Ófalu
Ófalu látképe
Ófalu címere Ófalu zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Pécsváradi
Jogállás	község
Polgármester	Bechli Erzsébet (független)[1]
Irányítószám	7695
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	335 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	32,69 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	9,85 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 13′ 13″, k. h. 18° 31′ 51″46.220278, 18.53083346.220278°N 18.530833°EKoordináták: é. sz. 46° 13′ 13″, k. h. 18° 31′ 51″46.220278, 18.53083346.220278°N 18.530833°E
Ófalu Pozíció Baranya vármegye térképén
Ófalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ófalu témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ófalu (németül: Ohwala, Ohfala;^[3] horvátul: Faluv^[4]) község Baranya vármegyében, a Pécsváradi járásban.

Bonyhádtól kb. 15 km-re délre fekszik, 5 km-re a 6-os főútttól. Csak innen lehet aszfaltúton megközelíteni, földesúton Véménd és Cikó felől is elérhető. Keskeny völgyben található zsáktelepülés. Ófalu a Kelet-Mecsek határán a 6-os főközlekedési úttól 5 km-re fekvő sváb község, tagja a Kelet-Mecsek Gyöngyei turisztikai egyesületnek. Különleges természeti szépségét a települést övező 7 domboldal karéjban elhelyezkedő egymásra torlódó koszorúja adja.

Ófalu lakossága ma 330 fő, a lélekszám stagnál. A kb. 140 lakóházból mintegy 30 ház tulajdonosa német nyelvterületről származó külföldi állampolgár. Az idegenforgalmat elsősorban ezeknek a német állampolgároknak a nyári itt tartózkodás jelenti, ezenkívül falusi turizmussal 3-4 család foglalkozik, az elhelyezhető vendégek száma kb. 40 fő.

Egy 1426 körüli oklevél szerint Ófalu a pécsi püspök birtokához tartozott. A török hódoltság alatt elnéptelenedett községbe az 1750-es években érkeztek az első németajkú telepesek (Heckentapper-„bokorugrók”) Hessen területéről, leszármazottaik alkotják a mai napig Ófalu lakosságának 94%-át, akik ma is német nemzetiségűnek vallja magát, akik a sváb nyelvjárást élő nyelvként használják a faluban.

 A mecseki község méltán híres és látogatott, turisztikai gyöngyszemeink közé tartozik. Az országosan és nemzetközi szinten is ismert és elismert úti- és természetfilm rendező, Rockenbauer Pál emlékének tisztelgő Dél-dunántúli Kéktúra is áthalad a falun. Ezenkívül a Magyar Zarándokút önkormányzati társulás tagjaként szállásadó település is, mely által még több vállalkozó szellemű természetjáró ismerheti meg Ófalut és meseszép környezetét.

Ófalu nevét az oklevelek 1426-ban említették először Ofalu néven. A települést a török idők után az elpusztult települések közt tartották számon. 1740 után népesítette újra birtokosa a bonyhádi Perczel család. 1760 táján rövid időre német üvegkészítők telepedtek le a faluban.

Az erdős környezetben fekvő Ófalu fő foglalkozásai a fafeldolgozás (fafaragás, székkészítés).

Ófalu a 20. század elején Baranya vármegye pécsváradi járásához tartozott.

1989-ben tiltakozás bontakozott ki az ide tervezett atomhulladék-lerakó ellen.

• 1990–1994: Angyal Lajosné (független)^[5]
• 1994–1998: Kófiás Endre (független)^[6]
• 1998–2002: Kófiás Endre (független német kisebbségi)^[7]
• 2002–2006: Kófiás Endre (független német kisebbségi)^[8]
• 2006–2010: Kófiás Endre Zsolt (független)^[9]
• 2010–2012: Kófiás Endre Zsolt (független)^[10]
• 2013–2014: Bechli Erzsébet (független)^[11]
• 2014–2019: Bechli Erzsébet (független)^[12]
• 2019–2024: Bechli Erzsébet (független)^[1]
• 2024– :

A településen 2013. március 24-én időközi polgármester-választást tartottak,^[11] az előző polgármester lemondása miatt.^[13]

Az 1910-es népszámlálási adatok szerint akkor a településnek 800 lakosa volt, ebből 53 magyar, 747 német volt, melyből 675 római katolikus, 118 evangélikus volt.

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,8%-a magyarnak, 83,5% németnek mondta magát (3,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 85,7%, református 0,6%, evangélikus 2,7%, felekezeten kívüli 0,3% (10,7% nem nyilatkozott).^[14]

2022-ben a lakosság 85,2%-a vallotta magát magyarnak, 63,8% németnek, 1,4% cigánynak, 6,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,8% volt római katolikus, 0,9% evangélikus, 0,6% református, 2,3% egyéb katolikus, 8,1% felekezeten kívüli (35,4% nem válaszolt).^[15]

• Német Nemzetiségi Tájház. A Német Nemzetiségi Múzeum az idetelepült németség kultúráját őrzi. A tájházban állandó kiállítás látható „Faesztergályos és székes mesterség” címmel. Községünkben jelenleg is dolgoznak faesztergályosok és székesek saját műhelyükben, gyékénnyel fonott székeik modern világunkban is keresettek.
• Római katolikus temploma – Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel. Az ófalui hitközség 1888-ban úgy döntött, hogy saját templomot épít. Erre a célra 1500,- korona állt rendelkezésre. A hiányzó összeg pótlására könyöradomány gyűjtésére kértek engedélyt a vármegye területére. Nagylelkű adományozó volt Walter Antal pécsi püspöki kanonok, Cikó szülötte (1939-1916.), valamint Wojnics Jozefa Etelka bárónő, a Perczel család tagja, Ófalu földbirtokosa. A templom építésében társadalmi munkában vettek részt a falu lakói, ki-ki tehetsége szerint. Az épíytést Horváth József helyi építőmester vezette. Az építkezés 1904-ben fejeződött be és június 13-án a megyés püspök Szent Antal tiszteletére szentelte fel. A falunapi rendezvényt is Szent Antal napjához kötik.
• Szent Vendel szobor.

