Bud János
| Bud János | |
 | |
| Magyarország pénzügyminisztere | |
| Hivatali idő 1924. február 20. – 1928. szeptember 5. | |
| Előd | Korányi Frigyes |
| Utód | Wekerle Sándor |
| Magyarország kereskedelemügyi minisztere | |
| Hivatali idő 1929. augusztus 31. – 1931. augusztus 24. | |
| Előd | Herrmann Miksa |
| Utód | Kenéz Béla |
| Született | 1880. május 30.[1] Dragomérfalva |
| Elhunyt | 1950. augusztus 7. (70 évesen) Budapest[2] |
| Párt | Egységes Párt |
| Házastársa | Mária Etelka Anna Földváry |
| Foglalkozás |
|
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1901)[3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bud János témájú médiaállományokat. | |
Budfalvai Bud János (Dragomérfalva, Máramaros megye, 1880. május 30. – Budapest, Ferencváros, 1950. augusztus 7.)[4] statisztikus, miniszter, egyetemi tanár.[5]
Életpályája
[szerkesztés]Bud György és Ivasko Mária fia. A középiskolát a nagyváradi premontrei gimnáziumban végezte, majd a budapesti egyetemre került, ahol államtudományból doktorált. Már budapesti jogi tanulmányai alatt a Központi Statisztikai Hivatalba került, amelynek rövid ideig könyvtárát is vezette. 1910-től a kereskedelemügyi minisztériumban segédtitkár, 1916-ban a Közélelmezési Hivatalnál miniszteri tanácsos, majd 1918-ban az Országos Árvizsgáló Bizottság elnöke lett. Közben 1911-től a budapesti egyetemen a statisztika magántanára, 1920-tól pedig a műegyetem gazdaságpolitikai tanszékén nyilvános rendes tanár. Politikai karrierjének lezárulta után, 1931-től ismét elfoglalta egyetemi tanszékét. A Nemzetek Szövetsége pénzügyi bizottsága előtt képviselte Magyarországot.
Aktívan vett részt a görögkatolikus egyház életében is. Tagja volt a Magyar Görögkatolikusok Országos Szövetségének és a budapesti Rózsák terei Egyházközség képviselőtestületének. Egyik fő védnöke volt a Vasvári Pál Körnek, a budapesti görögkatolikus egyetemisták és főiskolások egyesületének.[6]
Több tudományos publikáció szerzője, emellett szerkesztője volt a Közgazdasági Szemlének is.
Érdemei elismeréséül 1925-ben megkapta az I. osztályú magyar érdemkeresztet.[7] Halálát húgyvérűség, vesekő megbetegedés, vérszegénység okozta. Felesége Földváry Mária volt.
Politikai pályája
[szerkesztés]1921-ben a közélelmezési minisztérium államtitkára, a Bethlen-kormányban 1922. október 19-től 1924. május 24-ig közélelmezési miniszter, 1924. november 15-től 1928. szeptember 5-ig pénzügyminiszter, majd 1928. szeptember 5-től 1931. augusztus 24-ig közgazdasági, ill. 1929. augusztus 31-től egyben kereskedelemügyi miniszter is. Pénzügyi politikája a bethleni konszolidáció érdekeinek szolgálatában állt. 1922-ben Rétságon nemzetgyűlési 1927-ben országgyűlési képviselővé választották a békéscsabai kerületben.
Pénzügyminiszterként az államháztartás pénzügyi egyensúlyát 3 félév alatt helyreállította, így a népszövetségi kölcsön kb. 2/3-át beruházásokra fordíthatták. Nevéhez fűződik a pengő bevezetése. Mindezzel megteremtette Klebelsberg Kunó kultúrpolitikájának pénzügyi alapjait.
Művei
[szerkesztés]- A munkanélküliség statisztikája Magyarországon (Bp., 1901)
- A bűnügyi statisztika reformja. Bp., 1909.
- A magyar szentkorona országainak bűnügyi statisztikája az 1904/8. évekről. Bp., 1910. (Névtelenül)
- A gazdaságok társadalmi concentrációja (Bp., 1911)
- A gyermekmunka hazánkban és külföldön (Bp., 1911)
- Bűnügyi statisztikánk és kriminalisztikánk iránya (Bp., 1912)
- Árstatisztika (Bp., 1912)
- Ungarische Bevölkerung. Bp., 1913.
- Statisztika. Előadásai után összeáll. Gink Lajos. Bp., 1921.
- Gazdasági élet és közegészségügy. Előadás. Bp., 1932.
