Villány–Mohács-vasútvonal
Bzmot motorkocsik Mohácson 1998-ban
Vonalszám:	66
Vonal:	65
Hossz:	24 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Üzemeltető:	MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:	80 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Villány–Mohács-vasútvonal témájú médiaállományokat.
Jelmagyarázat 65 Pécs felé 0 Villány 65 Magyarbóly, 62 Barcs felé Karasica-patak 5701 4 Márok mh. 10 Bóly 13 Nagynyárád mh. 22 Középmező mh. Pécsi út Kossuth Lajos utca 24 Mohács

A Dunántúl déli részén fekvő Villány–Mohács-vasútvonal a MÁV 66-os számú, egyvágányú, nem villamosított vasútvonala.

A vasútvonal turisztikailag fontos két város, Villány és Mohács között biztosít versenyképes, 25 perces eljutást.^[1] Villányon átszállási lehetőség van Pécs és a horvátországi Pélmonostor (horvátul: Beli Manastir)) felé, egyes vonatok pedig közvetlen eljutást biztosítanak Mohács és Pécs között.

A Villány–Mohács-vasútvonal menetrendje innen érhető el.

Az eredetileg Mohács–Villány–Pécs vasútvonal komoly szerepet játszott a dél-dunántúli térség fejlődésében, mivel ez volt az első vasút a térségben.

A Pécs környéki bányászatban érdekelt Duna-Gőzhajózási Társaság kezdeményezésére épített vasútvonal fő feladata a kitermelt szén szállításának megkönnyítése a dunai kikötőkbe. Az eredeti terv szerint a vonalat az állam építi meg, és a Mohács-Pécs Vasúttársaság kezeli, tartja üzemben. Az állam által megkezdett építés első 6 km hosszú, a bányáktól (ma Pécsbánya) Üszög vasútállomásig tartó szakasza 1854-ben készült el. A lassan haladó munkák miatt a társaság az építést átvette az államtól. Az időközben felmerült nyomvonalviták, a kedvezőtlen időjárás és a munkaerőhiány miatt az Üszög és Mohács közötti 56 km hosszú szakaszt csak 1857. május 2-án adták át a forgalomnak.^[2] A vonalon eleinte kizárólag szenet szállítottak, később, 1859. április 24-én indult meg a személy- és egyéb áruforgalom. A változatos, domb- és síkvidéki terepen fekvő vasút építésénél jelentős földmunkát végeztek, a felépítményt 36,9 kg/fm tömegű, „F” jelű vassínekből építették.

A társaság később két szárnyvonalat is épített, egy 7,6 km hosszú vonalat Üszög és Szabolcs (ma Mecsekszabolcs) között, valamint egy 5,7 km hosszú vonalat az üszögi tárnákhoz. A szárnyvonalakat 1873. augusztus 16-án nyitották meg.

A Mohács-Pécsi Vasúttársaságot 1946. január 1-jével államosították.

A vonalon eredetileg ütemes menetrend szerint közlekednek személyvonatok Villány és Mohács között. Reggel Mohács-Pécs és este Pécs-Mohács viszonylatban biztosítják a közvetlen eljutást.

2020. június 6-a és 2022. augusztus 28-a között a járványügyi menetrend miatt vonalon csupán egy vonatpár közlekedett, a többi járatot autóbusszal pótolták.^[3][4] Jelenleg napi 6 pár Villány–Mohács és napi 4 pár Pécs–Mohács viszonylatú vonat közlekedik. 2020-tól a vonalon a Bzmotok helyett már korszerű, alacsonypadlós Siemens Desiro motorvonatok közlekednek.

A gőzvontatás idején MÁV 424-es és MÁV 375-ös mozdonyok vontatták a szerelvényeket. A dízelvontatás időszakában kezdetben MÁV M43-as, MÁV M46-os, MÁV M47-es és MÁV M62-es mozdonyok közlekedtek.

2020 óta a vonalon korszerű, alacsonypadlós Siemens Desiro motorkocsik közlekednek. 2021-ig Bzmot 2009 decemberéig MDmot motorvonatok is közlekedtek a vonalon (Leginkább a Pécs–Mohács viszonylaton fordultak elő). A tehervonatokat MÁV M47-es és MÁV M62-es mozdonyok vontatják.

• 
  A Siemens Desiro kívülről
• 
  Belső kép a Siemens Desiróról
• 
  A Siemens Desiro vezetőállása
• 
  A Siemens Desiro vezetőállása
• 
  Ülések a Siemens Desirón

• 150 éves a Mohács - Pécs vasútvonal (archivált változat)

Sablon:Magyar vasútvonal m v sz Magyarország vasútvonalai
Normál nyomtávú vasútvonalak	Aktív 1 1b 2 4 5 8 8E 9 11 12 14 15 16 17 18 20 21 23 25 26 29 30 35 36 40 41 42 43 44 45 46 50 60 61 65 66 70 71 75 77 78 80 81 82 85 86 87 87a 89 90 92 94 98 100 101 102 105 106 108 109 110 111 113 115 116 117 120a 120 121 125 127 128 128b 130 131 140 142 145 146 147 150 154 155 210 250 251 252 253 253a 524 Személyforgalom nélkül 3 6 11B 13 22 24 27 37 38 47 48 62 64 76 83 84 88 103 107 112 114 126 129 151 152 153 Megszűnt 5b 11 14 17 18 19 21 23 27 28 49 54 56 58 61 63 65 72 95 95a 105 116 124 127 141 143 148 150 151a 153 156 157 166 167 168 169 Pesterzsébet–Csepel HÉV Budapest–Rákosszentmihály–Rákospalota HÉV Rákosszentmihályi HÉV Burma-vasút Debrecen-Nyírbátori HÉV Vizafogó vasútvonal Népligeti próbapálya Tervezett Balatoni Körvasút V0 vasútvonal Bátaszék–Mohács-vasútvonal Dunapataj–Kalocsa–Baja-vasútvonal
Keskeny nyomtávú vasútvonalak	Aktív 7 8a 39 149 305 306 307 308 310 317 318 319 321 323 324 325 330 331 332 333 335 Debrecen (Vidámpark) Királyréti Hajtánypálya Pécs Tiszakécske Veresegyház Személyforgalom nélkül 118 119 311 Fehér-tó Szegvári Kendergyár Tömörkény Megszűnt 148 310 314 320 322 324 326 333 334 336 350 352 353 355 356 358 358a 359 360 364 365 370 380 382 384 386 387 388 392 398 437 437a 486 Bánhida Csákberény Csongrád Dorog Dunaújváros Eger Felsőpetény Franciavágás Gödöllő Hódos-ér Oroszlány Ókígyós Ózd–Borsodnádasd Pilisszentiván Pilisvörösvár Ropoly Salgótarján Simongát Süttő Szárliget Szigetköz Szolnok Veszprém
Egyéb vasútvonalak	Budapesti fogaskerekű vasút Budavári sikló Skanzenvasút Budapesti iparvágányok listája Megszűnt vasútvonalak Egykori vasútvonalak Tervezett vasútvonalak