Id. Wekerle Sándor
Benczúr Gyula festménye (1911)
Magyar Királyság miniszterelnöke
Hivatali idő 1917. augusztus 20. – 1918. október 30.
Uralkodó	IV. Károly
Előd	Esterházy Móric
Utód	Hadik János
Magyar Királyság miniszterelnöke
Hivatali idő 1906. április 8. – 1910. január 17.
Uralkodó	I. Ferenc József
Előd	Fejérváry Géza
Utód	Khuen-Héderváry Károly
Magyar Királyság miniszterelnöke
Hivatali idő 1892. november 17. – 1895. január 14.
Előd	Szapáry Gyula
Utód	Bánffy Dezső
Magyar Királyság pénzügyminisztere
Hivatali idő 1889. április 9. – 1892. november 17.
Kormányfő	Szapáry Gyula
Előd	Tisza Kálmán
Utód	Lukács László
Született	Mór 1848. november 14.
Elhunyt	1921. augusztus 26. (72 évesen) Budapest
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Párt	Szabadelvű Párt (–1906) Alkotmánypárt (1906–18) 48-as Alkotmánypárt (1918)
Házastársa	parnói Molnár Gizella palotahölgy
Gyermekei	Ifj. Wekerle Sándor, Wekerle Géza
Foglalkozás	jogász, miniszter
Iskolái	Ciszterci Szent István Gimnázium, Pesti Királyi Tudományegyetem
Vallás	római katolikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Id. Wekerle Sándor témájú médiaállományokat.

Idősebb Wekerle Sándor (Mór, 1848. november 14. – Budapest, 1921. augusztus 26.) magyar jogász, politikus, szabadkőműves, előbb a Szapáry-kormány pénzügyminisztere, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke először a Szabadelvű Párt színeiben 1892 és 1895 között, majd kétszer az Országos Alkotmánypárt színeiben 1906 és 1910, valamint 1917 és 1918 között. A Magyar Tudományos Akadémia tagja, egyúttal ő volt az első polgári származású magyar miniszterelnök. Nevét őrzi a pénzügyminisztersége alatt kezdeményezett kispesti lakónegyed, a Wekerletelep is. Halálának 90. évfordulóján – 2011-ben – Móron állították fel egész alakos köztéri emlékművét.^[1]

Élete

Életpályája

Württembergi eredetű sváb polgári családból származott. Édesapja Wekerle Sándor (1811–1890), édesanyja Szép Antónia. Édesapja a Lamberg család jószágigazgatója volt. Elsőszülött fia, ifj. Wekerle Sándor még apja életében országgyűlési képviselő, majd az 1920-as évek végén a Bethlen-kormányban pénzügyminiszer lett. Wekerle Sándor állami tisztségei betöltése mellett maga is gazdálkodott, birtokait a kor legjobb színvonalán gépesítette, ezeken malmot, szeszgyárat és villanytelepet is létesített.

Székesfehérvárott, a Ciszterci Szent István Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait, majd Pesten szerzett jogi diplomát. 1870-től a Pénzügyminisztériumban dolgozott, majd Tisza Kálmán kormányában, 1886-tól pénzügyi államtitkár, 1889. április 9-étől 1892. január 15-éig pénzügyminiszter, 1892. május 10-étől július 16-áig kereskedelemügyi miniszter.

1892. november 17-étől 1895. január 14-éig miniszterelnök, 1896. november 30-ától 1906. április 8-áig közigazgatási bírósági elnök. Utóbbiból kifolyólag a felsőháznak is a tagja lett, így több választáson (ideértve az esedékes 1896-os választásokat is) nem indult egészen az 1906-os választásokig.

Az 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság hatására személye megint az előtérbe került, a király többször is kért tőle tanácsot, a válságot lezáró megállapodás eredményeként pedig 1906. április 8-ától 1910. január 17-éig másodszor miniszterelnök, immár a szövetkezett ellenzék színeiben (kinevezése napján belépett az Országos Alkotmánypártba), s egyúttal saját kormányában pénzügyminiszter (végig), honvédelmi miniszter április 14-éig és április 23-áig egyúttal horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli miniszter is. Később, 1909. szeptember 23-ától az 1910-es választásokig igazságügy-miniszter is.

1917. augusztus 20-tól 1918. október 30-ig harmadszor volt miniszterelnök, ez idő alatt stabil kormánypártot akart létrehozni, ezért megalakította a 48-as Alkotmánypártot. 1917. szeptember 16-ától 1918. február 11-ig pénzügyminiszter, 1918. január 25-től február 11-ig földművelésügyi miniszter, 1918. május 8-ától október 31-ig belügyminiszter, 1920-tól a Közművelődési Tanács, 1921. április 16-ától haláláig az Országos Pénzügyi Tanács elnöke volt.

