Sóskaborbolya
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots) Rend: Boglárkavirágúak (Ranunculales) Család: Borbolyafélék (Berberidaceae) Nemzetség: Borbolya (Berberis) Faj: B. vulgaris
Tudományos név
Berberis vulgaris L.
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Sóskaborbolya témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Sóskaborbolya témájú médiaállományokat és Sóskaborbolya témájú kategóriát.

A sóskaborbolya, sóskafa, leánysom^[1] vagy közönséges borbolya (Berberis vulgaris) a borbolyafélék (Berberidaceae) családjába tartozó cserje. Észak-Európán kívül egész Európában, Nyugat-Ázsiában, valamint Északnyugat-Afrikában őshonos, de meghonosodott Észak-Európában (köztük a Brit-szigeteken és Skandináviában), valamint Észak-Amerikában is. Száraz cserjésekben és tölgyesekben fordul elő. Új-Zélandon még nem honosodott meg, de gyakran ültetik sövénynek a farmokon.

A búza súlyos gombafertőzésének, a feketerozsdának (Puccinia graminis) köztesgazdája, ezért több helyen tiltják telepítését.

Lombhullató cserje, magassága általában 1,5-2 méter, ritkán kis fává is terebélyesedhet és elérheti akár a 4 métert is.

Levelei nagyrészt a rövidhajtásokon halmozottan állnak, visszás tojásdadok, tompa csúcsúak és hosszan nyélrefutó vállúak, szélük szálkás fűrészes. 2-5 levél található egy 3–8 mm átmérőjű elnyúló szárrészen.

Hajtásai bordásak, a nóduszok duzzadtak, rajtuk háromágú vagy szárnyasan elágazó, lapos tövisek ülnek. Rügyei a hosszúhajtásokon tojásdadok, a rövidhajtások csúcsán kúposak, a barna rügypikkelyek végei szétállók.

Virágai sárgák, csüngő fürtökben nyílnak, 4–6 mm hosszúak, de a tavasz végére elérhetik a 3–6 cm-es hosszúságot is. A harang alakú lepel 6 külső és 6 belső lepelből áll. 6 porzója van, és zöld színű bibéje a termőn ül.

A termése egy ovális élénkpiros bogyó, 2 maggal, 7–10 mm hosszú és 3–5 mm széles, a nyár végén és az ősz elején érik; ehetőek de nagyon savanyúak, valamint C-vitaminban gazdagok.

A termés cukrot, almasavat, pektint, valamint C-vitamint tartalmaz. A terméseket édes gyümölcsökhöz, mustba, lekvárba, zselébe (elősegíti a megszilárdulást) és szörpökbe felhasználhatjuk. Citrompótlónak is megfelelő. Ha a termését megcsípi egy kicsit a dér, már nem olyan savanyúak, mint előtte. Ha ebből akarunk szörpöt készíteni, a terméseket meg kell kocsányuktól tisztítani, kipréselni, vigyázva arra, hogy magjai ne kerüljenek a lébe, mert keserűvé teszik a szörpöt.

Termése szerves savakat, C-vitamint, cukrot, valamint különféle ásványi anyagokat és nyomelemeket tartalmaz. Levelében és gyökere kérgében mérgező alkaloidok (berberin, oxiberberin, berbamin stb.), cseranyagok, gyanta és viasz mutatható ki.

Levelei és kérgének kivonata májpanaszok, elégtelen epetermelés, étvágytalanság, epeelégtelenség okozta székrekedés, valamint szívpanaszok kezelésére használható, veszélyessége miatt csakis orvosi ellenőrzés alatt. Egyes források szerint antireumatikus hatással is bír. Veszélytelen és egészséges viszont az érett termések fogyasztása, elsősorban étvágytalanság, gyomorproblémák, terhesség alatt fellépő hányinger kezelésére. Klinikai kísérletek szerint a sóskaborbolya hatékony a 2-es típusú cukorbaj, a magas vérzsírszint és a magas vérnyomás ellen.^[2]

• 
  1885-ből származó ábrázolás
• 
  Sóskaborbolya virága
• 
  Sóskaborbolya termése
• 
  A bokor ősszel

• Ingrid és Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó, 2001. ISBN 9789636841249.

