Piricse
| Piricse | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Nyírbátori | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Orosz László (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 4375 | ||
| Körzethívószám | 42 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1906 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 50,58 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 36,99 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 46′, k. h. 22° 09′47.766667°N 22.150000°EKoordináták: é. sz. 47° 46′, k. h. 22° 09′47.766667°N 22.150000°E | |||
 Piricse
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |||
| Piricse weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Piricse témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Piricse község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A vármegye és a Nyírség délkeleti részén helyezkedik el, Nyírbátor szomszédságában, a város központjától mintegy 10 kilométerre délre. A további szomszédos települések: északkelet felől Nyírpilis, kelet felől Bátorliget, délkelet felől Ömböly, dél felől Nyírbéltek, délnyugat felől Encsencs, északnyugat felől pedig Nyírbogát.
A környező fontosabb települések közül Mátészalka 28, Vállaj 21, Bátorliget 11, Nyírpilis pedig 3,5 kilométer távolságra található.
Megközelítése
[szerkesztés]Csak közúton érhető el, a Nyírbátortól Nyírábrányig húzódó 4906-os úton. Nyírpilissel a 49 129-es, Encsenccsel a 49 131-es számú mellékút kapcsolja össze.
Története
[szerkesztés]A település és környéke már az újkőkor óta lakott helynek számít, az itt talált régészeti leletek alapján.
Piricse nevét az oklevelekben 1299-ben említik először írásos alakban.
A 14. századból már ismerjük tulajdonosa nevét is, ekkor Petrus de Piriche nevű kisnemesi család birtoka. A 16–17. században több rokon kisnemesi család: a Görbedi, Palotai, Bogáti családok birtoka, de a Görbedi családbeliek az ekkortájt Nagypiricsének nevezett falu mellett Kispiricsét is birtokolták már a 16. században is.
A 17. században a település nagy része a Vay családbeliek birtoka, melyet a szatmári béke után akkori tulajdonosától, II. Rákóczi Ferenc udvari főkapitányától – Vay Ádámtól elkoboznak, majd Kércsy Sándor és Jósa István vásárolja meg.
A 18. században újra a Vay család birtoka a település egy része, majd a jobbágyfelszabadítás után a gróf Erős család, Gencsy család, és báró Horváth családok lettek birtokosai.
1922-től a település a nyírbátori járás körjegyzősége a hozzá tartozó környező településekkel együtt. 1950-től Nyírpilissel együtt, mint közös tanácsú község szerepel. 1989-től Nyírbátor vonzáskörzetéhez tartozó település. 1990-től önálló önkormányzattal rendelkező település.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Páll Antal (KDNP-MDF)[3]
- 1994–1998: Hatvani Gyula (független)[4]
- 1998–2002: Hatvani Gyula (független)[5]
- 2002–2006: Hatvani Gyula (független)[6]
- 2006–2010: Orosz László (Fidesz-KDNP-Kisgazda Polgári Egyesület-VP)[7]
- 2010–2014: Orosz László (Fidesz-KDNP)[8]
- 2014–2019: Orosz László (Fidesz-KDNP)[9]
- 2019–2024: Orosz László (Fidesz-KDNP)[1]
- 2024– :
A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 7 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak 24 település lakói szavazhattak, ennél több (8 vagy 10) aspiránsra pedig hét másik településen volt példa.[6]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1810 | 1802 | 1834 | 1805 | 1817 | 1906 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 94,5%-a magyar, 5,5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,6%-a magyarnak, 16,4% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (20,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9,3%, református 30,9%, görögkatolikus 23%, felekezeten kívüli 3,3% (33,3% nem válaszolt).[11]
2022-ben a lakosság 93,1%-a vallotta magát magyarnak, 4,2% cigánynak, 0,2-0,2% németnek, románnak és ruszinnak, 0,1-0,1% örménynek, lengyelnek, bolgárnak és szlovénnek, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 4,2% volt római katolikus, 25% református, 14,3% görög katolikus, 0,1% egyéb keresztény, 2,5% felekezeten kívüli (53,9% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Műemlék református temploma román stílusban épült, a 13. században. Alaprajzának jellegzetessége, hogy hajóinak falai nem futnak párhuzamosan, hanem a szentély felé szűkülnek.
A templom belső berendezése késő barokk stílusú, a 19. század elejéről való. Orgonáját 1936-ban Váradi Miklós építette. Érdekességek még a templom felszerelései között található ón tárgyak: 1725-ből való ón tányér, 1729-ből való ón kancsó, 1824-ből valóón kehely, és úrasztali terítője is, mely 1728-ban készült.
- A falu római katolikus temploma 1801-ben épült a Szentháromság tiszteletére. Az egyhajós, félköríves szentélyű téglaépületnek nincs tornya. A templom déli oldala mellett áll az 1791-ben épített, műemlék jellegű fa harangláb , aminek külön érdekessége, hogy nem használtak hozzá vasszöget. A harangláb 321 és 99 kg-os harangjait Sopronban, 1929-ben öntötte Seltenhofer Frigyes.
- A görögkatolikus templom jelenlegi épülete 1870-ben épült, védőszentje Szent Miklós. Az előtte itt álló 1779-ben épített templom és plébánia fa építésű volt.
- A Júlia-liget Magyarország legnagyobb tőzegmohás babérfüzes nyírlápja (Saliceto pentandrae-Betuletum pubescentis és Betulo pubescenti-Sphagnetum). Legfontosabb növényritkasága a réti angyalgyökér (Angelica palustris).
Híres szülöttei
[szerkesztés]- Fedics Mihály (1851–1938), a nagy mesemondó.
- Vadon Irén elismert jazz énekesnő. A budapesti Jazz Garden Club alapítója.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Piricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Piricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Piricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
- ↑ Piricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
- ↑ a b Piricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
- ↑ Piricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
- ↑ Piricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Piricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Piricse Helységnévtár
- ↑ Piricse Helységnévtár
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Piricse honlapja
- Piricse az utazom.com honlapján
- A Nyírség (Nyírségense) Archiválva 2009. május 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
A Nyírbátori járás települései | ||
|---|---|---|
Bátorliget · Encsencs · Kisléta · Máriapócs · Nyírbátor · Nyírbéltek · Nyírbogát · Nyírcsászári · Nyírderzs · Nyírgelse · Nyírgyulaj · Nyírlugos · Nyírmihálydi · Nyírpilis · Nyírvasvári · Ömböly · Penészlek · Piricse · Pócspetri · Terem |  | |
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
