Sümegprága
| Sümegprága | |||
 | |||
| Műemlék római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Sümegi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Hujber Csaba (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8351 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 573 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 103,45 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 5,79 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 56′ 29″, k. h. 17° 16′ 39″46.941289°N 17.277561°EKoordináták: é. sz. 46° 56′ 29″, k. h. 17° 16′ 39″46.941289°N 17.277561°E | |||
 Sümegprága
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Sümegprága weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sümegprága témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Sümegprága község Veszprém vármegyében, a Sümegi járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
Fekvése
[szerkesztés]Sümegprága Veszprém vármegyében található, Sümegtől 5 km-re, a Bakony lábánál, Sümeg és Keszthely között a Marcal patak völgyében fekszik. Délről lombos erdő, szőlő és gyümölcsös öleli körül, panorámája az Alpok havasait is láttatja.
Éghajlata erősen befolyásolt a Kisalföld felől érkező óceáni légtömegek és a Balaton mikroklímájának melegítő hatása által.
Története
[szerkesztés]Első lakói cseh és morva szénégetők voltak, akiket a veszprémi püspök telepített le, valószínűleg a tatárjárást követő időkben. A község múltjára vonatkozó okmányok, régi iratok és plébániai anyakönyvek az 1748. évi nagy tűzvészben megsemmisültek, így csak néhány szegényes levéltári adat maradt az utókorra.
Az első hiteles oklevél 1436-ban említi meg, Praga néven. Ekkor a Sümegi várhoz tartozott. A veszprémi püspök birtokolta évszázadokon keresztül. A török hódoltság idején – 1563-1566 – a sümegi náhie Braga nevű falujának 11 háza 50 akcse adóval Hüsszein Diváne tímárja (hűbére) volt. Sümeghez tartozott 1632-ben is. Később a törökök elpusztították, és csak a XVIII. század elején népesült be ismét. Prága néven egészen 1902-ig szerepelt. Ekkor kapta a Sümeg előnevet, megkülönböztetésül más hasonló nevű helységektől. Sümegprágának 1939-ben 913 katasztrális hold területe és 718 lakosa volt. Lakóházaink száma 143. Római katolikus népiskola és továbbképzés működött a faluban. Lakossága tiszta magyar és római katolikus vallású volt. A község templomát Acsády Ádám veszprémi püspök építette 1740-ben. A község az 1950-es megyerendezésig Zala vármegye közigazgatási területe, Sümeg járási székhellyel. Püspökségi erdő vette körül a falut, mielőtt azokat a II. világháborút követően a kommunista államhatalom elkobozta volna. A lakosság jó része részes arató volt a püspöki uradalomban; sokan vállaltak napszámot vagy sommásmunkát helyben és távoli vidékeken egyaránt. Néhányan a sümegi bazaltbányában dolgoztak.
1970-ben 839 lelkes községként tartották számon a tapolcai járásban. A sümegi járáshoz 1966. április 1-jéig tartozott. A tanácsválasztásokig Bazsi közigazgatási területe volt. 1969. július 1-jétől közös tanácsot alkotott a sümegi községi tanáccsal (1950-től 1969-ig önálló tanácsa volt). Napjainkban Bazsi községgel közös Körjegyzőséget tart fenn. A községnek hét utcája és 222 lakóháza van. Villanyt 1959-ben kapott. Korábban csak földút kötötte össze a külvilággal, ma portalanított bekötőútja van. Új, két tantermes iskolát és pedagóguslakásokat építettek 1968-ban. Később bővítették az iskolát újabb tantermekkel. Ma az épületben óvoda, könyvtári szolgáltatóhely és közösségi tér működik. Vízvezetéket 1966-67-ben kapott a község. A lakosság 360 ezer forinttal és társadalmi munkával járult hozzá a vízműhöz, melynek munkái már 1949-ben megkezdődtek. Az önkormányzat épülete, melynek földszintjén az orvosi rendelő helyezkedik el, 1993-ban épült. Számos kőbányász dolgozott a sümegi bazaltkőbányában, amit 1967-ben villamosítottak, korszerűsítettek, - napjainkban már nem működik.
Sümegprágán 1959 márciusában alakult termelőszövetkezet, Új Tavasz néven. A sümegi Kossuth tsz-szel 1968. január 1-jén egyesült. Elsősorban állattenyésztéssel foglalkoztak. Ma 220 lakóháza és 551 lakója van.
A falu határában a Bakony kezdődő dombjain a mai napig szőlőültetvények és borospincék működnek. Ezekben elsősorban saját célra, hagyományos módon készülnek a borok, a vidék jellegzetes szőlőjéből a sötétlila színű Othello szőlőből.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Hujber János (független)[3]
- 1994–1998: Hujber János (független)[4]
- 1998–2002: Hujber János (független)[5]
- 2002–2006: Hujber János (független)[6]
- 2006–2008: Hujber János (független)[7]
- 2008–2010: Csőbör Károly (független)[8]
- 2010–2014: Csőbör Károly (független)[9]
- 2014–2019: Hujber Csaba (független)[10]
- 2019–2024: Hujber Csaba (független)[1]
- 2024– :
A településen 2008. június 1-jén időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[8] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11] A választás három polgármesterjelöltje között elindult az addigi faluvezető is, de csak a második helyet tudta elérni.
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 613 | 594 | 589 | 551 | 581 | 573 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 0,8% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szerbnek, 0,2% szlováknak mondta magát (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,1%, református 1,7%, evangélikus 0,2%, görög katolikus 0,2%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 1,8% (14% nem nyilatkozott).[12]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus templom
- A Balaton-felvidéki sajtút egyik állomása (Kalla Natúr Élelmiszerek)
- A Marcal folyó a falu határában ered
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született Domonkos Béla bábművész
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Sümegprága települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Sümegprága települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Sümegprága települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
- ↑ Sümegprága települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ Sümegprága települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ Sümegprága települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ a b Sümegprága települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. június 1. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
- ↑ Sümegprága települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
- ↑ Sümegprága települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
- ↑ 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 4.)
- ↑ Sümegprága Helységnévtár
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Európai borutak portál[halott link]
- Sümegprága az utazom.com honlapján[halott link]
- Sümegprága a Tourinfo.hu-n
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
