Nyírvidéki Kisvasút
Általános adatok
Ország	Magyarország
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Hossz	39,51 km
Üzemeltető	MÁV Magyar Államvasutak Zrt. Electric and Transport Undertakings Co. Ltd.
Történelmi adatok
Építés	1905, 1911
Átadás	1905
Leállítás	2009. december 13.
Műszaki adatok
Nyomtávolság	760 mm
Maximális sebesség	40 km/h
A hálózat térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírvidéki Kisvasút témájú médiaállományokat.

A Nyírvidéki Regionális Kisvasút, közismertebb nevén a Nyírvidéki Kisvasút egy 760 mm nyomtávolságú, egyvágányú, nem villamosított keskenynyomtávú vasúti hálózat, amelynek két vonala a Rétköz térségéből mintegy húsz települést és tanyát kötött össze Nyíregyházával. Utolsó üzemeltetője MÁV-Start Zrt. volt. Kisvasúti napja: szeptember második szombatja. Menetrendi száma: 118 és 119.

1905-ben épült meg a Nyíregyháza–Dombrád közötti vonal, amely 1911-ben balsai szárnyvonallal bővült. 1930-ban a Balsai Tisza-híd átadásával kapcsolatba került a Bodrogközi Gazdasági Vasúttal, a Hegyközi Vasúttal és a Pálházi Erdei Vasúttal, így Nyíregyháza kapcsolatba került Sárospatakkal és Sátoraljaújhellyel is kisvasúton. A kapcsolat a híd 1944-es felrobbantásáig tartott, amely azóta sem épült újjá.

2009. szeptember 17-én megszűnt a forgalom Herminatanya és Dombrád, illetve Herminatanya és Balsa között, 2009. december 13-án, a 2009/2010. évi menetrendváltáskor viszont a teljes hálózaton leállt a forgalom, beleértve a Nyíregyháza–Herminatanya közötti vonatokat, és a korábban leállított részeken közlekedő vonatpótló buszjáratokat.^[1]

A Nyírvidéki Kisvasút különlegessége, hogy a többi keskenynyomközű vasúttal ellentétben nem csak teherszállítás céljából épült, már korán nagy hangsúlyt kapott a személyszállítás is. A Nyíregyházavidéki Kisvasutak Részvénytársaság által épített kisvasút 760 mm nyomtávolságú, 56 km-es fővonalát Nyíregyháza és Dombrád között 1905. december 20-án adták át.^[2] A személyforgalom igen korán, 1906. március 24-én indult meg ezen a vonalon.
A Buj község Herminatanya állomásától Balsáig tartó 15 km-es szárnyvonalat 1911. augusztus 5-én nyitották meg. Ezen már az átadás napján jártak személyvonatok. A felépítményt 12 kg/fm tömegű sínekből építették, a pályára 5,5 tonna tengelyterhelést engedélyeztek.

A Nyíregyháza belterületén haladó, Sóstóig tartó nyolc kilométeres szakaszt 1911-ben villamosították, így a helyi közlekedést villamos motorkocsikkal oldották meg.

Nyírvidéki Kisvasút

Jelmagyarázat Nyíregyháza–Dombrád Nyíregyháza–Balsa (119-es számú vasútvonal) (118-as számú vasútvonal) Nyíregyháza-Átrakó Nyíregyháza-Átrakó Nyíregyháza NyK. mh. Nyíregyháza NyK. mh. Nyíregyháza-Vásártér Nyíregyháza-Vásártér Sóstógyógyfürdő mrh. Sóstógyógyfürdő mrh. Nyírszőlős mh. Nyírszőlős mh. Fakapu mh. Fakapu mh. Kótaj mrh. Kótaj mrh. Újkótaj mh. Újkótaj mh. Nagytanya mh. Nagytanya mh. [Buj mrh. Buj mrh. Buj község mh. Buj község mh. Herminatanya Herminatanya Ibrányi temető mh. Gilányi mh. Ibrány mrh. Paszab mh. Nagyhalászi Kendergyár Tiszabercel mrh. Nagyhalász mrh. Tiszabercel-Vásártér mh. Érhát mh. Gávavencsellő felső mh. Kétérköz mh. Gávavencsellő mrh. Tiszatelek mrh. Gávavencsellő alsó mh. Újdombrád (korábbi nevén 'Karkhalom') mh. Balsa mrh. Dombrád mrh. Balsai-Tiszapart mh. felrobbantott Tisza-híd Bodrogközi Gazdasági Vasút