A második miniszterelnöksége (1906–1910) alatti ciklusban fia, ifj. Wekerle Sándor is országgyűlési képviselő volt az Országos Alkotmánypárt színeiben.

Wekerle Sándor volt az első magyar miniszterelnök, aki vagyon és összeköttetések nélkül – saját tudásának és felkészültségének köszönhetően – jutott el a legmagasabb kormányzati tisztségbe. Az Osztrák-Magyar Monarchia reálpolitikusa volt, széles körű, európai műveltséggel és látásmóddal. A demokratikus haladásért, a gazdasági fejlődéséért, a nemzeti célokért és a népjólétért küzdött, ezért nagy népszerűségnek örvendett a középosztály és a munkásság körében is. A fővároson kívül több vidéki nagyváros is díszpolgárává választotta. Pénzügyi-közgazdasági tehetségét, szakmai és politikusi teljesítményét kortársai Európa-szerte elismerték.

Házassága és gyermekei

1877. szeptember 17.-én a budapest-belvárosi főplébániatemplomban kötött házasságot a nemesi származású parnói Molnár Gizella (Baracs, 1856. november 17. – Nyáregyháza, 1936. június 20.),^[2] kisasszonnyal, akinek a szülei parnói Molnár István (1825–1907), a főrendiház tagja, Zemplén vármegye főispánja és nyéki Nyéky Leona (1836–1894) asszony voltak.^[3][4] A menyasszony anyai nagyszülei nyéki Nyéky Albert (1803–1858), földbirtokos és zombori Rónay Anna (1802–1889) asszony voltak.^[5][6] Wekerle Sándor és parnói Molnár Gizella frigyéből született:

• Wekerle Sándor Tivadar Pongrác (Budapest, 1878. június 26. – Budapest, 1963. december 23.), akadémiai oktató, gazdaságpolitikus, országgyűlési képviselő, pénzügyminiszter. Felesége csákói Geist Mária Lujza Erzsébet (Budapest, 1886. július 17. – Budapest, 1977. március 7.).
• dr. Wekerle Géza (Budapest, 1894. november 15. – Budapest, 1971. február 18.), jogász, honvéd huszárezred. tartalékos hadnagy.^[7] Felesége kezdivásárhelyi Vásárhelyi Erzsébet (1893. április 26. – Nyáregyháza, 1963. február 2.).^[8]

Munkássága

Nevéhez fűződik az aranyvaluta bevezetése 1892-ben.^[9] Első miniszterelnöksége idején hozta meg az Országgyűlés az úgynevezett egyházpolitikai törvényeket. Wekerle a kötelező polgári házasságra vonatkozó törvényjavaslat elutasítása miatt nyújtotta be lemondását. 1906. április 8-án alakított koalíciós kormányt a Fejérváry-kormány bukása után. Kormányának bukása után (1910. január 17.) – részben cukorbaja miatt is – egy időre visszavonult a politikai élettől.

Harmadik kormánya 1917. augusztus 20-án alakult, már az Osztrák–Magyar Monarchia szétesésének időszakában működött. Az utolsó magyar király, IV. Károly választójogi könnyítéssel, a nemzetiségeknek szánt engedményekkel próbálta egyben tartani a monarchiát. Ezek a kísérletek azonban 1918. október 30-án az őszirózsás forradalom alatt végleg kudarcba fulladtak. Nevéhez fűződik Kispest városrészének, a Wekerletelepnek a létrehozása.

1887–1896, 1906–1910, 1917–1918 és 1920–1921 között országgyűlési, illetve nagygyűlési képviselő, valamint 1914-től a Magyar Tudományos Akadémia igazgatója, 1918-tól tiszteleti tagja.

Az első magyar kormányfő, aki háromszor is kormányt alakíthatott Magyarországon. Rajta kívül csak Nagy Imre és Orbán Viktor alakított ennyiszer kabinetet.

Történelmi emlékezete és kultusza

A halála után bekövetkezett politikai változások miatt Magyarországon Wekerle Sándor érdemei sem a két világháború között, sem az 1945 utáni korszakban nem kaptak méltó elismerést.

Az 1990. évi rendszerváltást követően a történészek és a pénzügyi-közgazdasági szakemberek, majd a politikusok is szélesebb körben is újraértékelték, méltatták államférfiként és pénzügyi szakemberként felmutatott teljesítményét. 2006-ban vette fel nevét a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola. A kispesti Wekerletelepen civil kezdeményezésre 2008-ban állították fel első köztéri szobrát. 2011-2012-ig Wekerle Sándor Alapkezelő néven működött a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium pályázati forráskezelő intézménye. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2012-ben Wekerle-terv néven hirdette meg a magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiáját.

