Regenye
Regenye, Fő utca
Regenye címere Regenye zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Pécsi
Jogállás	község
Polgármester	Cséplő János Béla (független)[1]
Irányítószám	7833
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	159 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	24,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	6,15 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 58′ 12″, k. h. 18° 10′ 10″45.969880555556, 18.16956944444445.969881°N 18.169569°EKoordináták: é. sz. 45° 58′ 12″, k. h. 18° 10′ 10″45.969880555556, 18.16956944444445.969881°N 18.169569°E
Regenye Pozíció Baranya vármegye térképén
Regenye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Regenye témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Regenye (horvátul: Regenja, Reginja) község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.

Horvátul a falu hivatalos neve a szalántaiak által használt Regenja, de a szőkeiek által használt Reginja alakot is használták.^[3]

Regenye, a még 200 lelket sem számláló kicsiny település, a Pécset és Harkányt összekötő két útvonal (az 58-as főút, illetve az 5801-es, majd 5814-es utak) által közrefogott területen fekszik, egy völgyben. A megyeszékhelytől, Pécstől mintegy 14 kilométer távolság választja el, déli irányban; a környező települések közül Görcsönyből és Szilvástól is nagyjából 2–3 kilométerre helyezkedik el.

Központján áthalad a Szalánta-Görcsöny közt húzódó 5828-as út, így ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Pécs felől két, közel egyforma hosszúságú útvonalon közelíthető meg: vagy Szalántán keresztül az 58-as főúton, majd az 5828-ason, vagy pedig Görcsönyön át, az 5801-es úton, utána szintén az 5828-asra rátérve.

Regenye már az Árpád-korban is lakott település volt. Nevét az oklevelek 1230-ban említették először Regna néven.

1305-ben a Monoszló nemzetségbeli Ócsárdi család birtoka volt, és ekkor Öszerő szomszédosának, 1230-ban pedig Szilvás szomszédosának nevezték. 1332-ben Rechena, Reguna, Reguena-ként írták. sokáig színmagyar lakosú volt.

A török időkben is, mint magyar települést említik, és ez az 1930-as évekig nem változott, egy akkoriban készült összeírás szerint, a 306 lakóból mindössze 1 nem volt magyar.

Regenye életébe is változásokat hozott a második világháború, sok idegen érkezett a településre (délszlávok, németek), ennek ellenére a népesség csökkenni kezdett, e csökkenés napjainkig tart.

A lakosság nagy része római katolikus vallású. Katolikus templomán kívül a 2006-ban felújított faluház nyújt lehetőséget a közösségi együttlétre.

Északi irányban, a 3 km-re fekvő Gyóddal, a regenyei szőlőhegy határos, de megközelíteni, sem Gyódról, sem Keresztespusztáról, de még Görcsöny felől is, csak gyalogosan lehet. A szőlőhegyen Regenye, Gyód, Görcsöny, Keresztespuszta, Ócsárd, de az utóbbi évtizedekben egyre több pécsi lakos található. A pécsiek közül sokan, a város zajától, és szennyezett levegőjétől menekülve, az egész nyarat kint töltik a szőlőhegyen, de a rendszerváltás óta eltelt időben, egyre többen „választják” állandó lakhelyükké is. Ezért egyre jobban hiányzik a gépkocsival is járható szilárd útburkolat, a villany bevezetését már többször elindították, de a magas költségek miatt, ezt sem lehetett megvalósítani. Az ivóvíz bevezetése sem lenne lehetetlen, mert a gyódi oldalon, a szőlőhegy határától kb. 150 m-re húzódó fővezetékre tudnának csatlakozni.

• 1990–1994: Tóth Lászlóné (független)^[4]
• 1994–1998: Cséplő Béla (független)^[5]
• 1998–2002: Cséplő János Béla (független)^[6]
• 2002–2006: Cséplő János Béla (független)^[7]
• 2006–2010: Ádám József (független)^[8]
• 2010–2014: Ádám József (független)^[9]
• 2014–2019: Cséplő János Béla (független)^[10]
• 2019–2024: Cséplő János Béla (független)^[1]
• 2024– :

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,6%-a magyarnak, 26% cigánynak, 0,6% németnek mondta magát (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,5%, református 2,6%, felekezeten kívüli 14,3% (14,9% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 89,5%-a vallotta magát magyarnak, 11,9% cigánynak, 1,4% németnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,2% volt római katolikus, 0,7% református, 3,5% egyéb keresztény, 15,4% felekezeten kívüli (48,3% nem válaszolt).^[12]

A települést, mely a hagyományokhoz hű elrendezésű, ma is csak egyetlen utca alkotja. Figyelmet érdemel, a falu harangtornya, és egy-két, jellegzetes tornácos parasztház, amelyek a 19. században épültek, valamint a Fő utca 25. szám alatti díszes oromzatú istálló.

A faluban csak mezőgazdasági tevékenység folyik, apró főterét hangulatos harangláb, kocsma – bolt, és buszmegálló jelzi.

A helybéli lakosok 1995-ben a regenyei szőlőhegy útjait önerőből építették ki, összefogva a környező (Pécs, Gyód, Keresztespuszta, Görcsöny, Ócsárd) településeken élő szőlősgazdákkal. Ez nem csak anyagi hozzájárulást jelentett, hanem a gazdák tevékenyen is részt vettek az út kiépítésében. Az évek során a hegyről lezúduló esővíz, az utakat helyenként annyira megrongálta, hogy járhatatlanok, és a regenyei szőlőhegy sokadszor elkezdett villamosítás is, pénz hiányában elmaradt. Ezért, építőközösséget alkottak, a Regenyei Önkormányzat több éven át pályázatot nyújtott be a villamosítás és az út, illetve utak javítására, melyet 2005-ben megnyertek. Így a következő évben elkezdődhet az utak feljavítása, és a villanyhálózat kiépítése is. A villamosítás befejezését 2006. május végére tervezték. 2006 májusában elkészült a villamosítás, és az úthálózat majdnem fele is aszfalt burkolatot kapott.

