Duschek Ferenc
| Duschek Ferenc | |
 | |
| Magyarország pénzügyminisztere | |
| Hivatali idő 1848. szeptember 28. – 1849. augusztus 11. | |
| Előd | Kossuth Lajos |
| Utód | Lónyay Menyhért (1867 után) |
| Született | 1797. augusztus 28.[1] Radovesice |
| Elhunyt | 1872. október 17. (75 évesen) |
| Foglalkozás |
|
 | |
| Duschek Ferenc aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Duschek Ferenc témájú médiaállományokat. | |
Duschek Ferenc (Radovesnice I, 1797. augusztus 28. – Csornkovec, 1873. október 27.) az 1848–49-es forradalom és szabadságharc pénzügyminisztere.
Élete
[szerkesztés]Budán, Egerben és Pesten tanult és a hivatalos pályára lépett. Szorgalma és képzettsége által annyira megnyerte gróf Majláth József kincstári elnök kegyét, hogy maga mellé vette tollnokul, amikor királyi biztosként kiküldték Fiume és a tengermellék visszakebelezésére. Innen mint kamarai fogalmazó jutott vissza Budára; ott titkárságig emelkedett, azután a kancelláriánál lett titkár, végre részt vett az államtanácsnál, a monarchiának akkor legfőbb és legfontosabb közigazgatási hatóságánál. Ott tevékenysége által igen nagy befolyásra tett szert; Széchenyinek közgazdasági tervei keresztülvitelénél leginkább vele volt dolga.
Polgári származása dacára 1845-ben a magyar királyi udvari kamara alelnökévé nevezték ki. Nagy érdemei elismerésül 1821. január 26.-án, Duschek Ferenc, a budai kamarai kerület főerdőfelügyelőjeiadó, I. Ferenc magyar királytól, nemességet és családi címert szerzett.[2]
Az 1848-as forradalom során Kossuth mint pénzügyminiszter, a tapasztalt kiváló szakférfiút hívta meg maga mellé államtitkárnak. A régi rendszer próbált hivatalnoka bevált a forradalmi viszonyok közt is, s minthogy minisztere másfelé volt elfoglalva, valójában ő vezette az egész nagy fontosságú tárcát. Bár múltjánál és koránál fogva nem volt forradalmi szellemű, elvállalta Kossuth kormányzósága alatt a forradalmi kormányban a pénzügyminiszteri tárcát. A temesvári csata után ő is menekülni igyekezett, de az arad-lugosi országúton feltartóztatták, s így a vele levő irattal s kincstárral (körülbelül 5 millió forint), megadta magát az osztrák seregnek. Haditörvényszék elé állították, de csak rövid ideig szenvedett fogságot.
Életét teljes magányban végezte. Abban a fekete könyvben, mely Ács mellett Klapka birtokába jutott, és amelyet Horváth Mihály látott, neve mellé az volt jegyezve: teljesen igazolt. Másrészt Kossuth teljesen meg volt elégedve működésével, és nem kétséges, hogy a forradalom alatt a lehető legjobban kezelte a pénzügyet, a régi osztrák bürokrata pontosságával s lelkiismeretességével.
Források
[szerkesztés]- Bokor József (szerk.). Duschek, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 27.
Jegyzetek
[szerkesztés]
| Elődje: Batthyány Lajos |
|
Utódja: – (A bécsi kormány hatáskörében) |
| Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt | |
|---|---|
| Az Osztrák–Magyar Monarchia alatt |
|
| Az I. Magyar Köztársaság alatt |
|
| A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt | |
| Ellenforradalmi kormányok alatt |
|
| A Horthy-korszakban |
|
| A nyilas uralom alatt |
|
| Az ideiglenes nemzeti kormányban illetve a II. Magyar Köztársaság idején |
|
| A Rákosi-korszakban |
|
| Az 1956-os forradalom alatt |
|
| A Kádár-korszakban |
|
| A rendszerváltás után |
|
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
