Tiszanagyfalu
Tiszanagyfalu címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Nyíregyházi
Jogállás	község
Polgármester	Rudolf János Ferencné (független)[1]
Irányítószám	4463
Körzethívószám	42
Népesség
Teljes népesség	1737 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	67,36 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	27,05 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 05′ 31″, k. h. 21° 28′ 19″48.092, 21.47248.092000°N 21.472000°EKoordináták: é. sz. 48° 05′ 31″, k. h. 21° 28′ 19″48.092, 21.47248.092000°N 21.472000°E
Tiszanagyfalu Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Tiszanagyfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszanagyfalu témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tiszanagyfalu község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyíregyházi járásban.

Tiszanagyfalu a Nyíri-Mezőségben fekszik. A Nyíri-Mezőség a Nyírségtől nyugatra eső terület, mely a Hajdúhát északi részére és a Tisza-mente egy kisebb szakaszára terjed ki. Az itt megtelepült hat helység - Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszavasvári és Tiszanagyfalu – néprajzát tekintve (is) elüt a szomszédos területektől. Jellemzőjük a majd mindenütt kialakult kétbeltelkesség. A halmazos településmagban épültek a lakóházak, a tölcsérszerűen kiszélesedő utcák sugárirányban indultak a település szélei felé. A falumagot védően fogta körül az ólaskertek övezete. Ott csak istállók épülhettek és a takarmányt raktározhatták, állandó kintlakást nem engedélyeztek az elöljárók. Az ólaskertek beépülése a 19. század közepe után indult meg, amikor oda is építettek állandó lakóépületeket. E terület sok rokon vonást mutat a Tisza túloldalán elterülő Taktaközzel, s kapcsolatai is inkább Tokajjal és a többi hegyaljai településsel fejlődtek ki.

A közvetlenül határos települések: észak felől Rakamaz, kelet felől Gávavencsellő, délkelet felől Nyírtelek, dél felől Tiszaeszlár, nyugat felől pedig Tokaj.

A legegyszerűbben a 38-as főútról közelíthető meg, bár a főút csak az északi külterületei között halad át, illetve lakott helyei közül csak Virányos nevű különálló településrészét érinti. Központján, annak főutcájaként a 3633-as út halad keresztül, illetve a 38-as főúttal keleti irányban a 36 122-es számú mellékút köti össze.

Legnépesebb különálló településrésze, Virányos a 38-as főút mentén fekszik, a központjától jó 6 kilométerre kelet-délkeleti irányban, Nyíregyházától 19 kilométere északnyugatra, Rakamaztól 9 kilométerre délkeletre. A közelében a Szerencs–Nyíregyháza-vasútvonalon hasonló néven vasúti megállóhely működik. [A település központi része számára ezzel együtt a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget Rakamaz vasútállomás biztosítja, pár kilométerre északra.]

Neve méretére utal. A település neve a 13. századtól fordul elő az írásos emlékeinkben. A 13. század közepén Magna villa és a szabolcsi várispánság birtoka. A település a tatárjárás alatt megsemmisült, mert a tatárok a Tisza bal partján lévő falvakat felégették, elpusztították.

1245-ben IV. Béla király a lakatlan, korábban a szabolcsi várhoz tartozó földet Gutkeled nemzetségbeli Istvánnak adományozta.

A pápai tizedjegyzékben a 15. század elején Nagfalu néven szerepelt, melynek temploma és papja volt.

1342-ben a besztereci monostor bírta, de korábban a Hontpázmány nemzetségbeli Dersé volt.

A 14. század folyamán több, e helyről elnevezett birtokosról tudunk. Egy 1364. május 19-én kelt oklevél szerint az egri káptalan előtt Nogfalu-i család tagjai az ottani, Szűz Máriáról elnevezett parokiális egyház kegyúri jogán egymás között megosztották.

1353-ban a Báthory, 1420-ban a Baktay, 1444-ben a Rohody, 1451-ben a bogdányi Farkas, 1445-ben a Tuzséry, 1463-ban Csűry Pál Szabolcs megye akkori alispánja és Lasztóczky család a birtokosa.

