Kissikátor
Kissikátori kerektemplom
Kissikátor címere Kissikátor zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Ózdi
Jogállás	község
Polgármester	Kocsik László (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	3627
Körzethívószám	48
Népesség
Teljes népesség	296 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	28,13 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	10,38 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 11′ 38″, k. h. 20° 07′ 54″48.193780555556, 20.13163888888948.193781°N 20.131639°EKoordináták: é. sz. 48° 11′ 38″, k. h. 20° 07′ 54″48.193780555556, 20.13163888888948.193781°N 20.131639°E
Kissikátor Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Kissikátor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kissikátor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kissikátor község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye nyugati csücskében, a szlovák határ mellett, közel a nógrádi és hevesi vármegyehatárhoz, az Ózdi járásban.

Ózdtól közúton 15, Salgótarjántól 40, Miskolctól 75 kilométerre, a Hangony jobb oldali mellékvölgyében található. Környéke igen szép vidék, vadban gazdag, jelentős erdőállománnyal, ahol manapság medve is felbukkanhat.^[3][4]

A település az Árpád-kor óta lakott, először 1379-ben említik. A török időkben elpusztult, nemcsak a törökdúlás, hanem természeti csapások miatt is, de újra benépesült.

Kissikátor Zsáktelepülés, amelynek elzártságát, demográfiai és gazdasági helyzetét tovább súlyosbította, hogy 1920-ban a trianoni határ elvágta a szomszédos északnyugati régióktól, majd a 90-es években összeomlott az észak-borsodi és nógrádi nehézipar, a lakosság fő munkáltatója.

A település nyugat felőli megközelíthetőségén azonban sokat javított a 23 115-ös bekötőút kiépítése 1990 körül, majd a Tajti és Cered közötti határátkelő megnyitása a 2000-es években, később pedig a 2306-os Cered–Zabar műút rendbehozása.

A falunak 1904 előtt Sikátor volt a neve; a középkorban Sykathor néven szerepelt.^[5]

• 1990–1994: Elek József (MSZP)^[6]
• 1994–1998: Elek József (MSZP)^[7]
• 1998–2002: Elek József (MSZP)^[8]
• 2002–2006: Elek József (MSZP)^[9]
• 2006–2010: Elek József (MSZP)^[10]
• 2010–2014: Kocsik László Csaba (Fidesz-KDNP)^[11]
• 2014–2019: Kocsik László (Fidesz-KDNP)^[12]
• 2019–2024: Kocsik László (Fidesz-KDNP)^[1]
• 2024– :

A falu néprajzilag a Barkó-vidékhez tartozik. Az itt és a környező tájon élő barkók Györffy István etnográfus szerint nem rokonai a palócoknak, hanem önálló népcsoport.

1910-ben a falunak 410 lakója volt, 1995-ben 386.^[13]

A település népességének változása:

2001-ben a településnek csak magyar lakossága volt.^[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98%-a magyarnak, 0,3% románnak mondta magát (2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 87%, református 2,3%, felekezeten kívüli 1,6% (9,1% nem válaszolt).^[15]

2022-ben a lakosság 94%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% németnek, 0,3% románnak, 0,3% cigánynak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 62,1% volt római katolikus, 0,7% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 4,7% felekezeten kívüli (31,2% nem válaszolt).^[16]

Kissikátor Árpád-kori (XII. századi) alapokra épült római katolikus körtemploma a falun kívül, a bekötőút melletti Kápolna-tetőn áll, körülötte szép fekvésű temetővel. Az eredetileg Szent Miklós tiszteletére szentelt kicsiny templom (voltaképpen kápolna) egy román kori – később romba dőlt – rotunda alapjain épült 1764-ben. Ekkor kapta barokk berendezését, festett kazettás mennyezetét és hagymakupolás huszártornyát, mely magában foglalja a harangot. Tagolatlan, egyszerű architektúráját kis ablakok törik át. 1958 óta védett műemlékünk.^[17]

