Jászfelsőszentgyörgy
Római katolikus (Szent György-) templom
Jászfelsőszentgyörgy címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Jász-Nagykun-Szolnok
Járás	Jászberényi
Jogállás	község
Polgármester	Zelenai Tibor Károlyné (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	5111
Körzethívószám	57
Népesség
Teljes népesség	1885 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	47,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	39,28 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 30′, k. h. 19° 48′47.5, 19.847.500000°N 19.800000°EKoordináták: é. sz. 47° 30′, k. h. 19° 48′47.5, 19.847.500000°N 19.800000°E
Jászfelsőszentgyörgy Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Jászfelsőszentgyörgy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jászfelsőszentgyörgy témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jászfelsőszentgyörgy község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászberényi járásban.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye északnyugati részén, a Jászság nyugati határán, a Zagyva jobb partján terül el. Szomszédos Jászberény, Szentlőrinckáta, Tóalmás és Nagykáta határaival.

Jászfelsőszentgyörgy az önkormányzattal rendelkező települések között a leghosszabb településnévvel rendelkező település Magyarországon. A település neve 20 írásjegyet, 16 betűt, 5 szótagot tartalmaz.^[3] (lásd még: Chernelházadamonya)

A „felső” előtag arra utal, hogy a másik Szentgyörgy nevű falunál (Jászalsószentgyörgynél) a Zagyva felsőbb szakaszán („felül”) fekszik. A Szentgyörgy utótagot pedig templomának védőszentje után kapta.

Közúton a 31-es főútról Szentmártonkáta, illetve Jászberény felől; a 32-es főútról Pusztamonostor-Szentlőrinckáta felől érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai végzik, de érintik a települést a Volánbusz jászsági járatai is.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás Pusztamonostoron, vagy Jászberényben, a MÁV 82-es számú, Hatvan-Szolnok közötti vonalán található.

Első írásos említése 1331-ből származik, Scentgyurg alakban. Ekkor a váci káptalan birtoka volt. A 14. század végén, a 15. század elején kerülhetett a jászok birtokába, és vált jász kiváltságú településsé.

A török időkben magyar részről az egri várhoz adózott, míg török közigazgatási beosztása a következő volt: a budai (majd 1596 után az egri) vilajet hatvani szandzsákjának jászberényi náhijéjébe tartozott. A jászberényi palánkvár török katonái birtokolták.

A település részt vett a Rákóczi-féle szabadságharcban is.

A redemptiókor saját magán kívül még Szentlászló puszta egy részét is megváltotta.

A község erején felül vett részt az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is.

Az első világháborúban részt vett 204 lakosából 86-an haltak hősi halált.

A második világháborúban 1944. november 15-én foglalták el a szovjet csapatok a németektől.

• 1990–1994: Ménkű Miklós (független)^[4]
• 1994–1998: Ménkű Miklós (független)^[5]
• 1998–2002: Ménkű Miklós (független)^[6]
• 2002–2006: Rimóczi Sándor (független)^[7]
• 2006–2010: Zelenai Tibor Károlyné (független)^[8]
• 2010–2014: Zelenai Tibor Károlyné (független)^[9]
• 2014–2019: Zelenai Tibor Károlyné (független)^[10]
• 2019–2024: Zelenai Tibor Károlyné (Fidesz-KDNP)^[1]
• 2024– :

A helyi önkormányzat címe: 5111 Jászfelsőszentgyörgy, Fő út 57., telefonszáma 57/520-020, faxszáma 57/520-021; e-mail címe: jaszfelsoszgyorgy1@invitel.hu. A község hivatalos honlapja http://www.jaszfelsoszentgyorgy.hu, hivatalos újságja a Felsőszentgyörgyi Hírek. A településen cigány nemzetiségi önkormányzat is működik.