1459-ben ugyancsak a leleszi elenchusok Eghazas Nagfalu-nak említik.

A 15. században a Téthy és Jékey családok is bírták, bár lehet, hogy más esetben valami Nyírtéthez közel eső birtokról van szó.

Az egykori monostori földesurasági birtok a 15. században is fennállhatott, legalábbis a falu egy részére, mert 1465-ben Újfalu, alio nomine Apáthszeg néven említik.

Határát egy 1347-ből való oklevél írta le; a határjárás során egy romba dőlt várhelyet is említenek jelként. Ez alkalommal Batthyáni Szalók unokáját és Újfalusi Lukácsot iktatták be birtokba. A 16. század közepén Téthy Györgyé volt, de más birtokosa is lehetett, mert 1565-ben Horváth Ferenc birtokát Zay Ferenc kassai főkapitány foglalta el. 1556-ban 69 dézsmafizető jobbágya volt, tehát mintegy 345-350 lakosa. A 16. század második felében hol Nagfalu, hol Újfalu néven emlegetik, de mindig ugyanazon helyről van szó; a birtokosok a Téthy és Csomaközy Boldizsárnak 13, Rózsa Gáspárnak 7 jobbágya élt itt. A 17. században a Csomaközyek bírták, de 1683-ban Thököly Imre hívének, Hatházi Gergely kapitánynak adományozta.

A 18. században nagyobb részét báji Patay Sámuel bírta és némi részben népesítette is. 1756-ban Patay Sámueltől a tolcsvai Bónis család szerzi meg birtokcserével. Ekkor újratelepítik a falut. (Református egyház anyakönyve) Később mintegy 20 kisebb-nagyobb nemes család között oszlott meg, a jobbágyfelszabadulás körül 900-950 lakosa lehetett. A 18. század végén, a 19. század elején a Bekény, Bónis, Máriássy, Csoma, Klobusiczky család, Szemere, Jármy család, Bernáth, Majer, Korda, Somos és Pózer családok kezén volt. A falut 1888-ban az árvíz teljesen romba döntötte. A mai határba olvadt be egy Dicse nevű birtok Nagyfalu és Eszlár határának találkozó pontján; a birtokot az 1347. évi határjárás említi. A 19. század elején itt lelkészkedett Terhes Sámuel a nyíriek kedvenc poétája. A községet 1908 óta nevezik Tiszanagyfalunak. A településre az 1930-as években jellemző, hogy szalagtelkes, eredetileg egyutcás útifalu a Tisza mellett, a nyíri mezőségben. Fő utcája (ma Kossuth utca), amely a "tiszai út" része, É-D irányú. A falu a századforduló óta kelet felé terjeszkedett. A telkek egysoros beépítésűek. A lakóház népi építészetére jellemző volt, hogy háromosztatú, oldaltornácos. A konyhát boltív választja ketté. A szabadkémény aljából fűtötték a szobabeli kemencét. A helyiségek földpadozatosak. A nád és zsúpfedeles nyeregtető az utca felé felső csonkakontyos.

• 1990–1994: Kemecsei László (független)^[3]
• 1994–1998: Kemecsei László (független)^[4]
• 1998–2002: Kemecsei László (független)^[5]
• 2002–2006: Kemecsei László (független)^[6]
• 2006–2010: Kemecsei László (független)^[7]
• 2010–2014: Kemecsei László (független)^[8]
• 2014–2015: Kemecsei László (független)^[9]
• 2016–2019: Rudolf János Ferencné (független)^[10]
• 2019–2024: Rudolf János Ferencné (független)^[1]
• 2024– :

A településen 2016. február 14-én időközi polgármester-választást tartottak,^[10] az előző polgármester lemondása miatt.^[11]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,5%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 8,4% németnek mondta magát (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,9%, református 27,8%, görögkatolikus 9,5%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 4,9% (18,3% nem válaszolt).^[13]

2022-ben a lakosság 89,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% németnek, 1,4% ukránnak, 0,2% cigánynak, 0,2% ruszinnak, 0,1-0,1% románnak, lengyelnek, görögnek, bolgárnak és szlováknak, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,6% volt római katolikus, 25,9% református, 8,2% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,4% evangélikus, 0,3% ortodox, 7,3% felekezeten kívüli (31,7% nem válaszolt).^[14]

• Református temploma - 1789-ben épült.
• A játszótéren található emlékmű.

