Penészlek
Dózer horgásztó
Penészlek címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Nyírbátori
Jogállás	község
Polgármester	Klenik Sándorné (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	4267
Körzethívószám	42
Népesség
Teljes népesség	913 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	27,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	36,92 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 38′, k. h. 22° 09′47.633333333333, 22.1547.633333°N 22.150000°EKoordináták: é. sz. 47° 38′, k. h. 22° 09′47.633333333333, 22.1547.633333°N 22.150000°E
Penészlek Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Penészlek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Penészlek témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Penészlek község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járásban.

A Nyírség délkeleti csücskében fekszik, a megyeszékhely Nyíregyházától mintegy 67 kilométer távolságra, közvetlenül a román határ mellett.

A szomszédos települések a határ magyar oldalán: északkelet felől Ömböly, észak felől Nyírbéltek, délnyugat felől pedig Fülöp. Határszéle délen és keleten, összesen mintegy 9 kilométer hosszan egybeesik az államhatárral; a legközelebbi szomszédos települések a határ túloldalán: kelet felől Piskolcliget, délkelet felől pedig Érkörtvélyes.

Éghajlata a mérsékelten hűvös és a mérsékelten meleg határán van. Az évi napsütéses órák száma mintegy 2000 óra, a középhőmérséklet 9,6–9,8 °C, az átlagos csapadékösszeg 560–590 milliméter. Az uralkodó szélirány az északkeleti.

Erdőtársulásaira az akác, a nemes nyár és a fenyő jellemző: kisebb területet borítanak a tölgyesek, a lágy lombúak és a hazai nyárak. Növénytársulásait főként homokpuszta-rétek, magyar kökörcsin, réti angyalgyökér alkotják. Talajai: futóhomok, humuszos homok és lápos réti talajok.

Csak közúton közelíthető meg, a Nyírbátor-Nyírábrány közti 4906-os úton. Az ország távolabbi részei felől – a megközelítés irányától függően – vagy a 48-as főútról Nyírábránynál, vagy a 471-es főútról Nyírbátornál letérve közelíthető meg a legegyszerűbben. Belterületét a 4906-os út épp csak súrolja, központjába a 49 125-es számú mellékút vezet.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Debrecen–Nyírábrány-vasútvonal Nyírábrány vasútállomása kínálja, nagyjából 15 kilométerre délnyugatra; a Apafa–Mátészalka-vasútvonal és a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal közös szakaszának Nyírbátor vasútállomása körülbelül 23 kilométerre fekszik északi irányban.

A Penészlek falunév szláv eredetű; nem lehetetlen, hogy a pleso („tó”) jelentésű szóból képzett Plesbnikból ered, mert a falu határában több nagy tó is volt (Hosszú-víz, Mohos, Pecés-rét, Veres-rét).

Első, kétes említései 1215-ből és 1219-ből származnak. Biztos adat csak 1327-ből van reá, a szomszéd helyek határjárásai során említik az e helyről elnevezett birtokos családot. Úgy tűnik, hogy a kisbirtokos nemesi család a 15. századra kihalt. A 14. században a kisnemesi Penészleki család, a 15. században az Álmosdi Csire János és László és más családok a birtokosai. 1422-ben Álmosdi Csire János kapta meg királyi adományként. Ő sem sokáig bírta, mert 1455-ben Kenderesi János és Kendi László kapta meg. A 16. század végén Lónyay László birtoka, de a Rákócziaknak is volt joga hozzá, mert 1607-ben Rákóczi Zsigmond megerősítette az 1585-ben Lónyayaknak adott királyi adományt. 1607-ben Rákóczi Zsigmond fejedelem Rhédey Ferencnek adományozta. 1647-ben a törökök feldúlták, és 1675-ben – legalábbis egy része – még pusztán állott. Ekkor már nagyobb részét Lónyay Mária révén gr. Csáky István bírta, a Csáky – örökség a század végén br. Palocsay Istvánné Csáky Borbálával a Palocsayakra, majd a Károlyiakra szállott. A Károlyiak még egy korábbi királyi adománylevéllel a Rákóczi-részekre is igényt tarthattak. A 18. század végén a Rhédey család mellett a máriapócsi bazilita rend, a gr. Keglevich, a Winkler és Bernáth család volt a földesura, mind királyi adomány révén. Birtokosai kárpát-orosz telepesekkel népesítették be. A 19. század elején birtoka volt itt a máriapócsi Bazilita- rendnek, később a gróf Keglevich, Bernáth, Irinyi és Winkler családoknak.

