Ivády Béla
Magyarország földművelésügyi minisztere
Hivatali idő 1931. augusztus 24. – 1932. február 4.
Előd	Mayer János
Utód	Purgly Emil
Született	1873. november 14. Fólya
Elhunyt	1962. március 19. (88 évesen) Budapest[1]
Párt	Nemzeti Egység Pártja Magyar Élet Pártja
Foglalkozás	politikus
Vallás	latin rítusú katolikus egyház

Ivádi Ivády Béla (Fólya, 1873. november 14. – Budapest, 1962. március 19.) magyar politikus,^[2] földművelésügyi miniszter 1931 és 1932 között. Ivády Sándor vízilabdázó édesapja.

Családja

Az ősrégi Heves megyei nemesi ivádi Ivády családban született, amelyet először 1456-ban említenek a források és később címeres levelet nyert 1635. március 22-én II. Ferdinánd magyar királytól.^[3] Apja ivádi Ivády Béla (1838–1920) politikus, országgyűlési képviselő, Erzsébetváros díszpolgára;^[4] apai nagyszülei ivádi Ivády Gábor (1792–1852), földbirtokos és mezőmadarasi Madarassy Mária Terézia (1807–1881) voltak.^[5] Anyja az erdélyi örmény nemesi Csiki / Csiky család leszármazottja, Csíky Jozefa (1842–1918) volt Erzsébetvárosból,^{[6] [7]} anyai nagyszülei erzsébetvárosi Csíky Manó (1800–1852) ügyvéd, főtörvényszéki tanácsos, táblabíró^[8] és az erdélyi örmény nemesi családból származó baraczházi Capdebo / Kápdebó Mária (1809–1853) voltak.^[9]

Élete

1896-ban a földművelésügyi minisztériumban kezdett dolgozni fogalmazógyakornokként, 1907-től császári és királyi kamarás volt. Az első világháború alatt az Országos Gazdasági Bizottság helyettes vezetőjévé, később a Közélelmezési Hivatal osztályfőnökévé nevezték ki. 1916-tól Pest-Szolnok és Bács vármegye közélelmezési kormánybiztosaként dolgozott. 1922-től egységes párti programmal nemzetgyűlési, ezt követően a pásztói került országgyűlési képviselőjeként működött.

A községért folytatott lobbija sikeresnek bizonyult, ennek volt köszönhető többek közt a Fő utca kikövezése, illetve az Ipartestület új székházának építésére kapott kölcsön. Gyakori résztvevője volt a helyi jótékonysági akcióknak is. 1931. augusztus 24-étől 1932. február 4-éig földművelésügyi miniszter volt Károlyi Gyula kormányában. 1933-ban elnöke lett az Árelemző és Kartell Bizottságnak, illetve betöltötte a Nemzeti Egység Pártja (NEP) ügyvezető elnöki tisztjét is.

Házassága és leszármazottjai

Budapesten, 1898. január 15-én vette feleségül az ősrégi előkelő nemesi nagyjeszeni Jeszenszky családból való báró nagyjeszeni Jeszenszky Anna (Csibrák, 1877. február 19.–†Pátroha, 1952. június 5.) kisasszonyt, akinek a szülei báró nagyjeszeni Jeszenszky Sándor (1827–1889), császári és királyi huszár kapitány, szolgabíró, országgyűlési képviselő,^[10] és gyöngyösi Somogyi Emma (1836–1878) voltak.^[11] Az apai nagyszülei báró nagyjeszeni Jeszenszky János (1793–1866), Tolna vármegye alispánja, a Szent István-rend lovagja,^[12] és báró Laffert Teréz (1798–1866) voltak.^[13] Jeszenszky János a Hétszemélyes Tábla nyugalmazott bírája, a Szent István-rend lovagja 1865. január 3-án I. Ferenc József magyar királytól magyar bárói címet nyert.^[14] Az anyai nagyszülei gyöngyösi Somogyi Károly (1800–1881),^[15] és báró tótprónai és blathniczai Prónay Emma (1809–1889) voltak.^[16] Ivády Béla és báró Jeszenszky Anna frigyéből négy gyermek született:

• Ivády Gábor (Budapest, 1898. november 10.–†Budapest, 1984. november 20.); neje: kászonimpérfalvi Balási Ilona (1910. július 3.–†1995)
• Ivády Anna (1900–1901)
• Ivády Sándor Béla (Budapest, 1903. május 1. – Bécs, 1998. december 22.) olimpiai bajnok vízilabdázó, miniszteri tanácsos; neje: dericskai Katona Mária (*Pozsony, 1922. július 17.–†2005)
• Ivády Béla (Budapest, 1916. március 20.–†Budapest, 2016. november 12.), alezredes. Neje: Pap Mária (Budapest, 1922. május 25.–†2004)

Emlékezete

• Alakja felbukkan Kondor Vilmos Budapest noir című bűnügyi regényében, mint Gömbös Gyula miniszterelnök temetésének egyik résztvevője.

Jegyzetek

Források

• Magyar életrajzi lexikon
• A pásztói "jeles személyek" névsora
• Ivády Béla családfája
• Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája, 2010. Budapest