1930. október 23-án adták át Kenézlő és Balsa közötti vonalat a Balsai Tisza-híddal együtt.^[3] Ezzel a Nyírvidéki Kisvasút közvetlen összeköttetésbe került Bodrogközi Gazdasági Vasúttal, a Hegyközi Vasúttal és azokon keresztül a Károlyi-uradalom tulajdonában lévő pálházi erdei vasúttal. Az összekapcsolt pályák együttes hossza meghaladta a 187 kilométert.

A személyszállító vonatokat kezdetben benzin-elektromos, majd dízelüzemű mozdonyok vontatták. A teherforgalomban gőzmozdonyokat alkalmaztak. 1937-től Nyíregyháza és Sátoraljaújhely között gyorsmotorvonatok közlekedtek. A Szabolcs és Zemplén nevű könnyű szóló, majd 1940-től a pótkocsis Tisza motorkocsikkal – melyeket az utasok sinbusznak neveztek, nem alaptalanul, mert remek rugózással voltak ellátva – közlekedtetett menetrend szerinti járatokkal elért 60 km/h-s sebesség ma is rekord a keskenynyomközű vasúti közlekedés hazai történetében. A Felvidék 1938-as visszacsatolása idején a magyar közigazgatás kialakítására a Nyíregyházáról kirendelt tisztviselők e kisvasúton három és fél órás menetidővel (!) utaztak Kassára és vissza. (Nem ide tartozik, de nagyon nagy hiba volt a visszacsatolt területek közigazgatásának ilyen módon történt megszervezése, mert az így "megsegítettek" emiatt másodrendűnek érezték magukat, sokan ezt szinte megszállásnak tekintették). A vasúton mind a személy-, mind a teherforgalom jelentősen fellendült, aminek a második világháború vetett véget. 1944 októberében a visszavonuló német csapatok felrobbantották a katonailag fontos Balsai Tisza-hidat, mely soha nem épült újjá, így megszűnt a bodrogközi kisvasúttal az összeköttetés, ezáltal a hálózat végleg két részre szakadt, bár egy ideig a hidat kompokkal pótolták. Ezután az utasok komppal szállhattak át egyik vonatról a másikra. A Bodrogköz-Hegyközi Vasutat 1980-ban számolták fel.

A második világháború után 1948-ban ezt a vasutat is államosították, ekkor a MÁV Debreceni Vasútigazgatóságához került. 1949-ben összevonták a Bodrogközi Gazdasági Vasúttal Nyírbodrogi Kisvasút néven. Az államosítás után megkezdődött a vasút korszerűsítése. A modern járművek beszerzése megkövetelte a pálya átépítését is. A kopott, 12 kg/fm tömegű síneket 23 kg/fm-esre cserélték, a vágányt több helyen vasbetonaljakkal erősítették meg.

Az 1960-as évek elején leselejtezték a már csak tehervonatok továbbítására használt gőzmozdonyokat. A villamosközlekedés 1969. május 30-án, menetrendváltáskor szűnt meg,^[4] a belvárosi vasúti pálya felszámolásával egy időben. A belvárosi nyomvonal helyett egy várost elkerülő szakasz épült a 100b vasútvonallal párhuzamosan, mely a sóstói felüljáró után Sóstógyógyfürdő állomáson csatlakozik a vonalhoz. A vasútüzem teljes felszámolása is napirenden volt, de ezt a vonatok viszonylag nagy kihasználtsága miatt elvetették.