A jobbágyfelszabadulás körül 1096 lakosa volt.

Határába olvadt be az 1507-ben említett Mácsatelke és Tóttelke, de a határnevek már kivesztek az emlékezetből.

Penészlek középkori lakossága túlnyomórészt magyar volt, de mellettük szláv származásúak is éltek a faluban. A későbbi századokban jelentős számban telepedtek be rutének. Az 1773. évi összeírás rutén falunak említi. A rutének Munkács vidékéről jöttek Kosztovics Tódor vezetésével. A lakosok anyanyelvüket sokáig megőrizték, az 1964. évi gyűjtés idején még találkoztak ruténul tudó idős emberekkel.

Fekvésénél fogva a középkorban négy megyéhez is tartozott: Középszolnok, Bihar Szatmár és Szabolcs vármegyékhez. Penészleket 1919-ben csatolták Szabolcs vármegyéhez, azelőtt a Nagykárolyi járás része volt. 1924-től a Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyesített vármegyék Mátészalkai járásához tartozott. 1938–1945 között a Szatmár vármegyei Nagykárolyi járáshoz sorolták. 1945–1950 között a megyék közötti terület-átcsatolások következtében Szabolcs vármegyéhez került. 1971 után a tanácsrendszer bevezetésével önálló tanácsú község lett.

• 1990–1994: Izsák Győző (független)^[3]
• 1994–1998: Klenik Sándorné (független)^[4]
• 1998–2002: Klenik Sándorné (független)^[5]
• 2002–2006: Klenik Sándorné (független)^[6]
• 2006–2010: Kuprák József (független)^[7]
• 2010–2014: Klenik Sándorné (Fidesz-KDNP)^[8]
• 2014–2019: Klenik Sándorné (Fidesz-KDNP)^[9]
• 2019–2024: Klenik Sándorné (Fidesz-KDNP)^[1]
• 2024– : Bíró Péter (független; október 1-jével léphet hivatalba)

A településen a 2024. június 9-i polgármester-választás igen szoros eredményt hozott, mivel a hivatalban lévő polgármester asszony mindössze 12 szavazattal szerzett többet egyetlen kihívójánál, és utóbbi fellebbezésének helyt adva a területi választási bizottság elrendelte a választás megismétlését.^[10] A július 7-én megtartott, megismételt választáson pedig megfordult az eredmény, mert a független Biró Péter nyerte el a szavazatok többségét, a korábbihoz képest csaknem háromszoros – 33 szavazatnyi – különbséggel.^[11]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,8%-a magyarnak, 4,2% cigánynak, 0,5% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (0,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 15,9%, református 10,4%, görögkatolikus 64,5%, felekezeten kívüli 1,8% (7,1% nem válaszolt).^[13]

2022-ben a lakosság 84,7%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% románnak, 0,4% ukránnak, 0,2-0,2% németnek, bolgárnak, szerbnek és cigánynak, szlováknak, 0,1-0,1% örmények, horvátnak, szlováknak és szlovénnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 2,6% volt római katolikus, 2,5% református, 70,7% görög katolikus, 0,1% ortodox, 2,1% felekezeten kívüli (21,8% nem válaszolt).^[14]

• Görögkatolikus templom – Közép-Európa legnagyobb belső terű templomépülete. Takács István mezőkövesdi templomi festőművész készítette a templom freskóit, amit később az akkori segédje, id. Dudás János mezőkövesdi festő javított ki, mivel az egy tűzeset oltásának alkalmával a nagy vízmennyiségtől megrongálódott.
• Helytörténeti gyűjtemény.

