botpalád Bököny Buj Cégénydányád Csaholc Csaroda Császló Csegöld Csengersima Csengerújfalu Darnó Döge Encsencs Eperjeske Érpatak Fábiánháza Fényeslitke Fülesd Fülpösdaróc Gacsály Garbolc Gávavencsellő Gelénes Gemzse Geszteréd Géberjén Gégény Gulács Győröcske Győrtelek Gyulaháza Gyügye Gyüre Hermánszeg Hetefejércse Hodász Ilk Jánd Jánkmajtis Jármi Jéke Kállósemjén Kálmánháza Kántorjánosi Kék Kékcse Kérsemjén Kisar Kishódos Kisléta Kisnamény Kispalád Kisszekeres Kisvarsány Kocsord Komlódtótfalu Komoró Kótaj Kölcse Kömörő Laskod Levelek Lónya Lövőpetri Magosliget Magy Mánd Márokpapi Mátyus Mezőladány Méhtelek Mérk Milota Nagyar Nagycserkesz Nagydobos Nagyhódos Nagyszekeres Nagyvarsány Napkor Nábrád Nemesborzova Nyírbéltek Nyírbogdány Nyírcsaholy Nyírcsászári Nyírderzs Nyírgelse Nyírgyulaj Nyíribrony Nyírjákó Nyírkarász Nyírkáta Nyírkércs Nyírlövő Nyírmeggyes Nyírmihálydi Nyírparasznya Nyírpazony Nyírpilis Nyírtass Nyírtét Nyírtura Nyírvasvári Olcsva Olcsvaapáti Ófehértó Ópályi Ököritófülpös Ömböly Őr Panyola Pap Papos Paszab Pátroha Pátyod Penészlek Penyige Petneháza Piricse Porcsalma Pócspetri Pusztadobos Ramocsaháza Rápolt Rétközberencs Rohod Rozsály Sényő Sonkád Szabolcs Szabolcsbáka Szabolcsveresmart Szakoly Szamosangyalos Szamosbecs Szamoskér Szamossályi Szamosszeg Szamostatárfalva Szamosújlak Szatmárcseke Székely Szorgalmatos Tarpa Tákos Terem Tiborszállás Timár Tiszaadony Tiszabecs Tiszabercel Tiszabezdéd Tiszacsécse Tiszadada Tiszadob Tiszaeszlár Tiszakanyár Tiszakerecseny Tiszakóród Tiszamogyorós Tiszanagyfalu Tiszarád Tiszaszalka Tiszaszentmárton Tiszatelek Tiszavid Tisztaberek Tivadar Tornyospálca Tunyogmatolcs Tuzsér Túristvándi Túrricse Tyukod Ura Uszka Újdombrád Újkenéz Vasmegyer Vállaj Vámosatya Vámosoroszi Zajta Zsarolyán Zsurk

Sablon:Tisza menti városok m v sz Városok a Tisza mentén (forrástól a torkolatig)
	Rahó · Técső · Huszt
	Máramarossziget
	Vásárosnamény · Záhony
	Csap
	Dombrád · Cigánd · Rakamaz · Tokaj · Tiszalök · Tiszaújváros · Polgár · Tiszafüred · Abádszalók · Kisköre · Szolnok · Rákóczifalva · Martfű · Tiszaföldvár · Tiszakécske · Csongrád · Szentes · Mindszent · Szeged
	Magyarkanizsa · Törökkanizsa · Zenta · Ada · Óbecse · Törökbecse · Titel