Söpkéz Sándor
| Söpkéz Sándor | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1866. szeptember 20. Brád |
| Elhunyt | 1938. október 24. (72 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Ismeretes mint |
|
| Iskolái | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Királyi József Műegyetem |
| Pályafutása | |
| Szakterület | elektrotechnika |
| Kutatási terület | villamos vasúttechnika, energiagazdálkodás |
| Munkahelyek | |
| Királyi József Műegyetem | egyetemi tanár, rektor |
| Jelentős munkái | Elektrotechnika III: Dinamógépek (1894) A villamosság és a villamos vontatás (1909) |
Söpkéz Sándor (Brád, 1866. szeptember 20. – Budapest, 1938. október 24.) gépészmérnök, műszaki doktor, az elektrotechnika műegyetemi tanára, tanszékvezető. 1910–18 között a Nemzeti Munkapárt országgyűlési képviselője, 1932–33 között a Királyi József Műegyetem rektora, 1927–35 között az Egységes Párt országgyűlési képviselője.
Életpályája
[szerkesztés]
1866-ban született a Erdélyben, a Hunyad vármegyei Brádon.[1] 1888-ban a budapesti Királyi József Műegyetemen szerzett mérnöki diplomát és műszaki egyetemi doktorátust. A következő években a Berlini Műszaki Főiskolán és Londonban tanult.
Budapesten, a Ganz és Társa iparvállalat villamossági osztályán kezdett dolgozni, majd a vasúttechnikai villamos berendezéseket gyártó Siemens & Halske cégnél a vasútikocsi-építő osztály vezetője lett. 1890–1895 között a Budapesti Városi Villamosvasút Aréna úti főműhelyének vezetője volt.[2]
1894-ben – 28 éves korában – ő írta meg a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet által 1893-1899 között kiadott, Asbóth Emil által szerkesztett hatkötetes Elektrotechnika című nagyszabású szakkönyvsorozat Dinamógépek című 3. kötetét. (A többi kötetet Hoor Mór, Herzog József, Edvi Illés Aladár és Straub Sándor írták).[3][4]
1895–1899 között a MÁV vasúti főmérnöke és a MÁV Igazgatóságán az elektromos osztály vezetője volt.[2] Nevéhez fűződik a vasúti pályák, pályaudvarok és vasúti berendezések elektromos világításának bevezetése.[1]
1899-1908 között a Királyi József Műegyetemen az elektromos közlekedési eszközök tantárgyat oktatta, egyetemi magántanári minőségben.[2]
1900–1907 között a M. Kir. Kereskedelemügyi Minisztérium Vasúti és Hajózási Főfelügyelőségének osztályvezetője volt, 1906-tól kezdve már kinevezett minisztériumi osztálytanácsosi rangban. 1907–1908 között ő volt a Főfelügyelőség vezetője.[1][4][2]
1908-ban rendes egyetemi tanári rangban kinevezték a Műegyetem II. Elektrotechnikai Tanszéke vezetőjévé. E tisztségét 1937-ig töltötte be.[5]
1909-ben adta ki egyik fontos művét, A villamosság és a villamos vontatás c. tankönyvet.[6] Szakfolyóiratokban sok cikket publikált. Fő szakterülete az elektromos vasúti vontatás és szállítás és az ezzel összefüggő energiaellátás, energiagazdálkodás volt. Aktív részt vállalt a budapesti villamosvasúti hálózat és a millenniumi földalatti vasút megvalósításában.[2]
1910-ben Hunyad vármegye Vajdahunyadi választókerülete országgyűlési képviselőjévé választotta, a Nemzeti Munkapárt programjával. Mandátumát az 1918-as összeomlásig viselte.[2]
1919 után Söpkéz tervezte az első magyarországi nagyfeszültségű helyközi villamoshálózatokat. Az 1920-as években az országos villamosenergia-gazdálkodás feladataival foglalkozott, és vezető szerepet vitt a magyar villamosenergia-törvény megalkotásában.[2]
1927–1935 között az Egységes Párt programjával az Enyingi, majd a Gyömrői választókerület országgyűlési képviselőjévé választották.[2][1]
1932–33 között a Királyi József Műegyetem rektora volt.[1][4]
1937-ben visszavonult, utódja a II. Elektrotechnikai Tanszék élén Liska József egyetemi tanár lett.[5] Söpkéz professzor 1938-ban hunyt el Budapesten. A Farkasréti temetőben nyugszik (35/I, N/A, 1, 97/98). Sírhelyét 2004-ben a Nemzeti Sírkert részeként védetté nyilvánították.[2]
Leszármazottai
[szerkesztés]Dédunokája Söpkéz Sándor közgazdász, vállalkozó.[7]
Művei
[szerkesztés]- 1894: Dinamógépek. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Elektrotechnika c. 6-kötetes szakkönyvének (1893-1899) 3. kötete, szerk Asbóth Emil.
- 1902: Elektromos vontatás a nagyvasútakon, konferencia előadás, megjelent Vasúti és Hajózási Hetilap, 1902/40-41. számában.
- 1903: A nagyvasutak elektromos üzeme hazai víz- és szénviszonyainkra való tekintettel, Atheneum, Budapest.