Az eltelt két és fél évszázad során a templom többszöri felújításokon esett át, miközben a gyenge alapozás miatt folyamatosan süllyed. 1829-ben tetőjavítás történt, 1833-ban pótolták a tönkrement régi oltárt, 1865-ben padlóját lekövezték, zsindelyes teteje bádogfedést kapott. Az 1960-as években leástak a fal tövébe, hogy megállapítsák a süllyedés mértékét, majd újravakolták és újrafedték az épületet, ezúttal vörösrézlemezzel. A 80-as évek közepén a süllyedés miatt halaszthatatlanná vált a templom körüli terület lenyesése és az ezzel kapcsolatos tereprendezés; a temetődomb lefaragott része támfalat kapott, a templom padlóját megemelték, falait körben leszigetelték, fedését ismét fazsindelyre cserélték, a bejárat előtetőt kapott. A 90-es években újabb renoválás vette kezdetét, az Országos Műemléki Felügyelőség, az egyház és az önkormányzat közös erőfeszítésével. A 2000-ig tartó munkálatok során restaurálták a belső síkmennyezet – korábban levakolt – festését, ismét emeltek a padlószinten, teljesen átalakították a bejáratot, korszerűsítették a villámhárítást, a csapadékvíz-elvezetést, megerősítették a lábazat szigetelését, a falakat újravakolták, a tetőre zsindelyt imitáló műemléki pala került; az épület éjszakai díszkivilágítást kapott, közvetlen környezete gondozottabbá vált (burkolókövek, füvesítés, virágágyások, díszcserjék), és megújult a ravatalozó is. A tereprendezéssel összefüggésben a templom körül álló hatalmas hársfák – a szakrális hely ékességei – közül egyet már korábban kivágtak, a bejáratnál lévő másik kettőt a 2000-es felújítást követően, a temető öreg fáival együtt.
A területet 2010 után kerítéssel vették körbe a vadkárok ellen és az épület védettségének fokozása érdekében (a gépjárművel történő megközelítés megnehezítésére, vandálok, fosztogatók távol tartására).

A templom bejelentkezéssel látogatható.

• 
  Légifelvételen a templom, a temető és a ravatolozó
• 
• 

Domaháza 4, Hangony 7 km-re van a falutól. A legközelebbi város Ózd, kb. 15 km-re.

Détér (jelenleg Szlovákiához csatolva)

• Gervers-Molnár Vera: A középkori Magyarország rotundái. Akadémiai Kiadó, Bp., 1972
• Gerő László: Magyar műemléki ABC. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1984
• Műemlékek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 1987
• Magyarország műemlékjegyzéke I–II. Országos Műemléki Felügyelőség, Bp., 1990
• Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke. Miskolc, 1992
• Szilágyi András: A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai. Semmelweis Kiadó, Bp., 2008

• A község honlapja

• Körtemplom
• Karcsa
• Nagytótlak
• Kallósd
• Kisperlász
• Ipolykiskeszi
• Bény
• Gerény
• Ják
• Kézdiszentlélek
• Székelyudvarhely
• Süvete