• Itt született 1947-ben dr. Kaltenbach Jenő jogász, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa.

• Hein Károly (volt tanácselnök)
• Pausch Antal
• Kaltenbach Jenő (nemzetiségi ombudsman)
• Bruno Scheideggert

• A Magyar Köztársaság helységnévtára, 2008.

• Ófalu Önkormányzatának honlapja^{[halott link]}
• Ófalu az utazom.com honlapján

Sablon:Baranya megye települései m v sz Baranya vármegye települései
Megyei jogú város	Pécs
Városok	Bóly Harkány Komló Kozármisleny Mágocs Mohács Pécsvárad Sásd Sellye Siklós Szentlőrinc Szigetvár Villány
Nagyközségek	Beremend Szászvár Vajszló
Községek	Abaliget Adorjás Ág Almamellék Almáskeresztúr Alsómocsolád Alsószentmárton Apátvarasd Aranyosgadány Áta Babarc Babarcszőlős Bakóca Bakonya Baksa Bánfa Bár Baranyahídvég Baranyajenő Baranyaszentgyörgy Basal Belvárdgyula Berkesd Besence Bezedek Bicsérd Bikal Birján Bisse Boda Bodolyabér Bogád Bogádmindszent Bogdása Boldogasszonyfa Borjád Bosta Botykapeterd Bükkösd Bürüs Cún Csányoszró Csarnóta Csebény Cserdi Cserkút Csertő Csonkamindszent Dencsháza Dinnyeberki Diósviszló Drávacsehi Drávacsepely Drávafok Drávaiványi Drávakeresztúr Drávapalkonya Drávapiski Drávaszabolcs Drávaszerdahely Drávasztára Dunaszekcső Egerág Egyházasharaszti Egyházaskozár Ellend Endrőc Erdősmárok Erdősmecske Erzsébet Fazekasboda Feked Felsőegerszeg Felsőszentmárton Garé Gerde Gerényes Geresdlak Gilvánfa Gordisa Gödre Görcsöny Görcsönydoboka Gyód Gyöngyfa Gyöngyösmellék Hásságy Hegyhátmaróc Hegyszentmárton Helesfa Hetvehely Hidas Himesháza Hirics Hobol Homorúd Horváthertelend Hosszúhetény Husztót Ibafa Illocska Ipacsfa Ivánbattyán Ivándárda Kacsóta Kákics Kárász Kásád Katádfa Kátoly Kékesd Kémes Kemse Keszü Kétújfalu Királyegyháza Kisasszonyfa Kisbeszterce Kisbudmér Kisdér Kisdobsza Kishajmás Kisharsány Kisherend Kisjakabfalva Kiskassa Kislippó Kisnyárád Kisszentmárton Kistamási Kistapolca Kistótfalu Kisvaszar Kórós Kovácshida Kovácsszénája Köblény Kökény Kölked Kővágószőlős Kővágótöttös Lánycsók Lapáncsa Liget Lippó Liptód Lothárd Lovászhetény Lúzsok Magyarbóly Magyaregregy Magyarhertelend Magyarlukafa Magyarmecske Magyarsarlós Magyarszék Magyartelek Majs Mánfa Maráza Márfa Máriakéménd Markóc Marócsa Márok Martonfa Matty Máza Mecseknádasd Mecsekpölöske Mekényes Merenye Meződ Mindszentgodisa Molvány Monyoród Mozsgó Nagybudmér Nagycsány Nagydobsza Nagyhajmás Nagyharsány Nagykozár Nagynyárád Nagypall Nagypeterd Nagytótfalu Nagyváty Nemeske Nyugotszenterzsébet Óbánya Ócsárd Ófalu Okorág Okorvölgy Olasz Old Orfű Oroszló Ózdfalu Palkonya Palé Palotabozsok Páprád Patapoklosi Pécsbagota Pécsdevecser Pécsudvard Pellérd Pereked Peterd Pettend Piskó Pócsa Pogány Rádfalva Regenye Romonya Rózsafa Sámod Sárok Sátorhely Siklósbodony Siklósnagyfalu Somberek Somogyapáti Somogyhárságy Somogyhatvan Somogyviszló Sósvertike Sumony Szabadszentkirály Szágy Szajk Szalánta Szalatnak Szaporca Szárász Szava Szebény Szederkény Székelyszabar Szellő Szemely Szentdénes Szentegát Szentkatalin Szentlászló Szilágy Szilvás Szőke Szőkéd Szörény Szulimán Szűr Tarrós Tékes Teklafalu Tengeri Tésenfa Téseny Tófű Tormás Tótszentgyörgy Töttös Túrony Udvar Újpetre Várad Varga Vásárosbéc Vásárosdombó Vázsnok Vejti Vékény Velény Véménd Versend Villánykövesd Vokány Zádor Zaláta Zengővárkony Zók