Lothárd
Iskolakápolna a Petőfi utcában
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Pécsi
Jogállás	község
Polgármester	Ostyánszki Anna (független)[1]
Irányítószám	7761
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	236 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	21,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	10,46 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 00′ 06″, k. h. 18° 21′ 12″46.00171, 18.3533846.001710°N 18.353380°EKoordináták: é. sz. 46° 00′ 06″, k. h. 18° 21′ 12″46.00171, 18.3533846.001710°N 18.353380°E
Lothárd Pozíció Baranya vármegye térképén
Lothárd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lothárd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lothárd (horvátul: Lotar,^[3] németül: Lothard^[4]) község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.

Pécstől alig 15 kilométerre délkeletre, a Baranyai-dombság lankáin megbúvó, kevesebb mint 300 fő lélekszámú kis település. A megyeszékhely felől a Mohácsra vezető 57-es főúton, majd arról jobbra lekanyarodva közelíthető meg. A dimbes-dombos tájon hullámzó három utcájában a régi tornácos parasztházak mellett a hagyományt megőrző felújított és látványos új építésű házak virágos és gyümölcsöskertjei gyönyörködtetik az idelátogatókat. A falu szinte minden pontjáról fehéren ragyog az 1902-ben épült harangláb, illetve az 1980-as évek második felében, közösségi összefogással és a helybéliek adományaiból megépült templom.

A település kedvező természeti adottságai, források, patakok már az őskorban is kedveztek az emberek letelepedéséhez. A falu központjától északra, a jelenlegi szőlődomb földes útjának és a Szemelyi-patak találkozásánál őskori leletekről ír Pusztai Rezső (1955. Baranya vármegye őskori telep és temető lelőhelyei). A vaskorban (i.e. 800–400) a Hallstatti kultúra népének nyomát jegyezték fel Lothárd keleti határában a Grabinában. Római kori leleteket az Egerág felé vezető földúttól délre, a temető alatt leltek fel a kutatók. A római birodalom széthullása után a frank-szláv őrgrófság jelentős települése volt, egy frank gróf birtoka (Hazai Okmánytár, VII.450 I.) Feltehető, hogy a falu az ő nevét őrzi.

A honfoglalás után a feljegyzésekben a falu neve többféle változatban is felbukkan "Lotha", "Lattaro", "Lotharth"1330-ban "Ludhart","Lucharch". A falu neve először egy peres okiraton szerepel 1305-ben Lotard írásmóddal. Markus de Lotharth Cosman birtoka, a hásságyi (Óvári)Konrád fia Jakabbal kiegyeznek "az egymás ellen elkövetett hatalmaskodások (pusztítások, felégetések)tárgyában.(Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza) 1321-1330 közötti időkben a lothárdiak megyei tanúskodásokban szerepelnek. 1333-ban papja 5 báni pápai tizedet fizetett, templomos hely. 1365-1484 közötti években a történeti forrásokban két néven is szerepel Alsó és Felső Lotharth.

• 1990–1994: Csobán Ferenc (független)^[5]
• 1994–1998: Csobán Ferenc (független)^[6]
• 1998–2002: Csobán Ferenc (független)^[7]
• 2002–2006: Csobán Ferenc (független)^[8]
• 2006–2008: Csobán Ferenc (független)^[9]
• 2008–2010: András Gézáné (független)^[10]
• 2010–2014: András Géza Gáborné (független)^[11]
• 2014–2019: András Géza Gáborné (független)^[12]
• 2019–2024: Ostyánszki Anna (független)^[1]
• 2024– :

A településen 2008. május 18-án időközi polgármester-választást tartottak,^[10] az előző polgármester halála miatt.^[13]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 73,2%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 10,9% horvátnak, 2,9% németnek, 0,4% románnak mondta magát (25,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,5%, református 2,9%, evangélikus 0,8%, izraelita 0,4%, felekezeten kívüli 13% (31,4% nem nyilatkozott).^[14]

2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 21,8% horvátnak, 3,4% németnek, 0,8% cigánynak, 0,4% románnak, 3,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,1% volt római katolikus, 2,9% református, 0,4% evangélikus, 0,4% % egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 16,8% felekezeten kívüli (52,5% nem válaszolt).^[15]

• Harangláb - 1902-ben készült.

