Madársóska
Erdei madársóska (Oxalis acetosella)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Csoport: Core eudicots Csoport: Superrosidae Csoport: Rosidae Csoport: Eurosids I Rend: Madársóska-virágúak (Oxalidales) Család: Madársóskafélék (Oxalidaceae) R.Br. (1818) Nemzetség: Oxalis L., 1753
Szinonimák
Acetosella Möhring ex Kuntze Bolboxalis Small Caudoxalis Small Ceratoxalis Lunell Hesperoxalis Small Ionoxalis Small Lotoxalis Small Monoxalis Small Otoxalis Small Oxys Mill. Pseudoxalis Rose Sassia Molina Trifoliada Rojas Acosta Xanthoxalis Small
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Madársóska témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Madársóska témájú médiaállományokat és Madársóska témájú kategóriát.

A madársóska (Oxalis) a madársóska-virágúak (Oxalidales) rendjébe és a madársóskafélék (Oxalidaceae) családjába tartozó névadó nemzetsége.

Tőkéje gumós, levele 3-4 ágú, a fényingerekre reagál. Virága sárga vagy fehér, öttagú. A termés tokja hártyás, ötrekeszű, azon belül a magnak még külön húsos, éretten rugalmasan felpattanó héja is van.

Szára, levelei a bennük felhalmozódó kalcium-oxalát kristályoktól savanykás ízűek, amint erre a „sósdi” név is utal. Másik két népi nevét (heresóska, lóheresóska) a lóherééhez hasonló alakú és állású leveleiről kapta. Az ókori kelta, illetve germán kultúrában ez a növény volt a szerencse szimbóluma, és csak miután a tömeges erdőirtások drasztikusan megritkították állományát, akkor vette át tőle ezt a szerepet a lóhere (Trifolium repens).

A mintegy 545 faj többsége Afrika déli részén és Amerikában terem; nálunk csak néhány honos:

• erdei madársóska (Oxalis acetosella L., 1753)
• parlagi madársóska (Oxalis dillenii)
• felálló madársóska (Oxalis stricta)
• szerencsehere (Oxalis tetraphylla)
• szürke madársóska (Oxalis corniculata)

A sárga és a szürke madársóska szívós gyomnövényként az egész országban elterjedt.

Cukor képződik a Dél-Amerikában, kiváltképp Chilében honos Oxalis tuberosa Mol. retek alakú gyökerében, ezért ezeket „oka”, illetve „okapataha” néven termesztik és eszik.

A Mexikóban és Peruban honos is Oxalis tuberosa gumója a burgonyáéhoz hasonlít. Termesztik; leveléből salátát készítenek, vastag szárából kristályos sóskasavat állítanak elő. Viszont a savanyú levelét salátának vagy takarmánynak használják; évente 3-4-szer kaszálható.

Az Oxalis tetraphylla (Cav.) észak-amerikai fajt ernyős, lila virágzata miatt kerti dísznövénynek termesztik.

Az Oxalis stricta L. észak-amerikai és az Oxalis corniculata L. dél-európai fajokat egy időben hazánkban is megpróbálták zöldségnövényként termeszteni; helyenként mindkettő kivadult.

• nyúlkenyér
• heresóska
• lóheresóska
• sósdi^[1]

• Oxalis L. Plants of the World Online
• Accepted species Plants of the World Online
• Farr, E.R. & Zijlstra, G. (eds.) 1996 onwards. Oxalis in Index Nominum Genericorum (Plantarum). Accessed: 2011 Sept 25.
• Linnaeus, C. 1753. Species Plantarum 1: 433.
• Oberlander, K.C.; Roets, F.; Dreyer, L.L. 2014: Discovery of substantial Oxalis (Oxalidaceae) diversity and endemism in an arid biodiversity hotspot. Phytotaxa 181(2): 79–95. doi: 10.11646/phytotaxa.181.2.2 reference page

• Natúr gyógyteák