Móron emlékezete megőrzését kezdetben lokálpatrióta értelmiségiek karolták fel. Szülőházán a városi könyvtár akkori vezetője kezdeményezésre 1988-ban emléktáblát helyeztek el, majd 1992-ben megalapították a Wekerle Sándor Egyesületet. 1990-ben az első szabadon választott önkormányzattól a város egyik főutcája is visszakapta a Wekerle Sándor nevet. 1993-ban az önkormányzat posztumusz díszpolgári címet adományozott részre. A 2002-ben megépült modern móri szabadidőközpont is Wekerle Sándor nevét viseli.

2011-ben civil kezdeményezésre – Mór város politikai vezetése, a civil szervezetek, a gazdasági szereplők és a lakosság példaértékű összefogásával – a Wekerle Emlékév keretében állították fel egész alakos köztéri emlékművét. Az impozáns bronz szobor Nagy Benedek móri művész alkotása, amely Wekerle egykori szülőháza közelében a megújult Erzsébet téren található. 2014-ben avatták fel a Lamberg-kastély földszintjén a Wekerle-kiállítást,^[10] amelyben a nagy politikus után megmaradt levéltári anyagok, életrajzi és kortörténeti tablók láthatók. A Wekerle Emlékévet és a szoborállítást koordináló emlékbizottság tagjainak egy része magánszemélyként 2012-ben megalapította a Wekerle Sándor Életművét Gondozó Kulturális és Tudományos Alapítványt.^[11] Az alapítvány Mór város vezetésével és a civil szervezetekkel, hagyományőrzőkkel együttműködve ünnepségek és rendezvények szervezésével, díjak alapításával, népszerűsítő kiadványok és könyv megjelenítésével terjeszti és őrzi a nagy államférfi történelmi emlékezetét és példáját, honlapja a wekerlealapitvany.hu cím alatt érhető el.

Művei

• Die passive Handelsbilanz; Manzsche-Buchhandl, Wien, 1913
• A háború gazdasági következményei; Pallas, Bp., 1915 (Hadi beszédek)
• Wekerle Sándor beszédei; Középeurópai Közgazdasági Egyesület, Bp., 1918

Történészi kutatások

Wekerle Sándor különleges történelmi alakját, rendhagyó életpályáját a dualizmus időszakát kutató történészek is érdekesnek, napjainkig ható tanulságokkal szolgálónak találták, a rendszerváltás után szakfolyóiratokban, népszerű történelmi magazinokban több cikkben is bemutatták, elemezték tevékenységét. Szakmaiságát és alaposságát tekintve kiemelkedő Kárbin Ákos történész ilyen tárgyú munkássága, aki a családi hagyatékban is végzett kutatást és szakértőként közreműködött a Móron megvalósult Wekerle kiállítás összeállításában.

PhD Dr. Kárbin Ákos részéről a Wekerle kutatás során nyilvánosan közreadott munkák és írások:

Kéziratok

• Wekerle és a valutareform. Eszterházy Károly Főiskola, Eszterházy Károly Főiskola, TDK dolgozat. Eger, 2008

• Wekerle Sándor első miniszterelnöksége. Különös tekintettel az egyházpolitikai küzdelmekre. Eszterházy Károly Főiskola, Egyetemi Szakdolgozat, Eger, 2009

• Wekerle Sándor és az Osztrák–Magyar Monarchia valutareformjának kezdeti lépései, 1889–1893. Döntéshozatal és megvalósítás. PhD Disszertáció. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Történelemtudományi Doktori Iskola, Budapest, 2014

Könyvfejezet

• Görög-Staub Károly – Patay Géza: Wekerle Sándor. Budapest, Helikon Kiadó, 2011. 270–294. A kötetben szereplő személyek életrajzai.

• Újat mondani Wekerle Sándor életéről. A Wekerle-biográfia lehetőségei és nehézségei. In: Személyiség és történelem – A történelmi személyiség. A történeti életrajz módszertani kérdései. Szerkesztette: Vonyó József. Budapest–Pécs, Kronosz Kiadó; Magyar Történelmi Társulat; Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2017. 475–491.

Szakcikkek

• Ezüst vagy arany? Rendszerváltás a magyar pénzügyekben, az 1892. évi valutareform nemzetközi előzményei. In Rendszerváltások. Első Század tudományos folyóirat – különszám. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának kiadványa. Főszerkesztő: Faragó Gábor. Budapest, 2010. 23-54.