• Hivatalos oldal
• Regenye az utazom.com honlapján

Sablon:Baranya megye települései m v sz Baranya vármegye települései
Megyei jogú város	Pécs
Városok	Bóly Harkány Komló Kozármisleny Mágocs Mohács Pécsvárad Sásd Sellye Siklós Szentlőrinc Szigetvár Villány
Nagyközségek	Beremend Szászvár Vajszló
Községek	Abaliget Adorjás Ág Almamellék Almáskeresztúr Alsómocsolád Alsószentmárton Apátvarasd Aranyosgadány Áta Babarc Babarcszőlős Bakóca Bakonya Baksa Bánfa Bár Baranyahídvég Baranyajenő Baranyaszentgyörgy Basal Belvárdgyula Berkesd Besence Bezedek Bicsérd Bikal Birján Bisse Boda Bodolyabér Bogád Bogádmindszent Bogdása Boldogasszonyfa Borjád Bosta Botykapeterd Bükkösd Bürüs Cún Csányoszró Csarnóta Csebény Cserdi Cserkút Csertő Csonkamindszent Dencsháza Dinnyeberki Diósviszló Drávacsehi Drávacsepely Drávafok Drávaiványi Drávakeresztúr Drávapalkonya Drávapiski Drávaszabolcs Drávaszerdahely Drávasztára Dunaszekcső Egerág Egyházasharaszti Egyházaskozár Ellend Endrőc Erdősmárok Erdősmecske Erzsébet Fazekasboda Feked Felsőegerszeg Felsőszentmárton Garé Gerde Gerényes Geresdlak Gilvánfa Gordisa Gödre Görcsöny Görcsönydoboka Gyód Gyöngyfa Gyöngyösmellék Hásságy Hegyhátmaróc Hegyszentmárton Helesfa Hetvehely Hidas Himesháza Hirics Hobol Homorúd Horváthertelend Hosszúhetény Husztót Ibafa Illocska Ipacsfa Ivánbattyán Ivándárda Kacsóta Kákics Kárász Kásád Katádfa Kátoly Kékesd Kémes Kemse Keszü Kétújfalu Királyegyháza Kisasszonyfa Kisbeszterce Kisbudmér Kisdér Kisdobsza Kishajmás Kisharsány Kisherend Kisjakabfalva Kiskassa Kislippó Kisnyárád Kisszentmárton Kistamási Kistapolca Kistótfalu Kisvaszar Kórós Kovácshida Kovácsszénája Köblény Kökény Kölked Kővágószőlős Kővágótöttös Lánycsók Lapáncsa Liget Lippó Liptód Lothárd Lovászhetény Lúzsok Magyarbóly Magyaregregy Magyarhertelend Magyarlukafa Magyarmecske Magyarsarlós Magyarszék Magyartelek Majs Mánfa Maráza Márfa Máriakéménd Markóc Marócsa Márok Martonfa Matty Máza Mecseknádasd Mecsekpölöske Mekényes Merenye Meződ Mindszentgodisa Molvány Monyoród Mozsgó Nagybudmér Nagycsány Nagydobsza Nagyhajmás Nagyharsány Nagykozár Nagynyárád Nagypall Nagypeterd Nagytótfalu Nagyváty Nemeske Nyugotszenterzsébet Óbánya Ócsárd Ófalu Okorág Okorvölgy Olasz Old Orfű Oroszló Ózdfalu Palkonya Palé Palotabozsok Páprád Patapoklosi Pécsbagota Pécsdevecser Pécsudvard Pellérd Pereked Peterd Pettend Piskó Pócsa Pogány Rádfalva Regenye Romonya Rózsafa Sámod Sárok Sátorhely Siklósbodony Siklósnagyfalu Somberek Somogyapáti Somogyhárságy Somogyhatvan Somogyviszló Sósvertike Sumony Szabadszentkirály Szágy Szajk Szalánta Szalatnak Szaporca Szárász Szava Szebény Szederkény Székelyszabar Szellő Szemely Szentdénes Szentegát Szentkatalin Szentlászló Szilágy Szilvás Szőke Szőkéd Szörény Szulimán Szűr Tarrós Tékes Teklafalu Tengeri Tésenfa Téseny Tófű Tormás Tótszentgyörgy Töttös Túrony Udvar Újpetre Várad Varga Vásárosbéc Vásárosdombó Vázsnok Vejti Vékény Velény Véménd Versend Villánykövesd Vokány Zádor Zaláta Zengővárkony Zók

Sablon:Pécsi járás m v sz A Pécsi járás települései
Megyei jogú város	Pécs
Város	Kozármisleny
Községek	Abaliget · Aranyosgadány · Áta · Bakonya · Berkesd · Birján · Bogád · Bosta · Cserkút · Egerág · Ellend · Görcsöny · Gyód · Hosszúhetény · Husztót · Keszü · Kisherend · Kovácsszénája · Kökény · Kővágószőlős · Kővágótöttös · Lothárd · Magyarsarlós · Nagykozár · Ócsárd · Orfű · Pécsudvard · Pellérd · Pereked · Pogány · Regenye · Romonya · Szalánta · Szemely · Szilágy · Szilvás · Szőke · Szőkéd