Zajta
| Zajta | |||
 | |||
| Zajta vasútállomás | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Fehérgyarmati | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kosztya Zoltán Pál (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 4974 | ||
| Körzethívószám | 44 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 393 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 47,23 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 9,19 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 54′, k. h. 22° 48′47.900000°N 22.800000°EKoordináták: é. sz. 47° 54′, k. h. 22° 48′47.900000°N 22.800000°E | |||
 Zajta
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |||
| Zajta weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zajta témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Zajta (németül: Saiten)[3] község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a Fehérgyarmati járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Csengertől 14 kilométerre északkeletre fekszik, közvetlenül a román határ mellett. A határ magyar oldalán csak két településsel szomszédos: észak (és nyugat) felől Rozsállyal, északkelet felől pedig Méhtelekkel. A román oldalon a legközelebbi szomszédja dél felől Nagypeleske (Peleș), de feltehetőleg határos Atya (Atea) és Kispeleske (Pelișor) településekkel is.
Megközelítése
[szerkesztés]Közúton a határ magyar oldala felől csak Rozsály érintésével érhető el, a 4143-as útból kiágazó 41 135-ös számú mellékúton. Határszélét érinti még a Csegöldtől Rozsályig húzódó 4146-os út is.
A havai vasútvonalak közül a községet a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt, Zajta vasútállomás, amely az ország legkeletibb fekvésű vasútállomása, és ma e vasútvonal keleti végpontja; fizikailag a belterület délnyugati szélén található, közúti elérését a 41 335-ös számú mellékút teszi lehetővé. A vasút egykor nem itt ért véget: eredetileg Fehérgyarmattól egészen Szatmárnémetiig épült ki, azonban a trianoni határ kettévágta, így Zajta lett a magyar oldalon a végállomás. A Romániához került vonalszakaszt a II. világháború után felszedték, de 2009. december 13. és 2010 decembere között a vonal magyar oldalán is szünetelt a személyforgalom.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a régi magyar Zah személynévből származik, ennek eredete pedig a héber eredetű latin Zacheus személynév.
Története
[szerkesztés]1314-ben Zalyta néven említik először, mint a Gutkeled nemzetség birtokai közé tartozó települést.
Területe ősidők óta lakott, északi határában újkőkori lakógödröket és kézműves tárgyakat találtak.
1314-ben a Gutkeled nemzetséghez tartozó Tiba fia Mihály mester, az Apagyi család őse testvéreivel Lászlóval, Jánossal és Tamással megosztoztak öröklött birtokaikon. Zajta ekkor Tamásnak jutott.
1461-ben nevét már Zaytha-ként írták, birtokosai ekkor a Bekcs és az Atyai családok birtoka volt.
1462-ben Atyai András fiú utód nélkül halt meg, birtokát a Rozsályi Kúnok kapták meg, akik 1476-ban megvásárolták a Gacsályi család birtokrészeit is, és ettől kezdve a rozsályi uradalomhoz tartozott, s végig annak sorsában osztozott.
1671-ben császári csapatok, s Karl von Strassaldo szatmári főkapitány pusztították el, lakói elmenekültek és 1767-ig területe lakatlan puszta volt.
Ekkor Erdőd környékéről németeket telepítettek ide, akik a romos templomot újjáépítették.
Az 1800-as években elején a település birtokosai a Maróthy, Becsky, Morvay, Osváth és Pongrácz családok, majd a későbbiekben az Ujhelyiek is.
Időközben lakosai elmagyarosodtak, így az 1945 utáni kitelepítés csak 26 személyt érintett.
1910-ben 608, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Ekkor Szatmár vármegye Szatmárnémeti járásához tartozott.