Sablon:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései m v sz Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye települései
Megyei jogú város	Miskolc
Városok	Abaújszántó Alsózsolca Borsodnádasd Cigánd Edelény Emőd Encs Felsőzsolca Gönc Kazincbarcika Mezőcsát Mezőkövesd Nyékládháza Onga Ózd Pálháza Putnok Rudabánya Sajóbábony Sajószentpéter Sárospatak Sátoraljaújhely Szendrő Szerencs Szikszó Tiszaújváros Tokaj
Községek, nagyközségek	Abaújalpár Abaújkér Abaújlak Abaújszolnok Abaújvár Abod Aggtelek Alacska Alsóberecki Alsódobsza Alsógagy Alsóregmec Alsószuha Alsótelekes Alsóvadász Arka Arló Arnót Ároktő Aszaló Baktakék Balajt Bánhorváti Bánréve Baskó Becskeháza Bekecs Berente Beret Berzék Bodroghalom Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Bodrogolaszi Bódvalenke Bódvarákó Bódvaszilas Bogács Boldogkőújfalu Boldogkőváralja Boldva Borsodbóta Borsodgeszt Borsodivánka Borsodszentgyörgy Borsodszirák Bózsva Bőcs Bükkábrány Bükkaranyos Bükkmogyorósd Bükkszentkereszt Bükkzsérc Büttös Csenyéte Cserépfalu Cserépváralja Csernely Csincse Csobád Csobaj Csokvaomány Damak Dámóc Debréte Dédestapolcsány Detek Domaháza Dövény Dubicsány Egerlövő Égerszög Erdőbénye Erdőhorváti Fáj Fancsal Farkaslyuk Felsőberecki Felsődobsza Felsőgagy Felsőkelecsény Felsőnyárád Felsőregmec Felsőtelekes Felsővadász Filkeháza Fony Forró Fulókércs Füzér Füzérkajata Füzérkomlós Füzérradvány Gadna Gagyapáti Gagybátor Gagyvendégi Galvács Garadna Gelej Gesztely Gibárt Girincs Golop Gömörszőlős Göncruszka Györgytarló Halmaj Hangács Hangony Háromhuta Harsány Hegymeg Hejce Hejőbába Hejőkeresztúr Hejőkürt Hejőpapi Hejőszalonta Hercegkút Hernádbűd Hernádcéce Hernádkak Hernádkércs Hernádnémeti Hernádpetri Hernádszentandrás Hernádszurdok Hernádvécse Hét Hidasnémeti Hidvégardó Hollóháza Homrogd Igrici Imola Ináncs Irota Izsófalva Jákfalva Járdánháza Jósvafő Kács Kánó Kány Karcsa Karos Kázsmárk Kéked Kelemér Kenézlő Keresztéte Kesznyéten Királd Kiscsécs Kisgyőr Kishuta Kiskinizs Kisrozvágy Kissikátor Kistokaj Komjáti Komlóska Kondó Korlát Kovácsvágás Köröm Krasznokvajda Kupa Kurityán Lácacséke Ládbesenyő Lak Legyesbénye Léh Lénárddaróc Litka Mád Makkoshotyka Mályi Mályinka Martonyi Megyaszó Méra Meszes Mezőnagymihály Mezőnyárád Mezőzombor Mikóháza Mogyoróska Monaj Monok Múcsony Muhi Nagybarca Nagycsécs Nagyhuta Nagykinizs Nagyrozvágy Négyes Nekézseny Nemesbikk Novajidrány Nyésta Nyíri Nyomár Olaszliszka Ónod Ormosbánya Oszlár Pácin Pamlény Pányok Parasznya Pere Perecse Perkupa Prügy Pusztafalu Pusztaradvány Radostyán Ragály Rakaca Rakacaszend Rásonysápberencs Rátka Regéc Répáshuta Révleányvár Ricse Rudolftelep Sajóecseg Sajógalgóc Sajóhídvég Sajóivánka Sajókápolna Sajókaza Sajókeresztúr Sajólád Sajólászlófalva Sajómercse Sajónémeti Sajóörös Sajópálfala Sajópetri Sajópüspöki Sajósenye Sajószöged Sajóvámos Sajóvelezd Sály Sárazsadány Sáta Selyeb Semjén Serényfalva Sima Sóstófalva Szakácsi Szakáld Szalaszend Szalonna Szászfa Szegi Szegilong Szemere Szendrőlád Szentistván Szentistvánbaksa Szin Szinpetri Szirmabesenyő Szomolya Szögliget Szőlősardó Szuhafő Szuhakálló Szuhogy Taktabáj Taktaharkány Taktakenéz Taktaszada Tállya Tarcal Tard Tardona Telkibánya Teresztenye Tibolddaróc Tiszabábolna Tiszacsermely Tiszadorogma Tiszakarád Tiszakeszi Tiszaladány Tiszalúc Tiszapalkonya Tiszatardos Tiszatarján Tiszavalk Tolcsva Tomor Tornabarakony Tornakápolna Tornanádaska Tornaszentandrás Tornaszentjakab Tornyosnémeti Trizs Újcsanálos Uppony Vadna Vágáshuta Vajdácska Vámosújfalu Varbó Varbóc Vatta Vilmány Vilyvitány Viss Viszló Vizsoly Zádorfalva Zalkod Zemplénagárd Ziliz Zubogy Zsujta