Patapoklosi
Pata tájháza
Patapoklosi címere Patapoklosi zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Szigetvári
Jogállás	község
Polgármester	Károlyiné Vári Szilvia (független)[1]
Irányítószám	7922
Körzethívószám	73
Testvértelepülései	Lista Gyöngyöspata
Népesség
Teljes népesség	277 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	27,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	12,65 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 04′ 25″, k. h. 17° 45′ 12″46.07356, 17.7532646.073560°N 17.753260°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 25″, k. h. 17° 45′ 12″46.07356, 17.7532646.073560°N 17.753260°E
Patapoklosi Pozíció Baranya vármegye térképén
Patapoklosi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Patapoklosi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Patapoklosi község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.

A Zselic lábánál, Szigetvár északnyugati szomszédjában fekszik. Közigazgatási területének keleti részén áthalad ugyan a Szigetvár-Kadarkút közti 6607-es út is, de lakott területei vonatkozásában zsáktelepülésnek tekinthető: Pata és Poklosi községrésze is csak az előbbi útból nyugat felé kiágazó. 1,6 kilométer hosszú 66 124-es úton érhető el.

Patapoklosi 1950. szeptember 6-án^[3] jött létre az egykori mezőváros Pata és a Keleti-Gyöngyös túlpartján fekvő Poklosi egyesítésével.

Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy vármegyéhez tartozó elődtelepüléseit a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták. A török időkben mindkét település, a mellettük fekvő Hosszúfaluval együtt elnéptelenedett a környéken folyó harcok miatt. A falu később magyar lakossággal települt újra. A 17. századtól folyamatosan lakták. 1836-ban a községet nagy kolerajárvány sújtotta, mely a lakosság közt nagy pusztítást végzett.

A 20. század elején Pata és Poklosi is Somogy vármegye Szigetvári járásához tartozott.

A 2001-es népszámlálás adatai szerint 402 lakosa volt, míg a 2008 január 1-jei adatok szerint 359 fő élt a településen. A 2022-es népszámlálás idején pedig már csak 276 lakosa volt a településnek.

Pata nevét 1283-ban említették először az oklevelek Pathaa alakban írva. Neve valószínűleg személynév eredetű. 1316-ban már plébániatemploma is volt. Neve 1332-1337 között a pápai tizedjegyzékben is előfordult. 1360 körül a Patai Porcz család virtoka volt, majd 1390-ben Kaplaiak tartottak hozzá jogot. 1391-ben Alsáni Jánosé volt. Negyven évvel később; 1431-ben pedig Feledi János és Serkei Lorántfi György pörösködtek miatta. 1438-ban Marczali Miklós fiai, Imre és János, nyerték adományként. 1448-ban már városi kiváltságokkal is bírt és vámhely is volt. 1453-ban a Marczaliak a Rozgonyiaknak zálogosították el, tartozékaival együtt, 2000 forintért, 1455-ben pedig Marczali János a helység egy részét a toldi pálosoknak hagyományozta. 1464-ben a Rozgonyi család perel e helység miatt Garai Jóbbal, aki jogtalanul iktattatta magát a város birtokába. 1455-ben az oklevelek Szent András apostol tiszteletére szentelt templomát is. Az 1536 évi adólajstrom Pekry Lajos birtokaként említette. 1598-1599-ben Székely Mihályé, 1660-tól a Kubinyi családé volt. 1794-ben épült fel református temploma. 1836-ban nagy kolerajárvány pusztított a településen, ekkor a lakosságnak több mint fele halt el.

1910-ben 405 lakosából 397 magyar volt, ebből 141 római katolikus, 263 református volt.

A határban feküdt Hosszúfalu, mely 1566-ban, Szigetvár várának ostroma alkalmával, pusztult el.

Nevét feltehetően ragadós, fekete földjéről kapta. Más vélemény szerint viszont a keresztes háborúkból visszatérő csapatokban sok volt a leprás (bélpoklos), és ide, Poklosi területére gyűjtötték össze és itt ápolták őket a szerzetes barátok, innen kapta nevét.

Poklosi nevét csak jóval később, 1431-ben említette először oklevél, mint Pata város tartozékát, ekkor Feledi János és Serkei Lorántfi György pereskedtek miatta. 1453-ban a Marczaliak elzálogosították a Rozgonyiaknak. 1455-ben Marczali János a toldi pálosoknak hagyományozta. 1470-ben Baranya vármegyéhez tartozott. Az 1536-os adólajstromban a patai uradalom tartozékaiként szerepelt, majd 1571-ben, a török kincstári adólajstromban Poklostő néven fordult elő, 15 házzal. Az 1660 évi pannonhalmi főapátsági dézsmaváltságjegyzék szerint Kubinyi László, 1692-ben pedig Kun Péter, 1701-1703 táján pedig ismét a Kubinyi család birtoka volt. 1715-ben csak 8 háztartást találtak benne s ekkor Akay István volt a földesura. 1726-ban a Szalay családé, 1733-ban pedig ismét a Kubinyiaké volt.

1910-ben 408 magyar lakosa volt, melyből 49 római katolikus, 351 református volt.