Zajta trianoni békeszerződést követően pár hónapig Romániához tartozott. A – történeti források által alá nem támasztott – legenda szerint vitéz Gaál Lajos helyi iskolaigazgató, kántortanító észlelte, hogy a kihirdetett trianoni szerződés és a megállapodáson megrajzolt térkép nincs összhangban, ezért levélben fordult egykori osztálytársához, Huszár Károly miniszterelnökhöz, aminek köszönhetően végül a falu visszakerült Magyarországhoz. Ennek ellentmond a tény, hogy Huszár Károly akkor már nem volt Magyarország miniszterelnöke.[4][5][6]
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Pintye Albert (KDNP)[7][8]
- 1994–1998: Pintye Albert (KDNP)[9][10]
- 1998–2002: Pintye Albert (független)[11][12]
- 2002–2006: Pintye Albert (független)[13][14]
- 2006–2010: Pintye Albert (független)[15]
- 2010–2014: Kosztya Zoltán Pál (Fidesz-KDNP)[16]
- 2014–2019: Kosztya Zoltán Pál (Fidesz-KDNP)[17]
- 2019–2024: Kosztya Zoltán Pál (Fidesz-KDNP)[18]
- 2024– : Kosztya Zoltán Pál (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 406 | 425 | 427 | 434 | 441 | 382 | 380 | 393 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[19]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,4%-a magyarnak, 15,1% cigánynak, 16,7% németnek, 1,5% románnak, 1% ukránnak mondta magát (5,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 21,3%, református 41,3%, görögkatolikus 24,6%, izraelita 0,3%, felekezeten kívüli 1,8% (9,5% nem válaszolt).[20]
2022-ben a lakosság 73,9%-a vallotta magát magyarnak, 12,9% cigánynak, 8,9% németnek, 1,8% románnak, 1,3% ukránnak, 0,3% örménynek, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (26,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 9,7% volt római katolikus, 23,7% református, 20,8% görög katolikus, 3,7% egyéb keresztény, 0,3% ortodox, 2,9% felekezeten kívüli (37,4% nem válaszolt).[21]
Látnivalók
[szerkesztés]Szent György tiszteletére szentelt római katolikus temploma 15. századi gótikus eredetű, 1789-ben újjáépítették.
Testvértelepülések
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Zajta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 10.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Magyarország németlakta települései magyarul és németül (Hozzáférés 2013 január 21). [2014. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 21.)
- ↑ Vitéz Gaál Lajos Közhasznú Kulturális Egyesület Archiválva 2015. január 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, zajta.hu
- ↑ Megyei ünnepség Zajtán, vitéz Gaál Lajos emlékoszlopának avatása. (Hozzáférés: 2020. június 11.)
- ↑ Hamvay Péter: Torzult emlékezet. HVG, XLIII. évf. 34. sz. (2022. augusztus 25.) 48. o.
- ↑ Zajta települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ A megválasztott polgármesterek megyénkben (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1990. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 1.) == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p.
- ↑ Zajta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
- ↑ A helyi választások végeredménye : A polgármester-jelöltek sorrendje (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1994. december 13. (Hozzáférés: 2020. február 1.) == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 11. p.
- ↑ Zajta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
- ↑ Megyénk új polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1998. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 1.) == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p.
- ↑ Zajta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
- ↑ Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2002. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 1.) == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p.
- ↑ Zajta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
- ↑ Zajta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
- ↑ Zajta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
- ↑ Zajta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 16.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Zajta Helységnévtár
- ↑ Zajta Helységnévtár
Források
[szerkesztés]- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Németh Péter: A középkori Szatmár vármegye települései a XV. századig ISBN 978-963-7220-63-0
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
A Fehérgyarmati járás települései | ||
|---|---|---|
Botpalád · Cégénydányád · Csaholc · Császló · Csegöld · Darnó · Fehérgyarmat · Fülesd · Gacsály · Garbolc · Gyügye · Hermánszeg · Jánkmajtis · Kérsemjén · Kisar · Kishódos · Kisnamény · Kispalád · Kisszekeres · Kölcse · Kömörő · Magosliget · Mánd · Méhtelek · Milota · Nábrád · Nagyar · Nagyhódos · Nagyszekeres · Nemesborzova · Olcsvaapáti · Panyola · Penyige · Rozsály · Sonkád · Szamossályi · Szamosújlak · Szatmárcseke · Tiszabecs · Tiszacsécse · Tiszakóród · Tisztaberek · Tivadar · Tunyogmatolcs · Túristvándi · Túrricse · Uszka · Vámosoroszi · Zajta · Zsarolyán |  | |
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
