Őriszentpéter
Őriszentpéter címere Őriszentpéter zászlaja
Becenév: Az Őrség fővárosa
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Vas
Járás	Körmendi
Jogállás	város
Polgármester	Őr Zoltán (független)[1]
Irányítószám	9941
Körzethívószám	94
Népesség
Teljes népesség	1017 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	34,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	33,56 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 50′ 20″, k. h. 16° 25′ 16″46.838888888889, 16.42111111111146.838889°N 16.421111°EKoordináták: é. sz. 46° 50′ 20″, k. h. 16° 25′ 16″46.838888888889, 16.42111111111146.838889°N 16.421111°E
Őriszentpéter Pozíció Vas vármegye térképén
Őriszentpéter weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Őriszentpéter témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Őriszentpéter (németül: St. Peter in der Wart, szlovénül: Šentpeter) Vas vármegye délnyugati csücskében, a Körmendi járásban fekvő város, az „Őrség fővárosa”. A megye és a Dunántúl legkevesebb lakosú városa.

A település az Őrség dombjain terül el. Kelet felé végigfolyik rajta a Zala folyó, amely innen mintegy 10 kilométerre ered.

A város szeres elrendezésű, kilenc szerből áll. A központi magot a Zala folyó déli partján lévő Városszer és az ettől délkeletre fekvő Baksaszer, valamint az északi oldalon fekvő Alszer adja. Alszertől nyugatra fekszik a Kovácsszer, Siskaszer, Templomszer, Keserűszer. Az Égésszer közvetlenül a Városszer mellett, attól nyugatra található a Zala déli partján, kissé távolabbra pedig a Galambosszer.

Őriszentpéter a Zalaegerszeg–Zalalövő felől érkező 7411-es út végpontja – ez a város központjában lévő körforgalomnál, a Csákánydoroszló–Magyarszombatfa–Muraszombat közötti 7451-es útba torkollva ér véget. Ugyaninnen indul a 7411-es folytatásaként Szentgotthárd térségének irányába a 7453-as út, utóbbiból pedig a 7455-ös út Szalafő-Máriaújfalu felé. Mindezeken túl Őriszentpéterről indul még néhány kisebb, az Őrség falvaiba irányuló út is. Nem túl sűrűn autóbuszjáratok kötik össze szűkebb környezetével, illetve Szentgotthárddal.

1980-ban megszűnt az őrségi vasútvonal (hivatalos nevén Körmend–Muraszombat-vasútvonal), majd a 2000-ben átadott Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal újra az ország vasúti vérkeringésébe kapcsolta a települést, összekötve azt Szlovéniával, Budapesttel és Zalaegerszeggel.^[3] Rendszeres kapcsolatban van Zalaegerszeggel, Zalalövővel és Őrihodossal. Őriszentpéter vasútállomást a város déli oldalán, a korábbihoz képest új helyen építették fel.

Őriszentpéter első említése 1280-ból való. Lakói szabad határőrök voltak. A temploma is ilyenkor épült. A törökök többször portyáztak a területen, hadisarcot szedtek, ám nem adóztatták az itt élőket. Ekkortájt lett a római katolikus templomból református.

A 17. században a Batthyányak kezére került a terület, és az addig szabad lakosságnak kötelessége lett az adózás és a robot, ami, tekintve a föld rendkívül rossz termőképességét, alaposan megviselte az itteniek életét.

Bár az Őrség központja és része, de a 18. században és a 19. században a szlovén többségű tótsági járás része volt és térképek a Tótság egyik nagy településének tüntetik fel. A településnek a középkorban lehetett szláv lakossága is. Az első világháború végén szlovén politikai vezetők a történelmi hagyományok alapján szerették volna Őriszentpétert is bevonni az autonóm Szlovenszka krajinába, amelynek teljes függetlenedése is szóba került. A trianoni békeszerződés viszont nem csatolta a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz.

Habár Őriszentpéter vezető szerepe a környék települései között megmaradt – 1783-tól már anyaegyház – az életszínvonal csak nagyon lassan javult; kisebb pozitív változást a Körmend és Muraszombat közötti vasútvonal megépítése hozott. A 20. században Őriszentpéter továbbra is elmaradott település volt, és ezen csak rontott a Zalalövő – Bajánsenye vasúti szakasz megszüntetése, ami nagyban visszavágta az akkor épülő turizmust.

Komoly fordulatot az 1990-es évek hoztak, amikor a vasfüggöny lebontása óriási piacot (Ausztria és Szlovénia) nyitott a turizmusnak. Rohamléptekben építették ki az addig elzárt vidék infrastruktúráját és turisztikai létesítményeit. A vadregényes és csendes környék immár a magyar érdeklődőket is vonzza. A 2000 decemberében megnyitott Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal jelentősen megkönnyíti a településre jutást mind Szlovénia, mind Magyarország többi része, de Ausztria felől is.

A városi rangot 2005-ben kapta meg.
2014-ig, a kistérségek megszűnéséig az Őriszentpéteri kistérség székhelye volt.