Az 1990-es évek elején újra felmerült a kisvasút megszüntetése, azonban az utazóközönség továbbra is igényt tartott a vasútra, így elálltak a tervtől. 1944-ben felrobbantották a Balsai Tisza-hidat, mely soha nem épült újjá, így megszűnt a Bodrogközi kisvasúttal az összeköttetés, bár egy ideig a hidat kompokkal tudták pótolni. 1980-ban megszűnt a Bodrogközi kisvasút, de a Balsai Tisza-partra ezután is jártak személyvonatok. Ez a szakasz minden áradásnál víz alá került.

2000 körül elkezdődött a kisvasút fokozatos leépülése. Ez a járműparkban és az egyre rosszabb állapotú pályán mutatkozott meg. Gyakoriak voltak az autóbusszal történő pótlások, melyekre azért volt szükség, mert a műszaki állapotok miatt nem tudtak vonatok indulni. A kisvasút ekkoriban egyik napról a másikra élt. Pénzhiány miatt csak kisebb, tűzoltás jellegű karbantartásokat tudtak végezni, nagyobb felújításokra nem volt lehetőség. A teherszállítás megszűnésével pedig csak az utasszállítás maradt az egyetlen kiszolgált terület, ám a kisvasút sem az utazási idő, sem a kényelem tekintetében nem vehette fel a versenyt az autóbuszokkal. A közelmúltban^{[pontosabban?]} a vonatok kihasználtsága változó volt, az utasok többsége Nyíregyháza-Vásártér, valamint Kótaj megállókig utazott. Az avuló, koros pálya és az elmaradó fejlesztések, valamint az utasigényeket nem megfelelően kiszolgáló menetrend miatt az utasok elpártoltak, ami később a vasút végét is jelentette.

A kisvasúton 2009. december 12-én megszűnt a forgalom a pálya és a járművek rendkívül rossz állapota és a rendkívül alacsony kihasználtság miatt. A kisvasút fenntartása már nem volt gazdaságos, felújítása rengeteg pénzbe került volna, ezért az olcsóbb megoldást, a megszüntetést választották. A menetidő a 39 km hosszú Balsai-Tiszapart ↔ Nyíregyháza közötti szakaszon a 2008-as menetrend szerint 2 óra volt. Ezt a tekintélyes késések még tovább növelték. A nagy menetidő nem az emelkedés és nem is a sokáig tartó utascsere miatt volt, hanem a rengeteg lassújel miatt.

A pályán jelenleg semmilyen üzemszerű közlekedés nem zajlik. Néha a C-50 típusú mozdonnyal pályabejárásokat tartanak. Két Mk48 típusú mozdonyt és néhány kocsit átvett a 2016. május 1. óta Felcsúton működő Vál-völgyi Kisvasút, a nyitott személykocsi a Balatonfenyvesi Gazdasági Vasútra került. A Dombrád környéki vonalszakaszon a Kisvasutak Baráti Köre nyírvidéki szakcsoportjának közreműködésével előre meghirdetett napokon motoros hajtányozásra van lehetőség.

Mint a legtöbb leállított forgalmú kisvasúton, itt is felmerült az újraindítás gondolata. Egy civil egyesület azért dolgozik, hogy újraindítsák a kisvasutat. Az üzemeltetést magáncégként képzelik el. Egyelőre pénzhiány miatt nem indították újra a vasútüzemet. Sem a pályának, sem a járműveknek nem lenne elég egy kisebb mértékű felújítás. A másik szintén súlyos probléma az, hogy a turisták semmilyen alternatívát nem kapnak a kisvasúttól a buszokkal szemben. A környék nevezetességei közúton is elérhetőek. A vasút ezen úticélok eléréséhez csak nagyobb menetidőt kínál, és mivel a puszta közepén halad, nem nyújt nagy élményt az utazás egy átlagos embernek egy erdei vasúttal szemben.

