Herrmann Miksa
Herrmann Miksa | |
Magyarország kereskedelemügyi minisztere | |
Hivatali idő 1926. október 15. – 1929. augusztus 31. | |
Előd | Walko Lajos |
Utód | Bud János |
Született | 1868. október 30.[1] Selmecbánya |
Elhunyt | 1944. április 28. (75 évesen)[1] Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Párt | |
Szülei | Herrmann Emil |
Foglalkozás |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Herrmann Miksa témájú médiaállományokat. |
Herrmann Miksa (néhol Hermann Miksa, Selmecbánya, 1868. október 30.[2] – Budapest, 1944. április 28.)[3][4] gépészmérnök, műegyetemi tanár, kereskedelmi miniszter. Herrmann Emil fia.
Életrajza
[szerkesztés]Herrmann Emil (1840–1925) bánya- és kohómérnök és Bello Franciska fia. 1889 és 1893 között a bécsi műegyetem hallgatója volt, ahol 1894-ben gépészmérnöki oklevelet is szerzett. A következő tanévben a bécsi műegyetem mechanikai-technológiai tanszéken tanársegéd volt, majd rövid ideig ugyancsak Bécsben dolgozott mérnökként. 1895-től az Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság resicabányai műveinél mérnök, később helyettes főmérnök, 1899-ben a selmecbányai Erdészeti és Bányászati Főiskola rendkívüli, 1900-tól rendes tanára lett, mely állást 1911-ig töltötte be. 1901-ig az Elemző erőműtan és szilárdságtan, 1904-ig az Általános és vasgyári géptan, ezután pedig a Géptan I. tanszéken tanított. Az 1906–1908 közötti tanévekben a selmeci főiskola rektora volt. 1900-ban bányatanácsos, 1910-ben főbányatanácsos.
1912-től a budapesti műegyetem II. Gépszerkezettan (gépelemek) tanszékének rendes tanára, 1920-ban a gépészmérnöki kar dékánja, 1933–1934-ben rektora volt. A gépelemekről írt tankönyve hézagpótló jelentőségű munka volt a magyar műszaki szakirodalomban.
1920-tól keresztény párti, 1922-től 1935-ig egységes párti nemzetgyűlési, illetve országgyűlési képviselő volt. 1923-ban a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet, 1924-től a Mérnöki Kamara elnökeként is tevékenykedett. 1926. október 15-étől 1929. augusztus 31-éig kereskedelemügyi miniszter volt a Bethlen-kormányban. Mint miniszter, a közúti hálózat korszerűsítését és az államvasutak villamosítását tekintette céljának. Ez utóbbi érdekében hozta létre a bánhidai hőerőmű megépítését biztosító Talbot-szerződést. A dunántúli országos villamosítási terv megvalósítója. Lemondása után visszatért a tanszékre, és a Talbot Centrale elnökigazgatója lett. Tanulmányútjain beutazta Nyugat-Európa fejlett ipari államait, az Egyesült Államokat és Oroszországot.
Művei
[szerkesztés]- Szénellátásunk problémái (Budapest, 1923.)
- Gépelemek (Budapest 1924. Németh József Technikai könyvkereskedése)
- Bevezetés a gépek szerkezettanába (Budapest, 1924.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Hermann Miksa, Herrmann, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06267.htm
- ↑ Születési bejegyzése a selmecbányai evangélikus keresztelési akv. 16/1868. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 1066/1944. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ Gyászjelentése (1944). (Hozzáférés: 2021. június 26.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Jószerencsét! honlap Archiválva 2008. április 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Dr. Dezső György: Egy mérnöki álláspont rövid analízise[halott link]
- Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1931-1936-ban
Elődje: Walko Lajos |
Magyarország kereskedelemügyi minisztere
1926. október 15. – 1929. augusztus 31. |
Utódja: Bud János |
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és elődintézményeinek rektorai | |
---|---|
Királyi József Műegyetem | Stoczek József (1871–1872) • Conlegner Károly (1872–1873) • Nendtvich Károly (1873–1874) • Vész János Ármin (1874–1875) • Stoczek József (1875–1879) • id. Szily Kálmán (1879–1884) • Kriesch János (1884–1886) • Lipthay Sándor (1886–1889) • Klimm Mihály (1889–1891) • Kőnig Gyula (1891–1894) • id. Entz Géza (1894–1896) • Wartha Vince (1896–1898) • Lipthay Sándor (1898–1900) • Ilosvay Lajos (1900–1903) • Hauszmann Alajos (1903–1905) • K. Jónás Ödön (1905–1907) • Wartha Vince (1907–1910) • K. Jónás Ödön (1910–1911) • Rados Gusztáv (1911–1914) • Kovács S. Aladár (1914–1916) • Kürschák József (1916–1918) • Czakó Adolf (1918–1920) • Rejtő Sándor (1920–1921) • Zelovich Kornél (1921–1923) • Schimanek Emil (1923–1925) • Szarvasy Imre (1925–1927) • ifj. Szily Kálmán (1927–1930) • Hültl Dezső (1930–1932) • Söpkéz Sándor (1932–1933) • Herrmann Miksa (1933–1934) |
Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem | Rohringer Sándor (1934–1935) • Czettler Jenő (1935–1936) • Szabó Gusztáv (1936–1937) • Teleki Pál (1937–1938) • Wälder Gyula (1938–1939) • Zimmermann Ágoston (1939–1940) • Vendl Aladár (1940–1941) • Imre Sándor (1941–1942) • Mihailich Győző (1942–1943) • Doby Géza (1943–1944) • Misángyi Vilmos (1944–1945) • Verebélÿ László (1945) • Heller Farkas (1945–1946) • Csűrös Zoltán (1946–1949) |
Budapesti Műszaki Egyetem | Mihailich Győző (1949–1950) • Vörös Imre (1950–1954) • Gillemot László (1954–1957) • Benedikt Ottó (1957–1958) • Csűrös Zoltán (1958–1961) • Gruber József (1961–1964) • Csáki Frigyes (1964–1969) • Perényi Imre (1969–1975) • Meisel János (1975–1981) • Polinszky Károly (1981–1987) • Fodor Lajos (1987–1990) • Michelberger Pál (1990–1994) • Biró Péter (1994–1997) • Detrekői Ákos (1997–2000) |
Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (a műegyetem önállósodott építőmérnöki kara) | Kardos György (1952–1953) • Rados Kornél (1953–1954) • Cholnoky Tibor (1954–1957) • Rados Kornél (1957–1960) • Perényi Imre (1960–1964) • Hazay István (1964–1967) |
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem | Detrekői Ákos (2000–2004) • Molnár Károly (2004–2008) • Péceli Gábor (2008–2015) • Józsa János (2015–2021) • Czigány Tibor (2021–) |
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.