- Harc a jövőért. Bp.., 1935.
- A munka mítosza. Politikai tanulmányok. Bp., 1937.
- Az idők szellemében. Politikai tanulmányok. Bp., 1939.
A Közgazdasági Szemlében
[szerkesztés]- Születési és termékenységi statisztika. 1907. 31. 24-36.
- Népünk halandósága és élettartama. 1-2. 1907. 31. 229-239., 320-342.
- Demográfiai kérdések a Nemzetközi Statisztikai Intézet XI. ülésszakán, történeti fejlődésökben bemutatva. 1908. 32. 11-31.
- Elméleti, gazdasági és morálstatisztikai kérdések a Nemzetközi Statisztikai Intézet XI. ülésszakán. 1-2. 1908. 32. 391-399., 461-470.
- A koncentráció a gazdasági-társadalmi életben. 1-3. 1911. 35. 73-100., 199-205., 253-275.
- Árstatisztika. 1-2. 1911. 35. 723-744., 806-835.
- Magyar árstatisztika. 1913. 37. 18-31.
- A munkanélküliség statisztikája. 1913. 37. 344-350.
- A kommunizmus után. 1919. 43. 137-184.
- A kereskedelempolitika válaszúton. 1936. 60. 4-24.
- Chorin Ferenc. 1936. 60. 196-201. /K/
- Kartell és kartellpolitika. 1942. 66. 493-548.
- A munkanélküliség statisztikája Magyarországon. 1910. 34. 394-398.
- Irányított gazdaság. 1944. 68. 385-410.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/02376.htm, Bud János, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Lexikon_GutenbergNagyLexikon_07/?query=%22Bud%20J%C3%A1nos%22&pg=15&layout=s
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 1397/1950. folyószáma alatt.
- ↑ Alexandru FILIPAȘCU, Enciclopedia familiilor nobile maramureșene de origine română/ The encyclopedia of noble families of a romanian origin in Maramureș county, by Ion and Livia Piso, Ed. Eikon, 2015, p.150-153, ISBN 978-606-711-318-1.
- ↑ Byzantinohungarica - Görögkatolikus Örökség. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 23.)
- ↑ TÖREDÉK TÖRTÉNETEK CSABA MÚLTJÁBÓL[halott link]
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon
- Netlexikon[halott link]
- Magyar katolikus lexikon
- Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk. Rózsa Dávid. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár, 2014. 125–127. o. ISBN 978-963-235-449-1
| Elődje: Korányi Frigyes |
Magyarország pénzügyminisztere
1924. november 25. – 1928. szeptember 5. |
Utódja: Ifj. Wekerle Sándor |
| Elődje: Herrmann Miksa |
Magyarország kereskedelemügyi minisztere
1929. augusztus 31. – 1931. augusztus 24. |
Utódja: Kenéz Béla |
| Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt | |
|---|---|
| Az Osztrák–Magyar Monarchia alatt |
|
| Az I. Magyar Köztársaság alatt |
|
| A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt | |
| Ellenforradalmi kormányok alatt |
|
| A Horthy-korszakban |
|
| A nyilas uralom alatt |
|
| Az ideiglenes nemzeti kormányban illetve a II. Magyar Köztársaság idején |
|
| A Rákosi-korszakban |
|
| Az 1956-os forradalom alatt |
|
| A Kádár-korszakban |
|
| A rendszerváltás után |
|
A Központi Statisztikai Hivatal könyvtárának könyvtárnokai és (fő)igazgatói | ||
|---|---|---|
Findura Imre (1871–1904) · Ferenczi Izsó (1904–1905) · Korláth József (1905–1907) · Bud János (1907) · Podmaniczky Horác (1907–1909) · Pogány Frigyes (1909?–1914) · Edelényi Szabó Dénes (1914–1931) · Elekes Dezső (1931–1936) · Szabó Béla (1937?–1940) · Gombás Géza (1940–1949) · Kerekes Gézáné (1953–1955) · Kovacsics József (1955–1959) · Dányi Dezső (1960–1983) · Csahók István (1983–2002) · Nemes Erzsébet (2003–2013) · Fülöp Ágnes (2013–2018) · Rózsa Dávid (2018–2020) · Kálmán Rita (2020–) |  | |
A Magyar Statisztikai Társaság és a Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztályának vezetői | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| A régi MST (1922–1949) |
| ||||||||
| Az MKT Statisztikai Szakosztálya (1960–1990) |
| ||||||||
| Az újjáalakult MST (1990–) |
| ||||||||
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
