Hejőbába
Református templom
Hejőbába címere Hejőbába zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Tiszaújvárosi
Jogállás	község
Polgármester	Kovács Katalin (független)[1]
Irányítószám	3593
Körzethívószám	49
Népesség
Teljes népesség	1890 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	102,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	18,72 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 54′ 33″, k. h. 20° 56′ 50″47.909269444444, 20.94718888888947.909269°N 20.947189°EKoordináták: é. sz. 47° 54′ 33″, k. h. 20° 56′ 50″47.909269444444, 20.94718888888947.909269°N 20.947189°E
Hejőbába Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Hejőbába weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hejőbába témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hejőbába község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tiszaújvárosi járásban.

Miskolctól közúton 23 kilométerre délre fekszik. A környező települések közül Nemesbikk 3, Szakáld 4, Sajószöged 5, Hejőpapi pedig 7 kilométerre található, a legközelebbi város a 11 kilométerre fekvő Tiszaújváros.

Közúton több irányból is megközelíthető: Hejőszalonta-Szakáld felől a 3309-es, Sajószöged felől a 3311-es, Hejőpapi és Tiszaújváros felől pedig a 3312-es úton érhető el.

A hazai vasútvonalak közül (bezárásáig) a Mezőcsát–Nyékládháza-vasútvonal érintette, melynek egy megállási pontja volt itt; Hejőbába-Hejőpapi megállóhely közvetlenül a két névadó település határvonalán létesült, nem messze a 3312-es út vasúti keresztezésétől, közúti elérését az abból kiágazó, rövidke 33 311-es számú mellékút biztosította.

Először 1234-ben említik, Baba néven, mely egyes feltevések szerint az ószláv baba, azaz vénasszony szóból származik (vö. „bába”.) Kevésbé elfogadott hipotézis az, hogy a magyar "bába" főnévből keletkezett a település neve. Az előtag vízmelletiségre utal. A Hejő a Tisza egyik mellékfolyója. Az 1300-as pápai tized-jegyzékben Bábának, illetve Babilnak nevezik a települést. A 19. században kapja a Hejő előtagot, ami különféleképpen kapcsolódik az utótaghoz a forrásokban. 1898-tól a település neve hivatalosan is Hejőbába.

A Krisztus születése körüli időkben a vármegye déli részébe az iráni származású szarmaták költöztek, ezt bizonyítja sok leletanyag, amelyek a környező településeken kerültek elő. A szarmatákat kvádok, majd vandálok követték. A 270-es évektől, pedig gepidák lakják a térséget, akiknek csodálatos arany berakásos ékszerei Mezőkövesdről kerültek elő.

A hejőbábai terület a római császárkorban, és a népvándorlás ideje alatt is valószínűleg lakott lehetett. Ennek bizonyítékait 1953-ban regisztrálták. Római pénzérméket, germán fibulákat, és gyöngyöket találtak a közelben a régészek. A népvándorlás korában is lakott volt a vidék, sok gepida, avar és hun lelet került napvilágra a környéken.

A honfoglalás időszakában a vármegyét két nemzetség szállta meg. Bors nemzetsége alapította meg Borsod várát, illetve tőle származik a későbbi Miskolc-nem is. Az Örs-nemzetség szállásterületei később, a 11-ik század második felében kisajátították és Borsod vármegyéhez csatolták. Az így kialakuló vármegye szolgálatára rendelte Szent István király a közeli falvakat, így Bábát is.

1266-ban V. István kivette Bábát a várföldek sorából, és az itt élő várjobbágynak, Jacow fia Dénesnek adta a falut és őt a királyi szerviensek közé emelte. Az említett család lett a falu első birtokosa, és később felvették a Baba-i nevet. A 14. század pápai tizedejegyzékéből megállapítható, hogy a falu hasonló nagyságú volt, mint a környező települések. Itt vezetett egyébként a vármegye egyik fő kereskedelmi útvonala is.