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,7%-a magyarnak, 28,2% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 93,9%-a vallotta magát magyarnak, 6,8% cigánynak, 0,4% ukránnak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% horvátnak, németnek, görögnek, bolgárnak és szerbnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság nagy többsége, kb. 91%-a római katolikus vallású. Református kb. 2%, görögkatolikus kb. 0,5%,. Más egyházhoz vagy felekezethez tartozik, vagy nem válaszolt, vagy nem tartozik egyetlen egyházhoz sem kb. 6,5%.^[12]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,6%, református 2,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,8% (12,9% nem nyilatkozott).^[13]

2022-ben vallásuk szerint 51,9% volt római katolikus, 1,9% református, 0,4% görög katolikus, 0,2% izraelita, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 2,4% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 9,9% felekezeten kívüli (31,5% nem válaszolt).^[14]

Az Egri Főegyházmegye (érsekség) Jász-Kun Főesperességének Jászberényi Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Szent György vértanú.

A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Délpesti Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség. Református vallású lakosai a Jászberényi Református Anyaegyházközséghez tartoznak, mint szórvány.

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjének (esperesség) Szolnoki Evangélikus Egyházközségéhez tartozik, mint szórvány.

A település termőföldjeinek kb. 50%-át a Felsőszentgyörgyi Mezőgazdasági Szövetkezet műveli, amely főleg gabonát, napraforgót, kukoricát, cukorrépát, vetőmagot és mákot termeszt.

A másik 50%-a magántermelők kezében van, akik főleg paprikát, káposztaféléket, burgonyát termesztenek.

A községben több élelmiszer- és vegyesbolt, illetve mezőgazdasági és kertészeti bolt működik.

A településen van még orvosi és fogorvosi rendelő, védőnői szolgálat és gyógyszertár is.

A település határának egy része, 204 ha a Zagyva-Hajta Természetvédelmi Területhez tartozik, amely a Hortobágyi Nemzeti Park fennhatósága alatt áll.

• Gosztonyi-kúria
• Római katolikus (Szent György-) templom: 1726-1731 között épült, barokk stílusban. Tornyát 1762-ben építették. 1852-ben a templomot teljesen átépítették és felújították.
• Második világháborús emlékmű: 2000-ben készült.
• Petőfi Sándor mellszobra
• Szent János-szobor
• Szent István-szobor: 2000-ben készült.
• Kopjafa: A millennium alkalmából készült 2000-ben.
• Bánhegyi présházak: A 19. században épültek.
• Földvár

• Baksay Árpád színész, operaénekes
• Gaál Gábor író, irodalomtörténész - itt töltötte gyermekéveit
• Didi L'amur-zenész
• Török Sándor nótaköltő

• Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I. (A–K). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. ISBN 963-05-4568-3
• Soós Imre (szerk.): Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése Budapest, Szent István Társulat, 1985.

• Jászfelsőszentgyörgy honlapja
• Jászfelsőszentgyörgy térképe Archiválva 2008. június 21-i dátummal a Wayback Machine-ben

Sablon:Jász-Nagykun-Szolnok megye települései m v sz Jász-Nagykun-Szolnok vármegye települései
Megyei jogú város	Szolnok
Városok	Abádszalók Besenyszög Fegyvernek Jászapáti Jászárokszállás Jászberény Jászfényszaru Jászkisér Karcag Kenderes Kisújszállás Kunhegyes Kunszentmárton Martfű Mezőtúr Rákóczifalva Tiszaföldvár Tiszafüred Törökszentmiklós Túrkeve Újszász
Nagyközségek	Cibakháza Jászladány Kunmadaras Öcsöd
Községek	Alattyán Berekfürdő Cserkeszőlő Csataszög Csépa Hunyadfalva Jánoshida Jászágó Jászalsószentgyörgy Jászboldogháza Jászfelsőszentgyörgy Jászivány Jászjákóhalma Jászszentandrás Jásztelek Jászdózsa Kengyel Kétpó Kőtelek Kuncsorba Mesterszállás Mezőhék Nagyiván Nagykörű Nagyrév Örményes Pusztamonostor Rákócziújfalu Szajol Szászberek Szelevény Tiszabő Tiszabura Tiszaderzs Tiszagyenda Tiszaigar Tiszainoka Tiszajenő Tiszakürt Tiszaörs Tiszapüspöki Tiszaroff Tiszasas Tiszasüly Tiszaszentimre Tiszaszőlős Tiszatenyő Tiszavárkony Tomajmonostora Tószeg Vezseny Zagyvarékas