Bodza (növénynemzetség)
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Fekete bodza (Sambucus nigra) terméságazata
| ||||||||||||||||||||
 Fekete bodza (Sambucus nigra) virágzata
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Kárpát-medencei fajok: | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bodza témájú médiaállományokat és Bodza témájú kategóriát. |
A bodza (Sambucus) (népies nevei: bocfa, csete, fái bodza, fekete bodza) egyes rendszertanokban a pézsmaboglárfélék (Adoxaceae) családjának egyik növénynemzetsége. Mások a loncfélék (Caprifoliaceae) családba sorolják, és vannak, akik a bodza és a bangita (Viburnum) nemzetséget a bodzafélék (Sambucaceae) családjába vonják össze. Az egyre elfogadottabb APG osztályozás több korábbi családot egyesített a pézsmaboglárfélék családjában.
Felhasználása
[szerkesztés]A gyalogbodza (Sambucus ebulus) és a fekete bodza (Sambucus nigra) bogyós terméséből főleg a Dunántúlon lekvárt főznek: ez a csete.
A fekete bodza virágából szörpöt főznek. Figyelem! Ne keverje össze a valódi bodzát a rokon fürtös bodzával (Sambucus racemosa) vagy a földi bodzával (Sambucus ebulus), mivel mindkettő mérgező.
A bodzafa könnyen megmunkálható, de manapság nem használják, és régen is csak bizonyos speciális tárgyakat készítettek belőle. Ennek legfőbb oka, hogy az ágak belsejében jellegzetes, puha, szivacsszerű rész, a bodzabél húzódik végig. Ezt a szivacsos részt eltávolítva (hagyományosan forró dróttal égették, piszkálták ki), egyszerű, üreges botot kapunk, ami számos tárgy (bodzasíp, furulya, bodzapuska) készítéséhez kiváló.
A bodza fájának fűtőértéke elenyésző. Kizárólag bodzafából úgyszólván lehetetlen tüzet rakni, egészen szárazon is alig gyullad meg, csak izzik és hamuvá omlik össze.
A 19. században még gyakori étel volt a tojással kirántott bodzavirág (bodzafánk). Sokak kedvenc csemegéje ma is a rántott bodzavirág, amelyet sörös palacsintatésztába forgatnak meg, majd hirtelen, forró olajban kisütnek. Fahéjas porcukorral, lekvárral tálalják. A palacsinta tésztájába friss bodzavirágot morzsolnak. Kisütés után bodzalekvárral vagy főzött, bodzavirágos krémmel töltik.[1]
Gyógyhatása
[szerkesztés]Gyógyhatása: Köptető, veseműködést szabályzó, izzasztó. A virág teája megfázásnál izzasztó és köptető. Mandula- és torokgyulladás ellen régen tejjel leforrázva ajánlották. Vérnyomáscsökkentő, nyugtató, hashajtó, veseműködést szabályozó gyógyteákban is megtalálható. A gyümölcs főzetével a görcsszerű fejfájást gyógyítják.[2]
A magyar néphitben
[szerkesztés]A magyar néphit változatos tulajdonságokkal ruházza fel, és azokból általában nem állapítható meg, hogy melyik bodzafajról van szó. A virágjából főzött tea, a bodza héja, friss bimbója elterjedt népi gyógyszer. A néphit (palócok, Szatmár) szerint ha a bodzára taposnak, meghajlítva földet hordanak rá, akkor a tehénből, a disznó sebéből kihull a pondró. A Csereháton ezt a bodza letépett ágacskáitól és a megfelelő ráolvasástól remélik. Göcsejben úgy vélik, a disznókat elkerüli a vész, ha az óljukba bodzaágat szórnak. Az alsó Őrségben úgy vélik, hogy a bodzát nem szerencsés a ház mellé ültetni, mert akkor belecsap a villám. Ott a bodza az ördög, a gonosz lelkek fája.
Hiedelmek külföldön
[szerkesztés]- Hasonló hiedelmek a bodzáról szerte Európában gyakoriak.
- A Harry Potter hetedik részében szereplő Pálcák Ura, minden idők leghatalmasabb varázspálcája is bodzából készült.
Fajok
[szerkesztés]Magyarországon őshonos fajok
[szerkesztés]- Fekete bodza (Sambucus nigra)
- Fürtös bodza (Sambucus racemosa)
- Földi bodza (Sambucus ebulus)
További fajok
[szerkesztés]- Sambucus caerulea
- Sambucus canadensis
- Sambucus mexicana
- Sambucus simpsonii
- Sambucus peruviana
- Sambucus velutina
- Sambucus melanocarpa
- Sambucus callicarpa
- Sambucus chinensis
- Sambucus microbotrys
- Sambucus palmensis
- Sambucus pubens
- Sambucus sieboldiana
- Sambucus tigranii
- Sambucus williamsii
- Sambucus australasica
- Sambucus gaudichaudiana
- Sambucus adnata
Források
[szerkesztés]- Stégerné Máté Mónika 2001: A feketebodza (Sambucus nigra) összetétele és feldolgozási lehetőségei. Doktori értekezés. BCE Élelmiszertudományi Kar, Konzervtechnológiai Tanszék, Budapest.
- Vajkai Aurél: Adatok a Felföld népi orvoslásához, Ethn., 1937
- Faller Jenő: Növényeink a népies gyógyászatban, kuruzslásban és babonában, Debrecen, 1943
- Ehető virágok
- bodza.lap.hu
- Bodza a kertben
- Bodzavirág-receptek
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Idejében szólunk! Virágzik a feketebodza, most kell gyűjteni! Archiválva 2010. november 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, kertpont.hu
- ↑ A bodza: fogyaszt, ránctalanít és..., www.weborvos.hu
További információk
[szerkesztés]
- Bodza – gyogynovenyek.info
- Bodza fajtái, ültetése és gondozása
- Ribiszke, áfonya, bodza, fekete berkenye; szerk. Porpáczy Aladár; Mezőgazdasági, Budapest, 1987
- Hanspeter Hemgesberg: A bodza mint természetes gyógyszer. A bodza virágának, levelének és termésének gyógyászati felhasználása mindennapos panaszokra; ford. Imre Ferenc; M-érték, Bp., 2004 (Egészség a természet patikájából)
- Sipos Béla Zoltán: A fekete bodza termesztése; Mezőgazda, Budapest, 2010 (Gazdakönyvtár)
- Kohut Ildikó: Bodza a kertben, a konyhában és a házi patikában; receptek Bezselics Ildikó; Cser, Bp., 2015 (Házi praktikák)
- Ellen Heidböhmer: A bodza titkai. Egészség, szépség, konyha; ford. Jakab Judit; Sziget, Bp., 2020
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
