Kehidakustány
Kehidakustány címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Zalaszentgróti
Jogállás	község
Polgármester	Lázár István (független)[1]
Irányítószám	8784
Körzethívószám	83
Népesség
Teljes népesség	1185 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	59,75 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	19,75 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 50′ 36″, k. h. 17° 05′ 40″46.84333333, 17.0944444446.843333°N 17.094444°EKoordináták: é. sz. 46° 50′ 36″, k. h. 17° 05′ 40″46.84333333, 17.0944444446.843333°N 17.094444°E
Kehidakustány Pozíció Zala vármegye térképén
Kehidakustány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kehidakustány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kehidakustány község Zala vármegyében, a Zalaszentgróti járásban.

Kehidakustány Zala vármegye északi részén, a Zala észak-déli irányú völgyében, annak két partján terül el; a nyugati oldalon Kehida, a keletin pedig Kustány községrész helyezkedik el.

Két észak-déli irányú mellékút szeli át a települést. Az egyik, a fontosabb Zalakomár–Zalacsány–Zalaszentgrót közti 7352-es mellékút a nyugati oldalon, Kehidát érintve húzódik, a másik a keleti parti településeket összekötő 7335-ös út, amely a kustányi településrészen halad végig. Országos közútként számozódik még a település két belső útja (7356-os, 7357-es), a falu két része között az előbbi út hídja biztosítja az átkelést. A 7352-esből a község északi határában ágazik ki a 73 208-as számú mellékút, amely a zsáktelepülésnek tekinthető Kallósdra vezet.

Autóbuszok Keszthely és Zalaszentgrót felől szolgálják ki; vasútvonal nem érinti. Érdekesség viszont, hogy a település kustányi részét érintette volna az 1847-ben tervezett Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonal.^[3]

A Kehidakustány elnevezés a korábban önálló két település Kehida és Kustány összevonásával alakult ki. Egyik magyarázat szerint a Kehida elnevezés a két ittlévő zalai hídra utal. Mások a „ketőd” (másodszülött fiú) szóban látják a név gyökereit. A harmadik magyarázat szerint a tatárjárás hatására kialakult nyelvi változást (monoftongizáció) konzerválta az összetett szó. Az előtag így "kewe" vagy "kewi", az utótag pedig a "hida" lenne (kőhíd), az előtag második felének eltűnésével. A Kustány ómagyar személynév származéka. A szó maga török eredetű.

Kehidakustány területén legkorábban a bronzkorban alakult ki állandó település. Később, a kelták lakták a vidéket. Az avarok jelentős települést hoztak létre itt. A községben két gazdag temetőt is feltártak. 1941 előtt három község volt a mai Kehidakustány területén: Kehida, Kustány és Barátsziget.^[4]

Kehida az Árpád-kori Zala vármegye központi területén feküdt, továbbá stratégiai szerepe volt, hogy itt volt a legdélebbi zalai átkelés – mivel a délebbi területek mocsarasok voltak –, így már korán jelentős településsé fejlődött.

Első említése 1232-es, amikor is itt ülésezett az ország első nemesi bírósága. A „Zalán inneni és túli” serviensek ítélkeztek a veszprémi püspök és Ogusz bán ügyében. A 13. és 14. század során több oklevél is készült itt, illetve több vármegye- illetve nádori gyűlés színtere volt. Legnagyobb birtokosai 1322-ig a Koppányi, majd a Kanizsai család volt, de a Hédervári és a Szentkirályi család is rendelkezhetett némi földterülettel.

1441-ben a Kanizsai család a trónért vívott harcban Erzsébet királyné mellé állt, így I. Ulászló a kehidai vámot a Pethő családnak adta, miközben megtartotta a Kanizsaiakat korábbi birtokukon, akik 1523-ig tetemes adósságot halmoztak fel, így ekkor a falut a Hassági családnak adták, akik hamarosan udvarházat is építettek itt.

Barátsziget 1941-ben lett be Kehida része.

Kustány Kehidához hasonlóan az Árpád-korban alakult ki mint részben királyi birtok. Első említése 1275-ből való, majd 1411-ben Csapi András kapta meg a települést. Birodalma azonban felbomlott, és a kialakult három községrész (Alsó-, Felső- és Egyházaskustány más-más családok birtokába került.

A 16. században a török támadások folyamatossá váltak, így 1554-ben a földesurak erődítménnyel látták el udvarházukat, majd később jelentős várrá alakítottak azt. Védelmi funkciót 1588-ig látta el sikerrel, amikor is a törökök Kanizsát megkerülve végigrabolták a Zala völgyét elpusztítva többek között Kehidát is.