• 1990–1994: Lőrinczné Dolgos Ilona (független)^[4]
• 1994–1998: Lőrinczné Dolgos Ilona (független)^[5]
• 1998–2002: Lőrinczné Dolgos Ilona (független)^[6]
• 2002–2006: Dr. Dezső Gyula (független)^[7]
• 2006–2010: Őr Zoltán (független)^[8]
• 2010–2014: Őr Zoltán (független)^[9]
• 2014–2019: Őr Zoltán (független)^[10]
• 2019–2024: Őr Zoltán (független)^[1]
• 2024– :

• Helytörténeti Gyűjtemény (Őrség Múzeum)
• Városszeri református templom
• Árpád-kori katolikus templom
• A tájegység parasztházai
• Őrségi Nemzeti Park központ: Városszer 57.
• Turul-szobor^[11]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,7%-a magyarnak, 0,6% németnek, 0,8% cigánynak, 0,3% szlovénnek mondta magát (22,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,2%, református 30,3%, evangélikus 3,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 3,7% (30% nem nyilatkozott).^[12]

• Érintőlegesen szerepel a település Bödőcs Tibor humorista első regényében, a zalai vidéki helyszínek sokaságát felvillantó Meg se kínáltak című kötetben (a 30. fejezetben).

• Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
• Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
• Szőnyi O. (É.n.): Régi magyar templomok. Alte Ungarische Kirchen. Anciennes églises Hongroises. Hungarian Churches of Yore. A Műemlékek Országos Bizottsága. Mirályi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.
• Varga Géza: Az őriszentpéteri Szent Péter templom

• Az Őrség Képekben
• Az Őrség digitális látványtára
• Őrség linkgyűjtemény
• Őriszentpéter – Térkép Kalauz
• Őriszentpéter - 24cities.eu, Kompetenzzentrum Steirisches Thermenland-Oststeiermark

Sablon:Vas megye települései m v sz Vas vármegye települései
Megyei jogú város	Szombathely
Városok	Bük Celldömölk Csepreg Jánosháza Körmend Kőszeg Őriszentpéter Répcelak Sárvár Szentgotthárd Vasvár Vép
Községek	Acsád Alsószölnök Alsóújlak Andrásfa Apátistvánfalva Bajánsenye Balogunyom Bejcgyertyános Bérbaltavár Boba Borgáta Bozsok Bozzai Bögöt Bögöte Bő Bucsu Cák Chernelházadamonya Csákánydoroszló Csánig Csehi Csehimindszent Csempeszkopács Csénye Csipkerek Csönge Csörötnek Daraboshegy Dozmat Döbörhegy Döröske Duka Egervölgy Egyházashetye Egyházashollós Egyházasrádóc Felsőcsatár Felsőjánosfa Felsőmarác Felsőszölnök Gasztony Gencsapáti Gérce Gersekarát Gór Gyanógeregye Gyöngyösfalu Győrvár Halastó Halogy Harasztifalu Hegyfalu Hegyháthodász Hegyhátsál Hegyhátszentjakab Hegyhátszentmárton Hegyhátszentpéter Horvátlövő Horvátzsidány Hosszúpereszteg Ikervár Iklanberény Ispánk Ivánc Ják Jákfa Káld Kám Karakó Katafa Keléd Kemeneskápolna Kemenesmagasi Kemenesmihályfa Kemenespálfa Kemenessömjén Kemenesszentmárton Kemestaródfa Kenéz Kenyeri Kercaszomor Kerkáskápolna Kétvölgy Kisrákos Kissomlyó Kisunyom Kiszsidány Kondorfa Köcsk Kőszegdoroszló Kőszegpaty Kőszegszerdahely Lócs Lukácsháza Magyarlak Magyarnádalja Magyarszecsőd Magyarszombatfa Meggyeskovácsi Megyehíd Mersevát Mesterháza Mesteri Meszlen Mikosszéplak Molnaszecsőd Nádasd Nagygeresd Nagykölked Nagymizdó Nagyrákos Nagysimonyi Nagytilaj Nárai Narda Nemesbőd Nemescsó Nemeskeresztúr Nemeskocs Nemeskolta Nemesládony Nemesmedves Nemesrempehollós Nick Nyőgér Olaszfa Ólmod Orfalu Ostffyasszonyfa Oszkó Ölbő Őrimagyarósd Pácsony Pankasz Pápoc Pecöl Perenye Peresznye Petőmihályfa Pinkamindszent Pornóapáti Porpác Pósfa Pusztacsó Püspökmolnári Rábagyarmat Rábahídvég Rábapaty Rábatöttös Rádóckölked Rátót Répceszentgyörgy Rönök Rum Sajtoskál Salköveskút Sárfimizdó Sé Simaság Sitke Sorkifalud Sorkikápolna Sorokpolány Sótony Söpte Szaknyér Szakonyfalu Szalafő Szarvaskend Szatta Szeleste Szemenye Szentpéterfa Szergény Szőce Tanakajd Táplánszentkereszt Telekes Tokorcs Tompaládony Tormásliget Torony Tömörd Uraiújfalu Vámoscsalád Vasalja Vásárosmiske Vasasszonyfa Vasegerszeg Vashosszúfalu Vaskeresztes Vassurány Vasszentmihály Vasszécseny Vasszilvágy Vát Velem Velemér Viszák Vönöck Zsédeny Zsennye