• Wekerle Sándor alakja a historiográfiában. In: Visszatekintés a 19–20. századra. ELTE BTK. Új- és jelenkori magyar történeti program. Főszerkesztő: Erdődy Gábor. Szerkesztők: Cúthné Gyóni Eszter – Wirthné Diera Bernadett. ELTE Történelemtudományok Doktori Iskola, Új- és Jelenkori Magyar Történeti Program, Budapest, 2011. 33–47.

• Wekerle Sándor politikai karrierjének kezdeti szakasza – az államtitkárságtól a pénzügyminiszterségig. Gazdasági Élet és Társadalom. A Wekerle Sándor Üzleti Főiskola Tudományos Folyóirata. Szerkesztette: Fülöp Vince. Budapest, 2011. I-II. szám. 249–268.

• Adalékok az 1892. évi magyar valuta-enquête történetéhez. In Mából a tegnapról. Képek Magyarország 19. és 20. századi történetéből. Főszerkesztő: Erdődy Gábor, Szerkesztők: Cúthné Gyóni Eszter – Wirthné Diera Bernadett, ELTE Történelemtudományok Doktori Iskola Új- és Jelenkori Magyar Történeti Program, Budapest, 2012. 11–28.

• Kényszer, vagy praktikus megoldás? A Német Birodalom és az Osztrák–Magyar Monarchia együttműködése az osztrák veretű egyesületi tallérok forgalmon kívül helyezésében. In: Fons XXIII. 2016. 4. sz. 485–527.

• Az Osztrák–Magyar Bank és az 1892. évi valutareform előzményei. In: Történelmi Szemle, 2017. 1. szám LIX. évfolyam. 19–45.

• A Német Birodalom diplomatáinak jelentései az Osztrák–Magyar Monarchia valutareformjával kapcsolatban 1889–1893. In: Múltunk, LXII. évfolyam. 2017. 2. szám 162–202.

• Az osztrák pénzügyminiszterek szerepe a Monarchia 1892. évi valutareformjában. Julian Dunajewski vs. Emil Steinbach. In: VERITAS Évkönyv 2017. Szerkesztette: Ujváry Gábor. Budapest, Magyar Napló, 2018. 73–96.

• Wekerle Sándor a kései Tisza-kormány pénzügyminisztere. A Monarchia 1892. évi valutaszabályozásának előkészítése. In: Szerk.: A szükséges dolgokban legyen egység, a kétségesekben szabadság, mindenben pedig szeretet. Egri Lokálpatrióta Egylet, Eger, 2018. 99–123.

• A második Wekerle-kormány és az 1907. évi gazdasági kiegyezés. In: Szerk. Fodor Veronika–Gecsényi Patrícia–Hollósi Gábor–Kiss Dávid–Ráczné Baán Krisztina–Rácz János. ZINNER 70. Egy élet az (i)gazságszolgáltatás kutatásának szolgálatában. Budapest, Írott Szó Alapítvány–Magyar Napló, 2018. 157–166.

Wekerle Sándorról megjelent magyar nyelvű publikációk

• Görög Staub Károly–Patay Géza: Wekerle Sándor (Helikon Kiadó, 2011)

• Svéhlik Csaba: Wekerle. Arckép világtörténelmi háttérrel (Wekerle Sándor Alapítvány, 2014)
• Zsugyel János: Wekerle Sándor életművéről, Polgári Szemle 2009/4 sz. https://polgariszemle.hu/archivum/48-2009-augusztus-5-evfolyam-4-szam/338-wekerle-sandor-eletmuverol

Wekerle Sándorról elnevezett szakmai díjak

• Wekerle Sándor Díj (alapítva: 2004, Fejér Megyei Önkormányzat) 

• Wekerle Sándor Kárpát-Medencei Gazdasági Díj (alapítva 2011, FMKIK) 

• Wekerle Sándor Közgazdasági Életműdíj (alapítva 2013, Wekerle Sándor Alapítvány) 

• Wekerle Sándor Tudományos Életműdíj (alapítva 2013, Wekerle Sándor Alapítvány)

• Fiatal szakemberek Wekerle Sándor innovációs díja (alapítva 2013, Wekerle Sándor Alapítvány)