A két falu a 17. század elején lassan ismét benépesült, és, bár a törökök többször portyáztak a területén, Kehida lassú fejlődést mutatott: Kustányban malom működött a Zalán, majd 1678-tól vám is. 1681-ben a Hertelendy család lett a falu földesura. Birtoklásuk idején Kehida ismét jelentős településsé alakulhatott, ahol a 18. század elején iskola is nyílt, ahova a kustányiak is jártak.

1757-ben házasulás révén jutott a Deák család tulajdonába a település, és 1854-es eladásáig náluk is maradt. Ekkor Széchenyi Ödön vásárolta meg Deák Ferenctől, majd adta tovább a Beronyi bankárcsaládnak, akiktől végül a Károlyiakhoz került.

1895-től 1974-ig erre haladt a Zalaszentgrót-Balatonszentgyörgy-vasútvonal. A vasút megérkeztével komoly polgárosodási folyamat indult meg Kehidán: több kereskedő és mesterember jelent meg a településen. 1924-ben a részben kiparcellázott Károlyi-birtokon egy mezőgazdasági iskola nyílt meg, amely a környék egyedüli kistelepülésen működő középiskolai létesítménye lett.

Az 1960-as évektől lassú elvándorlás jellemzi a két települést, amely a 70-es években gyorsult, mivel megszűnt a környéket kiszolgáló vasútvonal, illetve 1977-ben a mezőgazdasági szakiskola is.

A két település egyesülésére 1977-ben került sor. Kehidakustány számára komolyabb gazdasági fejlődést egy termálfürdő kiépítése hozta, melynek révén jelentős idegenforgalmi és vendéglátó hálózat épülhetett ki a 90-es és 2000-es évek során.

• 1990–1994: Szaló Árpád (független)^[5]
• 1994–1998: Szaló Árpád (független)^[6]
• 1998–2002: Szaló Árpád (független)^[7]
• 2002–2006: Lázár István (független)^[8]
• 2006–2010: Lázár István (független)^[9]
• 2010–2014: Lázár István (független)^[10]
• 2014–2019: Lázár István (független)^[11]
• 2019–2024: Lázár István (független)^[1]
• 2024– :

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,5%, cigány 0,32%, német 2,05%. A lakosok 55,9%-a római katolikusnak, 2,6% reformátusnak, 0,59% evangélikusnak, 0,42% görögkatolikusnak, 6,9% felekezeten kívülinek vallotta magát (33,14% nem nyilatkozott).^[12]

• Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdő: Minősített kalcium-magnézium hidrogén-karbonátos vizét a kénes gyógyvizek csoportjába sorolták, radont nem tartalmaz. Mozgásszervi, nőgyógyászati megbetegedések, idegrendszeri bántalmak, bőrgyógyászati problémák ellen ajánlott.

Kehida műemlékei:

• A barokk stílusú Deák-kúria Kehidán áll a Kúria u. és a Dózsa Gy. u. sarkán (Kúria u. 6–8. – Dózsa György u. 6–8.). Helyrajzi száma: 88/2–5, műemlékvédelmi törzsszáma 6512. Az épületben múzeumot rendeztek be: "A haza bölcse, Zala büszkesége" című állandó kiállítást Deák Ferenc születésének 200. évfordulójára állították össze. Deák Ferenc mellszobrát (Zala György, 1928) az épület udvarán helyezték el.
• Szent Miklós-temetőkápolna (román stílusú). Helyrajzi száma: 045/2, műemlékvédelmi törzsszáma 6511.
• Gyümölcsoltó Boldogasszony temploma (barokk). Helyrajzi száma: 77/2, műemlékvédelmi törzsszáma 6510.

Kustány műemlékei:

• A 19. században ácsolt, 1987-ben helyreállított római katolikus fa harangláb a Hunyadi úton, egy járdaszigeten áll, és lécrácsos kerítés veszi körül. Helyrajzi száma: 612/2, műemlékvédelmi törzsszáma 6513. Hét, ferde támaszokkal merevített oszlopa gerendarácsra áll, fölöttük deszkával fedett sátortető, a tetején kettős kereszt. Egy harangja van.
• A gótikus templomrom a falu külterületén, a zalaparti erdőben áll. Helyrajzi száma: 0376/2, műemlékvédelmi törzsszáma 8894.

A Zala völgyében álló, keletelt, téglafalazatú templomot a 14. században emelték. Ma már csak nyugati homlokzatának egy része, valamint az északi és a déli fal egy-egy kis szakasza áll. A nyugati homlokzat egy része az oromfal magasságáig megmaradt; a csatlakozó É-i és D-i falszakasz jóval alacsonyabb. A nyugati homlokzat középtengelyében nyílt egykor a kapu, felette konzolpárról induló torony csonkja látható, két oldalán csúcsíves vakívsor töredékekkel. A nyugati falon barokk és középkori boltozat maradványai vehetők ki. A középkorban Alsókustány (avagy Egyházaskustány) plébániatemploma volt; papját megemlíti az 1333-ban kelt pápai tizedjegyzék. A török időkben erősen megrongált templomot a 18. században helyreállították, majd a 19. században pusztulásnak indult.