Sablon:Baranya megye települései m v sz Baranya vármegye települései
Megyei jogú város	Pécs
Városok	Bóly Harkány Komló Kozármisleny Mágocs Mohács Pécsvárad Sásd Sellye Siklós Szentlőrinc Szigetvár Villány
Nagyközségek	Beremend Szászvár Vajszló
Községek	Abaliget Adorjás Ág Almamellék Almáskeresztúr Alsómocsolád Alsószentmárton Apátvarasd Aranyosgadány Áta Babarc Babarcszőlős Bakóca Bakonya Baksa Bánfa Bár Baranyahídvég Baranyajenő Baranyaszentgyörgy Basal Belvárdgyula Berkesd Besence Bezedek Bicsérd Bikal Birján Bisse Boda Bodolyabér Bogád Bogádmindszent Bogdása Boldogasszonyfa Borjád Bosta Botykapeterd Bükkösd Bürüs Cún Csányoszró Csarnóta Csebény Cserdi Cserkút Csertő Csonkamindszent Dencsháza Dinnyeberki Diósviszló Drávacsehi Drávacsepely Drávafok Drávaiványi Drávakeresztúr Drávapalkonya Drávapiski Drávaszabolcs Drávaszerdahely Drávasztára Dunaszekcső Egerág Egyházasharaszti Egyházaskozár Ellend Endrőc Erdősmárok Erdősmecske Erzsébet Fazekasboda Feked Felsőegerszeg Felsőszentmárton Garé Gerde Gerényes Geresdlak Gilvánfa Gordisa Gödre Görcsöny Görcsönydoboka Gyód Gyöngyfa Gyöngyösmellék Hásságy Hegyhátmaróc Hegyszentmárton Helesfa Hetvehely Hidas Himesháza Hirics Hobol Homorúd Horváthertelend Hosszúhetény Husztót Ibafa Illocska Ipacsfa Ivánbattyán Ivándárda Kacsóta Kákics Kárász Kásád Katádfa Kátoly Kékesd Kémes Kemse Keszü Kétújfalu Királyegyháza Kisasszonyfa Kisbeszterce Kisbudmér Kisdér Kisdobsza Kishajmás Kisharsány Kisherend Kisjakabfalva Kiskassa Kislippó Kisnyárád Kisszentmárton Kistamási Kistapolca Kistótfalu Kisvaszar Kórós Kovácshida Kovácsszénája Köblény Kökény Kölked Kővágószőlős Kővágótöttös Lánycsók Lapáncsa Liget Lippó Liptód Lothárd Lovászhetény Lúzsok Magyarbóly Magyaregregy Magyarhertelend Magyarlukafa Magyarmecske Magyarsarlós Magyarszék Magyartelek Majs Mánfa Maráza Márfa Máriakéménd Markóc Marócsa Márok Martonfa Matty Máza Mecseknádasd Mecsekpölöske Mekényes Merenye Meződ Mindszentgodisa Molvány Monyoród Mozsgó Nagybudmér Nagycsány Nagydobsza Nagyhajmás Nagyharsány Nagykozár Nagynyárád Nagypall Nagypeterd Nagytótfalu Nagyváty Nemeske Nyugotszenterzsébet Óbánya Ócsárd Ófalu Okorág Okorvölgy Olasz Old Orfű Oroszló Ózdfalu Palkonya Palé Palotabozsok Páprád Patapoklosi Pécsbagota Pécsdevecser Pécsudvard Pellérd Pereked Peterd Pettend Piskó Pócsa Pogány Rádfalva Regenye Romonya Rózsafa Sámod Sárok Sátorhely Siklósbodony Siklósnagyfalu Somberek Somogyapáti Somogyhárságy Somogyhatvan Somogyviszló Sósvertike Sumony Szabadszentkirály Szágy Szajk Szalánta Szalatnak Szaporca Szárász Szava Szebény Szederkény Székelyszabar Szellő Szemely Szentdénes Szentegát Szentkatalin Szentlászló Szilágy Szilvás Szőke Szőkéd Szörény Szulimán Szűr Tarrós Tékes Teklafalu Tengeri Tésenfa Téseny Tófű Tormás Tótszentgyörgy Töttös Túrony Udvar Újpetre Várad Varga Vásárosbéc Vásárosdombó Vázsnok Vejti Vékény Velény Véménd Versend Villánykövesd Vokány Zádor Zaláta Zengővárkony Zók

Sablon:Pécsi járás m v sz A Pécsi járás települései
Megyei jogú város	Pécs
Város	Kozármisleny
Községek	Abaliget · Aranyosgadány · Áta · Bakonya · Berkesd · Birján · Bogád · Bosta · Cserkút · Egerág · Ellend · Görcsöny · Gyód · Hosszúhetény · Husztót · Keszü · Kisherend · Kovácsszénája · Kökény · Kővágószőlős · Kővágótöttös · Lothárd · Magyarsarlós · Nagykozár · Ócsárd · Orfű · Pécsudvard · Pellérd · Pereked · Pogány · Regenye · Romonya · Szalánta · Szemely · Szilágy · Szilvás · Szőke · Szőkéd