Más elképzelések szerint egy elővárosi villamos járhatna a kisvasút helyén, ám ehhez szinte teljesen újjá kellene építeni a vonalat.

A harmadik elképzelés, hogy felszedik a síneket és a jelenleg kihasználatlan pálya helyén más hasznos dolgot, például bicikliutat építenek.

A kisvasút jövője egyelőre bizonytalan, és az idők múltával csak egyre rosszabb állapotba kerül.

A tulajdonos MÁV Zrt. 2020. áprilisában nylít közbeszerzési eljárást hirdetett a kisvasút Nyíregyháza állomás és Sóstógyógyfürdő közötti felújításának megtervezésére. A felújítás több nyomvonalváltozattal valósulhat meg (új kisvasúti állomás a nagyvasúti állomással szemben, vagy a kisvasút vágányának fonódása az állomás első vágányával, illetve a meglévő járműtelep felújítása vagy új járműtelep építése).^[5] A felújítás utáni üzemet nehezíti, hogy a kisvasút már nem rendelkezik üzemképes Mk48 sorozatú dízelmozdonnyal.

2021-ben a Kisvasutak Baráti Köre Nyírvidéki szakcsoportja önkéntesekkel együtt megkezdte a vonal tisztítását. Először a Sóstógyógyfürdő-Kótaj szakaszon, majd Dombrád és Tiszatelek között. Hajtánypálya projekt keretein belül előre meghirdetett napokon lehetőség van hajtányozásra a kisvasút Dombrád környéki vonalszakaszán.

1980-ban Mk45 típusú mozdonyok érkeztek a kisvasútra a Bodrogközi-Hegyközi Gazdasági Vasútról. Nagy teljesítményük minden feladatra alkalmassá tette őket, de nagy tengelyterhelésük miatt túlzottan igénybe vették a pályát, ezért 1994-ben a az Mk45 2007, 2008 és 2010 pályaszámú mozdonyokat selejtezték, a 2009-es mozdonyt a Gyermekvasútra szállították, majd kiállították Füzérkomlóson.

Járműállomány 2020-ban

• 6 db Mk48 sorozatú dízelmozdony, személyvonatok vontatására: Mk48 2012 (Vál-völgyre szállítva), 2016 (Vál-völgyre szállítva), 2020 (1996 óta kiállítva Dombrádon), 2023, 2024 (2020-ban a gyermekvasútra szállítva), 2025 (Vál-völgyre szállítva?), 2026 (kiállítva Nagyhalászban), 2028 (roncs, alkatrészbázis), 2029?.
• 1 db C–50 sorozatú dízelmozdony, (KVVG 4512) pályafenntartási munkákra
• Ba–w (korábban Bax) sorozatú személykocsik, eltérő kivitelben és állapotban (egy részük felújítva Vál-völgyre szállítva)
• különféle üzemi célú (például pályafenntartási) teherkocsik, amelyeket az utóbbi időkben már nem használtak
• két darab nyitott kocsi Nyíregyháza város címerével az oldalán
• Négy Xp-w sorozatú Jah-ból átalakított pőrekocsi

Nyíregyháza

• Sóstógyógyfürdő
• Sóstó Múzeumfalu – XIX. századbeli falu
• Nyíregyházi Állatpark – Sóstó mellett

Paszab

• Szövőház
• Szivattyúház

Tiszabercel

• Bessenyei György szülőháza

Dombrád

• Vasúttörténeti Kiállítás a kisvasút állomásán

• Tusnádi Csaba Károly – Knausz Valéria: Magyarországi kisvasutak, Budapest, Pallas Stúdió, 2004. ISBN 963920790X

Nyíregyháza „nagyvasúti” pályaudvaráról.

