Hidegkút
| Hidegkút | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Veszprémi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dr. Kriszt András (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8247 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 446 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 29,46 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 13,58 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 00′ 11″, k. h. 17° 49′ 35″47.003119°N 17.826450°EKoordináták: é. sz. 47° 00′ 11″, k. h. 17° 49′ 35″47.003119°N 17.826450°E | |||
 Hidegkút
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Hidegkút weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hidegkút témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Hidegkút (németül Kaltenbrunn bei Weißbrunn) község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Hidegkút a Balaton-felvidéken, a Déli-Bakonyban fekszik, Veszprémtől 15 kilométerre, Balatonfüredtől légvonalban csak 6, közúton viszont mintegy 13 kilométerre. Veszprém irányából a Tapolcára vezető 77-es főútból, annak 9,700-as kilométerszelvényénél dél felé kiágazó 73 107-es számú úton érhetjük el a települést, míg Balatonfüredről Balatonszőlősön át Tótvázsonyig kell eljutni a 7304-es úton, ahonnan a 73 108-as út vezet Hidegkút felé.
A csodálatos völgyben fekvő kis falut erdők, és hegyek veszik körbe, mint például a Recsek-hegy – mely szívesen látogatott hely a turisták számára is, hisz itt található a Noszlopy Gáspár-kilátó – de a völgy magasabban fekvő pontjairól Tihanyt és a Balaton déli partját is megcsodálhatjuk.
Története
[szerkesztés]A településről egy, az 1300-as években kiállított okiratban találhatjuk a legkorábbi ismert feljegyzést. Egyik része – Felső-, majd Kishidegkút – több nemesi család birtoka volt, másik része – Alsóhidegkút – a Fajszi Ányos-családé volt a középkorban. A török háborúk során többször kifosztották, 1664-től pedig teljesen elnéptelenedett. Az Esterházyak 1751-ben szabadmenetelű német jobbágyokkal telepítették be Kis- és Nagyhidegkutat, mely két község csak 1927-ben egyesült.
A Balaton irányába ereszkedő gyönyörű völgy felső végétől /ahol ma már körös-körül szántóföldek és erdők vannak/ húzódik az öt utcából álló kisközség. A völgy fölötti domb alján fakad a Hármas-forrás, melynek vize tovább folyva jelzi a Kis- és Nagyhidegkút közti határt. A községből különböző hosszúságú turistaútvonalak vezetnek a Recsek-hegy, a Som-hegy és a Koloska-völgy felé.
A kisközségnek kiemelkedő épülete a római katolikus templom, amely 1780-ra készült el. Ezt követő években került sor a templom berendezési tárgyainak elkészítésére (festési, képfaragói, asztalosmunkák, új harang készítése) majd később átalakítására, többszöri felújítására. A korábbi időszakot illetően két templomról is szól a krónika, de a másiknak maradványai ezidáig nem kerültek elő.
A község lakosainak száma 412 fő. A népesség zömében a szolgáltatásban Balatonfüreden és Veszprémben, kisebb részben a mezőgazdaságban tevékenykedik.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Zsernoviczky Tibor (független)[3]
- 1994–1998: Zsernoviczky Tibor (független)[4]
- 1998–2002: Zsernoviczky Tibor (független)[5]
- 2002–2006: Zsernoviczki Tibor (független)[6]
- 2006–2010: Zsernoviczky Tibor (független)[7]
- 2010–2014: Pénzes Erzsébet (független)[8]
- 2014–2019: Dr. Kriszt András (független)[1]
- 2019–2024: Dr. Kriszt András (független)[9]
- 2024– :
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 417 | 418 | 410 | 447 | 457 | 446 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80%-a magyarnak, 21,4% németnek mondta magát (20% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,8%, református 4,8%, evangélikus 1,4%, felekezeten kívüli 12,5% (27,2% nem nyilatkozott).[10]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus templom: Szűz Mária bemutatása
- Falumúzeum
- Fő utca népies, öreg házai
- Noszlopy Gáspár-kilátó és természeti értékek, a Hidegkúti-séd partvonala
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Hidegkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Hidegkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Hidegkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
- ↑ Hidegkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Hidegkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Hidegkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Hidegkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Hidegkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 4.)
- ↑ Hidegkút Helységnévtár
További információk
[szerkesztés]
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