- 1912: A MÁV forgalmi zavarai, előadás a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége ülésén, megjelent Magyar Gyáripar 1912/16. számában.
- 1913: A villamosság és a villamos vontatás, Közeledési Szakkönyvtár, Wodianer és Tsa, Budapest.
- 1938: Időszerű feladatok a magyar energiagazdálkodásban, Tolnay-serlegbeszéd (előadás), különlenyomat Közlekedési Nyomda.
- 19??: Elektrotechnika, műszaki egyetemi és főiskolai tankönyv, 19??.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e Söpkéz Sándor. Magyar Életrajzi Lexikon.. Arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. október 30.)
- ↑ a b c d e f g h i Nemzeti sírhelyek. Söpkéz Sándor. Nemzeti Örökség Intézete (intezet.nori.gov.hu). (Hozzáférés: 2018. október 30.)
- ↑ BME-OMIKK Központi Könyvtár katalóguslap. Elektrotechnika, 1894.. aleph.omikk.bme.hu. (Hozzáférés: 2018. október 30.)
- ↑ a b c 80 éve hunyt el Söpkéz Sándor. BME OMIKK Facebook-lapja. (Hozzáférés: 2018. október 31.)
- ↑ a b 125 éves a BME Villamos Energetika Tanszék (Berta István tanszékvezető egy. tanár előadása) (pdf). eszk.org (Energetikai Szakkollégium), 2018. június 11. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Söpkéz Sándor.szerk.: Képessy Árpád: A villamosság és a villamos vontatás. Budapest: Wodianer F. és Fiai Műintézete (1909)
- ↑ Söpkéz Sándor ügyvezető felmenői. EastEuroCo.hu, 2018. október 1. (Hozzáférés: 2018. október 30.)
Kapcsolódó információk
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 355. o.
- Söpkéz Sándor művei (könyvek). Antikvárium.hu. (Hozzáférés: 2018. október 30.)
- Söpkéz Sándor, Révai Nagylexikon. Tudósnaptár.hu. (Hozzáférés: 2018. október 30.)
- Söpkéz Sándor születésnapja. JelesNapok.hu. (Hozzáférés: 2018. október 30.)
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és elődintézményeinek rektorai | |
|---|---|
| Királyi József Műegyetem | Stoczek József (1871–1872) • Conlegner Károly (1872–1873) • Nendtvich Károly (1873–1874) • Vész János Ármin (1874–1875) • Stoczek József (1875–1879) • id. Szily Kálmán (1879–1884) • Kriesch János (1884–1886) • Lipthay Sándor (1886–1889) • Klimm Mihály (1889–1891) • Kőnig Gyula (1891–1894) • id. Entz Géza (1894–1896) • Wartha Vince (1896–1898) • Lipthay Sándor (1898–1900) • Ilosvay Lajos (1900–1903) • Hauszmann Alajos (1903–1905) • K. Jónás Ödön (1905–1907) • Wartha Vince (1907–1910) • K. Jónás Ödön (1910–1911) • Rados Gusztáv (1911–1914) • Kovács S. Aladár (1914–1916) • Kürschák József (1916–1918) • Czakó Adolf (1918–1920) • Rejtő Sándor (1920–1921) • Zelovich Kornél (1921–1923) • Schimanek Emil (1923–1925) • Szarvasy Imre (1925–1927) • ifj. Szily Kálmán (1927–1930) • Hültl Dezső (1930–1932) • Söpkéz Sándor (1932–1933) • Herrmann Miksa (1933–1934) |
| Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem | Rohringer Sándor (1934–1935) • Czettler Jenő (1935–1936) • Szabó Gusztáv (1936–1937) • Teleki Pál (1937–1938) • Wälder Gyula (1938–1939) • Zimmermann Ágoston (1939–1940) • Vendl Aladár (1940–1941) • Imre Sándor (1941–1942) • Mihailich Győző (1942–1943) • Doby Géza (1943–1944) • Misángyi Vilmos (1944–1945) • Verebélÿ László (1945) • Heller Farkas (1945–1946) • Csűrös Zoltán (1946–1949) |
| Budapesti Műszaki Egyetem | Mihailich Győző (1949–1950) • Vörös Imre (1950–1954) • Gillemot László (1954–1957) • Benedikt Ottó (1957–1958) • Csűrös Zoltán (1958–1961) • Gruber József (1961–1964) • Csáki Frigyes (1964–1969) • Perényi Imre (1969–1975) • Meisel János (1975–1981) • Polinszky Károly (1981–1987) • Fodor Lajos (1987–1990) • Michelberger Pál (1990–1994) • Biró Péter (1994–1997) • Detrekői Ákos (1997–2000) |
| Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (a műegyetem önállósodott építőmérnöki kara) | Kardos György (1952–1953) • Rados Kornél (1953–1954) • Cholnoky Tibor (1954–1957) • Rados Kornél (1957–1960) • Perényi Imre (1960–1964) • Hazay István (1964–1967) |
| Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem | Detrekői Ákos (2000–2004) • Molnár Károly (2004–2008) • Péceli Gábor (2008–2015) • Józsa János (2015–2021) • Czigány Tibor (2021–) |
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