• Usztics Mátyás (1949–2017) színművész, rendező, szinkronszínész
• Dankó Szilvia énekesnő
• Vida Jenny énekesnő
• Mátyus Arnold zenei producer, előadó

• Egy szabolcsi portálon
• Penészlek Önkormányzatának honlapja

• Gulyás Gyula-Gulyás János: Vannak változások - Penészlek 1968-78^{[halott link]}, filmszociográfia, Balázs Béla Stúdió, Budapest, 1978.
• Végh Antal : Állóvíz c. szociográfia (Valóság c. folyóirat 1968/4)

Sablon:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései m v sz Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye települései
Megyei jogú város	Nyíregyháza
Városok	Ajak Baktalórántháza Balkány Csenger Demecser Dombrád Fehérgyarmat Ibrány Kemecse Kisvárda Mándok Máriapócs Mátészalka Nagyecsed Nagyhalász Nagykálló Nyírbátor Nyírbogát Nyírlugos Nyírmada Nyírtelek Rakamaz Tiszalök Tiszavasvári Újfehértó Vaja Vásárosnamény Záhony
Községek	Anarcs Apagy Aranyosapáti Balsa Barabás Bátorliget Benk Beregdaróc Beregsurány Berkesz Besenyőd Beszterec Biri Botpalád Bököny Buj Cégénydányád Csaholc Csaroda Császló Csegöld Csengersima Csengerújfalu Darnó Döge Encsencs Eperjeske Érpatak Fábiánháza Fényeslitke Fülesd Fülpösdaróc Gacsály Garbolc Gávavencsellő Gelénes Gemzse Geszteréd Géberjén Gégény Gulács Győröcske Győrtelek Gyulaháza Gyügye Gyüre Hermánszeg Hetefejércse Hodász Ilk Jánd Jánkmajtis Jármi Jéke Kállósemjén Kálmánháza Kántorjánosi Kék Kékcse Kérsemjén Kisar Kishódos Kisléta Kisnamény Kispalád Kisszekeres Kisvarsány Kocsord Komlódtótfalu Komoró Kótaj Kölcse Kömörő Laskod Levelek Lónya Lövőpetri Magosliget Magy Mánd Márokpapi Mátyus Mezőladány Méhtelek Mérk Milota Nagyar Nagycserkesz Nagydobos Nagyhódos Nagyszekeres Nagyvarsány Napkor Nábrád Nemesborzova Nyírbéltek Nyírbogdány Nyírcsaholy Nyírcsászári Nyírderzs Nyírgelse Nyírgyulaj Nyíribrony Nyírjákó Nyírkarász Nyírkáta Nyírkércs Nyírlövő Nyírmeggyes Nyírmihálydi Nyírparasznya Nyírpazony Nyírpilis Nyírtass Nyírtét Nyírtura Nyírvasvári Olcsva Olcsvaapáti Ófehértó Ópályi Ököritófülpös Ömböly Őr Panyola Pap Papos Paszab Pátroha Pátyod Penészlek Penyige Petneháza Piricse Porcsalma Pócspetri Pusztadobos Ramocsaháza Rápolt Rétközberencs Rohod Rozsály Sényő Sonkád Szabolcs Szabolcsbáka Szabolcsveresmart Szakoly Szamosangyalos Szamosbecs Szamoskér Szamossályi Szamosszeg Szamostatárfalva Szamosújlak Szatmárcseke Székely Szorgalmatos Tarpa Tákos Terem Tiborszállás Timár Tiszaadony Tiszabecs Tiszabercel Tiszabezdéd Tiszacsécse Tiszadada Tiszadob Tiszaeszlár Tiszakanyár Tiszakerecseny Tiszakóród Tiszamogyorós Tiszanagyfalu Tiszarád Tiszaszalka Tiszaszentmárton Tiszatelek Tiszavid Tisztaberek Tivadar Tornyospálca Tunyogmatolcs Tuzsér Túristvándi Túrricse Tyukod Ura Uszka Újdombrád Újkenéz Vasmegyer Vállaj Vámosatya Vámosoroszi Zajta Zsarolyán Zsurk