A Wikimédia Commons tartalmaz Kehidakustány témájú médiaállományokat.

• Szállások Kehidakustányban Archiválva 2012. május 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Térkép Kalauz – Kehidakustány
• Wikitravel - Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdő
• Magyarország műemlékjegyzéke – Zala megye
• museum.hu: Deák Kúria

Sablon:Zala megye települései m v sz Zala vármegye települései
Megyei jogú városok	Nagykanizsa Zalaegerszeg
Városok	Hévíz Keszthely Lenti Letenye Pacsa Zalakaros Zalalövő Zalaszentgrót
Nagyközségek	Cserszegtomaj Gyenesdiás Vonyarcvashegy Zalakomár
Községek	Alibánfa Almásháza Alsónemesapáti Alsópáhok Alsórajk Alsószenterzsébet Babosdöbréte Baglad Bagod Bak Baktüttös Balatongyörök Balatonmagyaród Barlahida Batyk Bánokszentgyörgy Bázakerettye Becsehely Becsvölgye Belezna Belsősárd Bezeréd Bocfölde Bocska Boncodfölde Borsfa Bókaháza Böde Bödeháza Börzönce Bucsuta Búcsúszentlászló Csapi Csatár Csertalakos Csesztreg Csonkahegyhát Csöde Csömödér Csörnyeföld Dióskál Dobri Dobronhegy Döbröce Dötk Egeraracsa Egervár Eszteregnye Esztergályhorváti Felsőpáhok Felsőrajk Felsőszenterzsébet Fityeház Fűzvölgy Galambok Garabonc Gáborjánháza Gellénháza Gelse Gelsesziget Gétye Gombosszeg Gosztola Gősfa Gutorfölde Gyűrűs Hagyárosbörönd Hahót Hernyék Homokkomárom Hosszúvölgy Hottó Iborfia Iklódbördőce Kacorlak Kallósd Karmacs Kálócfa Kányavár Kávás Kehidakustány Kemendollár Keménfa Kerecseny Kerkabarabás Kerkafalva Kerkakutas Kerkaszentkirály Kerkateskánd Kilimán Kisbucsa Kiscsehi Kisgörbő Kiskutas Kispáli Kisrécse Kissziget Kistolmács Kisvásárhely Kozmadombja Kustánszeg Külsősárd Lakhegy Lasztonya Lendvadedes Lendvajakabfa Lickóvadamos Ligetfalva Lispeszentadorján Liszó Lovászi Magyarföld Magyarszentmiklós Magyarszerdahely Maróc Márokföld Miháld Mihályfa Mikekarácsonyfa Milejszeg Misefa Molnári Murakeresztúr Murarátka Muraszemenye Nagybakónak Nagygörbő Nagykapornak Nagykutas Nagylengyel Nagypáli Nagyrada Nagyrécse Nemesapáti Nemesbük Nemeshetés Nemesnép Nemespátró Nemesrádó Nemessándorháza Nemesszentandrás Németfalu Nova Oltárc Orbányosfa Ormándlak Orosztony Ortaháza Ozmánbük Óhíd Padár Pakod Pat Páka Pálfiszeg Pethőhenye Petrikeresztúr Petrivente Pókaszepetk Pórszombat Pölöske Pölöskefő Pördefölde Pötréte Pusztaapáti Pusztaederics Pusztamagyaród Pusztaszentlászló Ramocsa Resznek Rezi Rédics Rigyác Salomvár Sand Sárhida Sármellék Semjénháza Sénye Sormás Söjtör Surd Sümegcsehi Szalapa Szentgyörgyvár Szentgyörgyvölgy Szentkozmadombja Szentliszló Szentmargitfalva Szentpéterfölde Szentpéterúr Szepetnek Szécsisziget Szijártóháza Szilvágy Tekenye Teskánd Tilaj Tormafölde Tornyiszentmiklós Tófej Tótszentmárton Tótszerdahely Türje Újudvar Valkonya Vasboldogasszony Vaspör Vállus Várfölde Várvölgy Vindornyafok Vindornyalak Vindornyaszőlős Vöckönd Zajk Zalaapáti Zalabaksa Zalabér Zalaboldogfa Zalacsány Zalacséb Zalaháshágy Zalaigrice Zalaistvánd Zalaköveskút Zalamerenye Zalasárszeg Zalaszabar Zalaszántó Zalaszentbalázs Zalaszentgyörgy Zalaszentiván Zalaszentjakab Zalaszentlászló Zalaszentlőrinc Zalaszentmárton Zalaszentmihály Zalaszombatfa Zalatárnok Zalaújlak Zalavár Zalavég Zebecke