Birtokperek következtében Hejőbábát az 1400-as években két részre osztották. Így született meg Alsó- és Felsőbába. Ez a felosztás, viszont valószínűleg nem jelentett két települést, a korabeli források egy egységes faluról szólnak, és a két megnevezés csak birtoktestekre vonatkozik. A 15. században más családok is kapnak javakat Bábán (például Czudarok, Sydok és Csányik). Ekkora a bábai birtokok felaprózódtak több család között.

A békés időszakot a török támadások követték. 1544-ben a budai Mehmed pasa Hatvan felől vezetett támadást, Heves vármegyén keresztül jött és feldúlta egész Dél-Borsodot, így Bábát is. A török időkben hódoltsági terület volt, adót kellett fizetnie. A főbb kereskedelmi utaktól távol esett, ezért a 16–17. század gazdasági fejlődése elkerülte.

A parasztokra nehezedő terhek, a jobbágyok egyre nehezebb helyzete miatt ebben a térségben bontakoztak ki a kor nagy parasztfelkelései, és a Thököly-féle mozgalom is. A Rákóczi-szabadságharc után elnéptelenedett, csak akkor települt be újra, amikor a birtokosok kedvezményekkel segítették ezt elő.

A második világháború idején orosz légitámadás érte Hejőbábát, az orosz katonák végigdúlták a falut, a németek pedig felégették a (Hejőpapival közös) vasútállomást.

2007. március 4-én a mezőcsáti szárnyvonalon megszűnt a személyszállítás.

• 1990–1994: Juhász Barnabás (független)^[3]
• 1994–1998: Juhász Barnabás (független)^[4]
• 1998–2002: Juhász Barnabás (független)^[5]
• 2002–2006: Juhász Barnabás (független)^[6]
• 2006–2010: Juhász Barnabás (független)^[7]
• 2010–2014: Juhász Barnabás György (független)^[8]
• 2014–2018: Juhász Barnabás György (független)^[9]
• 2018–2019: Kovács Katalin (független)^[10]
• 2019–2024: Kovács Katalin (független)^[11]
• 2024– : Kovács Katalin (független)^[1]

A településen 2018. április 8-án időközi polgármester-választást kellett tartani,^[10] az előző polgármester néhány hónappal korábban bekövetkezett halála miatt.^[12] A posztért meglehetősen sok, hét jelölt indult, a győztes 39,22 %-os eredménnyel szerzett mandátumot.

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,5%-a magyarnak, 14,7% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (22,4% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,2%, református 14,5%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 5,4% (30,7% nem válaszolt).^[14]

2022-ben a lakosság 91,6%-a vallotta magát magyarnak, 16,5% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% szlováknak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% görögnek, bolgárnak, ukránnak és szerbnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,2% volt római katolikus, 17,7% református, 1,8% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 11,2% felekezeten kívüli (28,6% nem válaszolt).^[15]