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírvidéki Kisvasút témájú médiaállományokat.

• Nyírvidéki kisvasútról röviden^{[halott link]}
• A Nyírvidéki Regionális Kisvasút menetrendje^{[halott link]}
• A Nyírvidéki Regionális Kisvasút a kisvasut.hu Képtárában
• Hajós Bence: Van még jövő?
• A Nyírvidéki Regionális Kisvasút geocaching ládája
• Cikk a forgalomkorlátozásról a Máv-figyelőn
• Orosz Károly: A nyírvidéki-rétközi kisvasút: A nyírvidéki kisvasút története és lehetőségei az EU-ba tagolódó magyar vasúthálózaton és a hazai idegenforgalomban. Nyíregyháza: Krampács. 2003. ISBN 963-204-033-3  
• Szemerey Ádám: Kisvonattal Nyíregyházától Dombrádig: A nyíregyházavidéki keskenynyomközű vasút története és mai helyzete pályás szemmel/megjelent a kisvasúti pálya építésének 100. évfordulójára. Nyíregyháza: Krampács. 2004. ISBN 963-218-619-2  
• Fekete Titusz Zoltán: Fejezetek a Nyíregyháza-vidéki Kisvasút történetéből. Nyíregyháza: Krampács. 2008. ISBN 9789630656689  

Sablon:Magyar vasútvonal m v sz Magyarország vasútvonalai
Normál nyomtávú vasútvonalak	Aktív 1 1b 2 4 5 8 8E 9 11 12 14 15 16 17 18 20 21 23 25 26 29 30 35 36 40 41 42 43 44 45 46 50 60 61 65 66 70 71 75 77 78 80 81 82 85 86 87 87a 89 90 92 94 98 100 101 102 105 106 108 109 110 111 113 115 116 117 120a 120 121 125 127 128 128b 130 131 140 142 145 146 147 150 154 155 210 250 251 252 253 253a 524 Személyforgalom nélkül 3 6 11B 13 22 24 27 37 38 47 48 62 64 76 83 84 88 103 107 112 114 126 129 151 152 153 Megszűnt 5b 11 14 17 18 19 21 23 27 28 49 54 56 58 61 63 65 72 95 95a 105 116 124 127 141 143 148 150 151a 153 156 157 166 167 168 169 Pesterzsébet–Csepel HÉV Budapest–Rákosszentmihály–Rákospalota HÉV Rákosszentmihályi HÉV Burma-vasút Debrecen-Nyírbátori HÉV Vizafogó vasútvonal Népligeti próbapálya Tervezett Balatoni Körvasút V0 vasútvonal Bátaszék–Mohács-vasútvonal Dunapataj–Kalocsa–Baja-vasútvonal
Keskeny nyomtávú vasútvonalak	Aktív 7 8a 39 149 305 306 307 308 310 317 318 319 321 323 324 325 330 331 332 333 335 Debrecen (Vidámpark) Királyréti Hajtánypálya Pécs Tiszakécske Veresegyház Személyforgalom nélkül 118 119 311 Fehér-tó Szegvári Kendergyár Tömörkény Megszűnt 148 310 314 320 322 324 326 333 334 336 350 352 353 355 356 358 358a 359 360 364 365 370 380 382 384 386 387 388 392 398 437 437a 486 Bánhida Csákberény Csongrád Dorog Dunaújváros Eger Felsőpetény Franciavágás Gödöllő Hódos-ér Oroszlány Ókígyós Ózd–Borsodnádasd Pilisszentiván Pilisvörösvár Ropoly Salgótarján Simongát Süttő Szárliget Szigetköz Szolnok Veszprém
Egyéb vasútvonalak	Budapesti fogaskerekű vasút Budavári sikló Skanzenvasút Budapesti iparvágányok listája Megszűnt vasútvonalak Egykori vasútvonalak Tervezett vasútvonalak