• 1990–1994: Paizs József (Agrárszövetség)^[4]
• 1994–1998: Paizs József Gábor (MSZP-Agrárszövetség-Baranyáért)^[5]
• 1998–2002: Paizs József (MSZP-Agrárszövetség)^[6]
• 2002–2006: Peti Géza (független)^[7]
• 2006–2010: Peti Géza István (független)^[8]
• 2010–2014: Peti Géza István (független)^[9]
• 2014–2019: Károlyiné Vári Szilvia (független)^[10]
• 2019–2024: Károlyiné Vári Szilvia (független)^[1]
• 2024– :

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 47,9%-a magyarnak, 8,6% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (51,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,1%, református 9,4%, felekezeten kívüli 12,7% (50,1% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 86,6%-a vallotta magát magyarnak, 21% cigánynak, 0,4% horvátnak, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29% volt római katolikus, 12,7% református, 0,4% görög katolikus, 3,3% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 19,6% felekezeten kívüli (34,1% nem válaszolt).^[12]

• Pata műemléki védelem alatt álló református temploma 1794-ben épült barokk stílusban. Különleges szépségű a templom festett, kazettás mennyezete.^[13]
• Patapoklosi a „szobrok falva”. A kicsi településen hét szobor áll: Árpád nagyfejedelem, Zrínyi Miklós, Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, a falu első református lelkésze: Szegedi Kis István és a poklosi falurészen a bélpoklos (leprás) vitézt ápoló szerzetes is szobrot kapott.

• Dunántúli napló

• Gernyeszeg, Erdély
• Gyöngyöspata, Magyarország

• Patapoklosi honlapja
• Patapoklosi az utazom.com honlapján

Sablon:Baranya megye települései m v sz Baranya vármegye települései
Megyei jogú város	Pécs
Városok	Bóly Harkány Komló Kozármisleny Mágocs Mohács Pécsvárad Sásd Sellye Siklós Szentlőrinc Szigetvár Villány
Nagyközségek	Beremend Szászvár Vajszló
Községek	Abaliget Adorjás Ág Almamellék Almáskeresztúr Alsómocsolád Alsószentmárton Apátvarasd Aranyosgadány Áta Babarc Babarcszőlős Bakóca Bakonya Baksa Bánfa Bár Baranyahídvég Baranyajenő Baranyaszentgyörgy Basal Belvárdgyula Berkesd Besence Bezedek Bicsérd Bikal Birján Bisse Boda Bodolyabér Bogád Bogádmindszent Bogdása Boldogasszonyfa Borjád Bosta Botykapeterd Bükkösd Bürüs Cún Csányoszró Csarnóta Csebény Cserdi Cserkút Csertő Csonkamindszent Dencsháza Dinnyeberki Diósviszló Drávacsehi Drávacsepely Drávafok Drávaiványi Drávakeresztúr Drávapalkonya Drávapiski Drávaszabolcs Drávaszerdahely Drávasztára Dunaszekcső Egerág Egyházasharaszti Egyházaskozár Ellend Endrőc Erdősmárok Erdősmecske Erzsébet Fazekasboda Feked Felsőegerszeg Felsőszentmárton Garé Gerde Gerényes Geresdlak Gilvánfa Gordisa Gödre Görcsöny Görcsönydoboka Gyód Gyöngyfa Gyöngyösmellék Hásságy Hegyhátmaróc Hegyszentmárton Helesfa Hetvehely Hidas Himesháza Hirics Hobol Homorúd Horváthertelend Hosszúhetény Husztót Ibafa Illocska Ipacsfa Ivánbattyán Ivándárda Kacsóta Kákics Kárász Kásád Katádfa Kátoly Kékesd Kémes Kemse Keszü Kétújfalu Királyegyháza Kisasszonyfa Kisbeszterce Kisbudmér Kisdér Kisdobsza Kishajmás Kisharsány Kisherend Kisjakabfalva Kiskassa Kislippó Kisnyárád Kisszentmárton Kistamási Kistapolca Kistótfalu Kisvaszar Kórós Kovácshida Kovácsszénája Köblény Kökény Kölked Kővágószőlős Kővágótöttös Lánycsók Lapáncsa Liget Lippó Liptód Lothárd Lovászhetény Lúzsok Magyarbóly Magyaregregy Magyarhertelend Magyarlukafa Magyarmecske Magyarsarlós Magyarszék Magyartelek Majs Mánfa Maráza Márfa Máriakéménd Markóc Marócsa Márok Martonfa Matty Máza Mecseknádasd Mecsekpölöske Mekényes Merenye Meződ Mindszentgodisa Molvány Monyoród Mozsgó Nagybudmér Nagycsány Nagydobsza Nagyhajmás Nagyharsány Nagykozár Nagynyárád Nagypall Nagypeterd Nagytótfalu Nagyváty Nemeske Nyugotszenterzsébet Óbánya Ócsárd Ófalu Okorág Okorvölgy Olasz Old Orfű Oroszló Ózdfalu Palkonya Palé Palotabozsok Páprád Patapoklosi Pécsbagota Pécsdevecser Pécsudvard Pellérd Pereked Peterd Pettend Piskó Pócsa Pogány Rádfalva Regenye Romonya Rózsafa Sámod Sárok Sátorhely Siklósbodony Siklósnagyfalu Somberek Somogyapáti Somogyhárságy Somogyhatvan Somogyviszló Sósvertike Sumony Szabadszentkirály Szágy Szajk Szalánta Szalatnak Szaporca Szárász Szava Szebény Szederkény Székelyszabar Szellő Szemely Szentdénes Szentegát Szentkatalin Szentlászló Szilágy Szilvás Szőke Szőkéd Szörény Szulimán Szűr Tarrós Tékes Teklafalu Tengeri Tésenfa Téseny Tófű Tormás Tótszentgyörgy Töttös Túrony Udvar Újpetre Várad Varga Vásárosbéc Vásárosdombó Vázsnok Vejti Vékény Velény Véménd Versend Villánykövesd Vokány Zádor Zaláta Zengővárkony Zók