• Hejőbába honlapja

Sablon:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései m v sz Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye települései
Megyei jogú város	Miskolc
Városok	Abaújszántó Alsózsolca Borsodnádasd Cigánd Edelény Emőd Encs Felsőzsolca Gönc Kazincbarcika Mezőcsát Mezőkövesd Nyékládháza Onga Ózd Pálháza Putnok Rudabánya Sajóbábony Sajószentpéter Sárospatak Sátoraljaújhely Szendrő Szerencs Szikszó Tiszaújváros Tokaj
Községek, nagyközségek	Abaújalpár Abaújkér Abaújlak Abaújszolnok Abaújvár Abod Aggtelek Alacska Alsóberecki Alsódobsza Alsógagy Alsóregmec Alsószuha Alsótelekes Alsóvadász Arka Arló Arnót Ároktő Aszaló Baktakék Balajt Bánhorváti Bánréve Baskó Becskeháza Bekecs Berente Beret Berzék Bodroghalom Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Bodrogolaszi Bódvalenke Bódvarákó Bódvaszilas Bogács Boldogkőújfalu Boldogkőváralja Boldva Borsodbóta Borsodgeszt Borsodivánka Borsodszentgyörgy Borsodszirák Bózsva Bőcs Bükkábrány Bükkaranyos Bükkmogyorósd Bükkszentkereszt Bükkzsérc Büttös Csenyéte Cserépfalu Cserépváralja Csernely Csincse Csobád Csobaj Csokvaomány Damak Dámóc Debréte Dédestapolcsány Detek Domaháza Dövény Dubicsány Egerlövő Égerszög Erdőbénye Erdőhorváti Fáj Fancsal Farkaslyuk Felsőberecki Felsődobsza Felsőgagy Felsőkelecsény Felsőnyárád Felsőregmec Felsőtelekes Felsővadász Filkeháza Fony Forró Fulókércs Füzér Füzérkajata Füzérkomlós Füzérradvány Gadna Gagyapáti Gagybátor Gagyvendégi Galvács Garadna Gelej Gesztely Gibárt Girincs Golop Gömörszőlős Göncruszka Györgytarló Halmaj Hangács Hangony Háromhuta Harsány Hegymeg Hejce Hejőbába Hejőkeresztúr Hejőkürt Hejőpapi Hejőszalonta Hercegkút Hernádbűd Hernádcéce Hernádkak Hernádkércs Hernádnémeti Hernádpetri Hernádszentandrás Hernádszurdok Hernádvécse Hét Hidasnémeti Hidvégardó Hollóháza Homrogd Igrici Imola Ináncs Irota Izsófalva Jákfalva Járdánháza Jósvafő Kács Kánó Kány Karcsa Karos Kázsmárk Kéked Kelemér Kenézlő Keresztéte Kesznyéten Királd Kiscsécs Kisgyőr Kishuta Kiskinizs Kisrozvágy Kissikátor Kistokaj Komjáti Komlóska Kondó Korlát Kovácsvágás Köröm Krasznokvajda Kupa Kurityán Lácacséke Ládbesenyő Lak Legyesbénye Léh Lénárddaróc Litka Mád Makkoshotyka Mályi Mályinka Martonyi Megyaszó Méra Meszes Mezőnagymihály Mezőnyárád Mezőzombor Mikóháza Mogyoróska Monaj Monok Múcsony Muhi Nagybarca Nagycsécs Nagyhuta Nagykinizs Nagyrozvágy Négyes Nekézseny Nemesbikk Novajidrány Nyésta Nyíri Nyomár Olaszliszka Ónod Ormosbánya Oszlár Pácin Pamlény Pányok Parasznya Pere Perecse Perkupa Prügy Pusztafalu Pusztaradvány Radostyán Ragály Rakaca Rakacaszend Rásonysápberencs Rátka Regéc Répáshuta Révleányvár Ricse Rudolftelep Sajóecseg Sajógalgóc Sajóhídvég Sajóivánka Sajókápolna Sajókaza Sajókeresztúr Sajólád Sajólászlófalva Sajómercse Sajónémeti Sajóörös Sajópálfala Sajópetri Sajópüspöki Sajósenye Sajószöged Sajóvámos Sajóvelezd Sály Sárazsadány Sáta Selyeb Semjén Serényfalva Sima Sóstófalva Szakácsi Szakáld Szalaszend Szalonna Szászfa Szegi Szegilong Szemere Szendrőlád Szentistván Szentistvánbaksa Szin Szinpetri Szirmabesenyő Szomolya Szögliget Szőlősardó Szuhafő Szuhakálló Szuhogy Taktabáj Taktaharkány Taktakenéz Taktaszada Tállya Tarcal Tard Tardona Telkibánya Teresztenye Tibolddaróc Tiszabábolna Tiszacsermely Tiszadorogma Tiszakarád Tiszakeszi Tiszaladány Tiszalúc Tiszapalkonya Tiszatardos Tiszatarján Tiszavalk Tolcsva Tomor Tornabarakony Tornakápolna Tornanádaska Tornaszentandrás Tornaszentjakab Tornyosnémeti Trizs Újcsanálos Uppony Vadna Vágáshuta Vajdácska Vámosújfalu Varbó Varbóc Vatta Vilmány Vilyvitány Viss Viszló Vizsoly Zádorfalva Zalkod Zemplénagárd Ziliz Zubogy Zsujta