• Tiszanagyfalu Önkormányzatának honlapja
• Tiszanagyfalu az utazom.com honlapján

Sablon:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései m v sz Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye települései
Megyei jogú város	Nyíregyháza
Városok	Ajak Baktalórántháza Balkány Csenger Demecser Dombrád Fehérgyarmat Ibrány Kemecse Kisvárda Mándok Máriapócs Mátészalka Nagyecsed Nagyhalász Nagykálló Nyírbátor Nyírbogát Nyírlugos Nyírmada Nyírtelek Rakamaz Tiszalök Tiszavasvári Újfehértó Vaja Vásárosnamény Záhony
Községek	Anarcs Apagy Aranyosapáti Balsa Barabás Bátorliget Benk Beregdaróc Beregsurány Berkesz Besenyőd Beszterec Biri Botpalád Bököny Buj Cégénydányád Csaholc Csaroda Császló Csegöld Csengersima Csengerújfalu Darnó Döge Encsencs Eperjeske Érpatak Fábiánháza Fényeslitke Fülesd Fülpösdaróc Gacsály Garbolc Gávavencsellő Gelénes Gemzse Geszteréd Géberjén Gégény Gulács Győröcske Győrtelek Gyulaháza Gyügye Gyüre Hermánszeg Hetefejércse Hodász Ilk Jánd Jánkmajtis Jármi Jéke Kállósemjén Kálmánháza Kántorjánosi Kék Kékcse Kérsemjén Kisar Kishódos Kisléta Kisnamény Kispalád Kisszekeres Kisvarsány Kocsord Komlódtótfalu Komoró Kótaj Kölcse Kömörő Laskod Levelek Lónya Lövőpetri Magosliget Magy Mánd Márokpapi Mátyus Mezőladány Méhtelek Mérk Milota Nagyar Nagycserkesz Nagydobos Nagyhódos Nagyszekeres Nagyvarsány Napkor Nábrád Nemesborzova Nyírbéltek Nyírbogdány Nyírcsaholy Nyírcsászári Nyírderzs Nyírgelse Nyírgyulaj Nyíribrony Nyírjákó Nyírkarász Nyírkáta Nyírkércs Nyírlövő Nyírmeggyes Nyírmihálydi Nyírparasznya Nyírpazony Nyírpilis Nyírtass Nyírtét Nyírtura Nyírvasvári Olcsva Olcsvaapáti Ófehértó Ópályi Ököritófülpös Ömböly Őr Panyola Pap Papos Paszab Pátroha Pátyod Penészlek Penyige Petneháza Piricse Porcsalma Pócspetri Pusztadobos Ramocsaháza Rápolt Rétközberencs Rohod Rozsály Sényő Sonkád Szabolcs Szabolcsbáka Szabolcsveresmart Szakoly Szamosangyalos Szamosbecs Szamoskér Szamossályi Szamosszeg Szamostatárfalva Szamosújlak Szatmárcseke Székely Szorgalmatos Tarpa Tákos Terem Tiborszállás Timár Tiszaadony Tiszabecs Tiszabercel Tiszabezdéd Tiszacsécse Tiszadada Tiszadob Tiszaeszlár Tiszakanyár Tiszakerecseny Tiszakóród Tiszamogyorós Tiszanagyfalu Tiszarád Tiszaszalka Tiszaszentmárton Tiszatelek Tiszavid Tisztaberek Tivadar Tornyospálca Tunyogmatolcs Tuzsér Túristvándi Túrricse Tyukod Ura Uszka Újdombrád Újkenéz Vasmegyer Vállaj Vámosatya Vámosoroszi Zajta Zsarolyán Zsurk