Wekerle Emlékbor vándordíj

Wekerle Sándor kultuszának ápolása a Móri Borvidéken a borkultúrával is összefonódott. 2011-ben Wekerle Cuvée néven 1.175 palack különleges bort készített a borvidék négy pincészete. 2018-tól a Wekerle Sándor Életművét Gondozó Kulturális és Tudományos Alapítvány Fenyves Péter móri polgármester kezdeményezésre Wekerle Emlékbor vándordíjat ^[12]alapított, amelyet a Móri Borvidék Szent-György heti borversenyén ítél oda legjobb bornak a szakmai és társadalmi zsűri. A borversenyt az alapítvánnyal közösen a Móri Borvidék Hegyközsége és a Brindisi Szent Lőrinc Borrend szervezi meg és bonyolítja le, ügyelve a szabályok betartására és a szakmai színvonal biztosításra. A vándordíj Mosberger Róbert Móron élő művész alkotása: szólófürtöt és kelyhet formázó bronz-márvány művészi kisplasztika. A díjat elnyerő borászat egy évre jogot szerez a nyertes borból 1.000 sorszámozott palack Wekerle Emlékbor néven történő forgalmazására.[2] Archiválva 2021. január 20-i dátummal a Wayback Machine-ben

Nyertes borok és borászatok

• 2018 év: generosa 2017 – Molnár Borház Kft. (94,2 pont, nagy arany minősítés)
• 2019. év: generosa gold 2018 – Molnár Borház Kft. (90,4 pont, arany minősítés)

A Wekerletelep

Wekerle Sándorról kapta nevét a kispesti Wekerletelep nevű lakónegyed, ahol az ő pénzügyminiszteri kezdeményezésére indult meg a munkáslakások építése állami pénzből.

Jegyzetek

Források

• Szabó Dániel: Wekerle Sándor – A válságmenedzser
• Magyar Országgyűlési Almanach 1906–1911 – Életrajza

További információk

• Wekerle Sándor Alapítvány
• Wekerle Sándor és kabinetje. Politikai jellemrajzok; Athenaeum Ny., Bp., 1892
• Politikai arczképek. Socialpsychologiai felvételek. Wekerle, gr. Apponyi Albert, Eötvös Károly, Polonyi; Légrády Ny., Bp., 1893
• Busbach Péter: Az utolsó öt év. Tisza – Szapáry – Wekerle. Parlamenti visszaemlékezések; Országgyűlési Értesítő Ny., Bp., 1895
• Bizony László: Pénzünk veszedelme a tőzsdén. Nyílt levél Wekerle Sándorhoz; Benkő, Bp., 1918
• Vargáné Kocsis Mária: Városunk szülötte Wekerle Sándor. A Radó Antal Városi Könyvtár Wekerle gyűjteményének születése; Radó Városi Könyvtár, Mór, 1992
• Géza Andreas von Geyr: Sándor Wekerle, 1848–1921. Die politische Biographie eines ungarischen Staatsmannes der Donaumonarchie; Oldenbourg, München, 1993 (Südosteuropäische Arbeiten)
• Egy szobor születése. Wekerle Sándor emlékév, 2011, Mór; szerk. Mosberger Róbert, Nagy Benedek; Képző- és Iparművészeti Szabadiskola Alapítvány, Mór, 2012
• Szabó Kálmán: Mórtól a kispesti Wekerletelepig. Wekerle Sándor öröksége; ÍMEA, Pécs, 2013
• Trosztmér Károly: 25 éves a móri gyűjtők Wekerle Sándor Egyesülete. 1992–2017; Wekerle Sándor Egyesület, Mór, 2017
• Vargáné Kocsis Mária: Mór – a mi városunk. A Móri Városvédő és Szépítő Egyesület története, 1990–2018. A 2011. évi Wekerle Sándor emlékév; Móri Városvédő és Szépítő Egyesület, Mór, 2019
• Kárbin Ákos: Wekerle Sándor, a Monarchia aranyembere. Az Osztrák-Magyar Monarchia valutareformjának kezdeti szakasza, 1889–1893; Gondolat, Bp., 2021
• Az Országos Közművelődési Tanácsnak Széll Kálmán és Wekerle Sándor emlékezetére 1928. október 14-én tartott XX. közgyűlése : Némethy Károly, Berzeviczy Albert, Vass József beszédei

Kapcsolódó szócikkek

• Magyar akadémikusok listája
• Magyar szabadkőművesek listája

Elődje: Szapáry Gyula

Magyarország miniszterelnöke 1892–1895

Utódja: Bánffy Dezső

Elődje: Fejérváry Géza

Magyarország miniszterelnöke 1906–1910

Utódja: Khuen-Héderváry Károly

Elődje: Eszterházy Móric

Magyarország miniszterelnöke 1917–1918

Utódja: Hadik János

Elődje: Pap Béla

Honvédelmi miniszter 1906. április 8. – április 14.

Utódja: Jekelfalussy Lajos