• Flora Europaea: Berberis vulgaris distribution
• Berberis vulgaris at NRCS
• Berberis vulgaris at abchomeopathy

Sablon:Gyógynövények m v sz Gyógynövények
Bizonyított hatással rendelkeznek	Barátcserje Borsmenta Közönséges borostyán Közönséges kutyabenge Közönséges vadgesztenye
Alkalmazásuk csak hagyományokon alapul	Erdei mályva Erdei szamóca Fokföldi muskátli Gyermekláncfű Halvány kasvirág Keskenylevelű kasvirág Közönséges bojtorján Közönséges boróka Közönséges cickafark Kurkuma Máriatövis Papsajtmályva Parlagi ligetszépe Pásztortáska Pelargonium reniforme Rozmaring Sárga tárnics Szúrós csodabogyó Szúrós gyöngyajak Vérontó pimpó Vesetea Veteménybab Vöröslő ligetszépe
Besorolatlan	Agathosma Aloé Amerikai viaszbokor Ánizs Ánizsillatú izsópfű Anyarozs Apró szulák Kanadai aranyvessző Közönséges aranyvessző Magas aranyvessző Articsóka Ázsiai gázló Bazsalikom Benedekfű Bíbor kasvirág Borágó Borsikafű Búzavirág Bürökgémorr Citromfű Citromillatú kakukkfű Csarab Cseresznye Cserszömörce Csicsóka Csikófark Csikorgófű Csillagánizs Csipkebogyó Csombormenta Csukóka Diófa Dúsvirágú ökörfarkkóró Édeskömény Egynyári tisztesfű Eperfa Erdei szamóca Eukaliptusz Európai homoktövis Európai mogyoró Fahéjfa Fehér akác Fehér árvacsalán Fehér fagyöngy Fehér fűz Fehér here Fehér mustár Fehér üröm Fekete áfonya Fekete bangita Fekete bodza Fekete mustár Fekete nadálytő Fekete nyár Fekete peszterce Fekete ribiszke Fekete üröm Fodormenta Fokhagyma Foltos árvacsalán Fűszerkömény Füzike Galagonya Ginzeng Gombernyő Görögdinnye Görögszéna Gyapjas gyöngyajakfű Gyapjas gyűszűvirág Háromszínű árvácska Hársfa Hasznos földitömjén Hegyi árnika Hegyi kakukkfű Homoki szalmagyopár Igazi édesgyökér Illatos ibolya Illatos macskamenta Varjúhájfű Tengeri hínár Izlandi zuzmó Kakaó Kakukkfű Kanadai aranygyökér Kankalin Kapor Kávé Kék golgotavirág Kék indiángyökér Kék iringó Kenderkefű Kerek repkény Kerti izsóp Kerti mák Kerti ruta Kései margitvirág Keserű pacsirtafű Keskenylevelű ezüstfa Keskenylevelű kakukkfű Kígyószisz Kínai kúszómagnólia Kis ezerjófű Kis meténg Kis vérfű Kóladió Komló Koriander Korpafű Kökény Körömvirág Kövér porcsin Közönséges aranyvessző Közönséges falgyom Közönséges gyömbér Közönséges gyújtoványfű Közönséges levendula Közönséges medvetalp Közönséges mirtusz Közönséges orbáncfű Közönséges párlófű Közönséges vasfű Kukorica Lándzsás útifű Lenmag Libapimpó Lopótök Lómenta Lucerna Madárberkenye Madársóska Majoránna Málna Martilapu Maté Mecsekifű Medvehagyma Menta Mezei cickafark Mezei iringó Mezei katáng Mezei menta Mezei szil Mezei zsurló Mirha Molyhos ökörfarkkóró Nagy csalán Nagyezerjófű Napraforgó Narancs Nehézszagú gólyaorr Nemes babér Nemes májvirág Nyírfa Nyúlszapuka Orvosi angyalgyökér Orvosi füstike Orvosi kálmos Orvosi kecskeruta Orvosi lestyán Orvosi macskagyökér Orvosi medveszőlő Orvosi pemetefű Somkóró Szappanfű Orvosi székfű Orvosi szemvidító Orvosi tisztesfű Orvosi tüdőfű Orvosi veronika Orvosi zilíz Orvosi zsálya Ökörfarkkóró Örökzöld törpetölgy Örménygyökér Őszi margitvirág Őszi vérfű Pacsirtafű Páfrányfenyő Palástfű Papaja Paprika Pasztinák Petrezselyem Pipacs Porcikafű Porcsin keserűfű Rebarbara Réti legyezőfű Réti ördögharaptafű Réti palástfű Ribiszke Sáfrány Sáfrányos szeklice Sarlós gamandor Sármányvirág Sédkender Sóskaborbolya Szagos müge Szappanfű Szárcsagyökér Szarkaláb Százszorszép Szeder Szegfűbors Szegfűszeg Szelídgesztenye Szenna Szurokfű Tarackbúza Tárkony Tárkonyüröm Tavaszi kankalin Tea Tejoltó galaj Tölgy Tövises iglice Tőzegáfonya Turbolya Tyúkhúr Útifű Vadcseresznye Vadrózsa Vadsóska Varjútövis Vérehulló fecskefű Vérfű Vidrafű Virágos kőris Vízi menta Vörös acsalapu Vörös áfonya Vörös lóhere Vörös ribiszke Vöröshagyma Zamatos turbolya Zeller Zsálya