Teresztenye
| Teresztenye | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Edelényi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Brogli Attila (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3757 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 27 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 4,14 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,69 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 26′ 44″, k. h. 20° 36′ 17″48.445519°N 20.604750°EKoordináták: é. sz. 48° 26′ 44″, k. h. 20° 36′ 17″48.445519°N 20.604750°E | |||
 Teresztenye
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Teresztenye weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Teresztenye témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Teresztenye község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban. Zsáktelepülés.
Fekvése
[szerkesztés]Teresztenye az egykori Torna vármegye területén, ma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, a Putnoki-(Borsodi-)dombság és az Aggteleki-hegység találkozásánál.
Közúton Edelény felől, a 27-es főúton közelíthető meg: Szendrőládot, Szendrőt és Szalonnát elhagyva, még Perkupa előtt balra, Égerszög felé kell letérni a főútról. A több mint 10 kilométer hosszú, 26 109-es számú bekötőúton haladva, Szőlősardót elhagyva, a 26 111-es úton érkezhetünk Teresztenyére. Egy másik irányból, Rudabánya felől is megközelíthető, Felsőtelekesen át, illetve Aggtelek felől Trizs, Imola, Kánó irányából, de a településre közvetlenül bevezető útszakasz az összes említett megközelítési útvonal esetében a 26 111-es út.
Vonattal a Miskolc–Tornanádaska-vasútvonalról Perkupa megállóhelyen kell leszállni, ahonnan Volán-járattal lehet eljutni Teresztenyére.
A falu az Aggteleki-karsztvidékhez tartozó Galya-fennsík lábánál fekszik, a hegylábfelszínen kialakult mélyedésben. Itt tör felszínre a Teresztenyei-forrásbarlangból (Kinizsi-barlang), egy állandó vízhozamú forrás. Már az 1950-es évektől ismeretes, hogy a csak mintegy 80 méteren át járható – zárva tartott – barlangfolyosó mögött Magyarország egyik nagy, máig felfedezetlen, legalább 7 kilométeres járathosszúságú barlangrendszere húzódik meg. Ezt a tényt a környék víznyelőinek megfestésével tárták fel a barlangkutatók, azonban az agyagos, málló mészkőben kialakult vízfolyás olyan vertikális szakadékokon – szifonokon – át folyik, amelyek lehetetlenné tették a barlang feltárását. Mindenesetre, a patak állandó vízhozama, nevezetesen, hogy a legnagyobb záporok után sem nő meg a vízmennyisége, és a legnagyobb aszály idején sem csökken, arra enged következtetni, hogy a hegy alatt óriási karsztvíztározó barlang húzódik, amelynek csak a legalsó részén van egy szűk járat a forráspatak számára. A hegy mélyéből kifolyó víz mindig hűti a teresztenyei mélyedést, ahol rendszeresen hőmérsékleti inverzió – hideg légtó – alakul ki. A teresztenyei mélyedés bejáratánál a patak medre évszázadok óta szétterül és nádasnak ad helyet. Erről nyerte a nevét is a falu.
Története
[szerkesztés]Teresztenyét okiratban először 1272-ben említik Trestene néven. Az elnevezés szláv eredetű, a trestené szó nádast jelent. Árpád-kori temploma műemléki jellegű, a falu fölé magasodik a hegyoldalon. A fakazettás mennyezetű református templom mai formáját 1743-ban nyerte el.
A falu lakossága a feljegyzések szerint 1870-ben még 273 fő volt, azóta minden egyes népszámláláskor folyamatosan csökken a lakosságszám, 2000-ben már csak 38 volt, manapság (2006) pedig csak 29 fő. A 19. században és a 20. század elején a falu még virágzó mezőgazdasági település volt: több száz állatot, szarvasmarhát, lovat és sertést tartottak. A kedvezőtlen agyagos, lejtős talajt intenzíven, nehéz munkával művelték. A falut szilváskertek övezték.
A második világháború után a nagyüzemi gazdálkodás, a gépesítés munkaerőt szabadított fel: a férfiak zöme az Edelény környéki szénbányákban, ill. a rudabányai vasérc-kitermelésnél talált munkát, később a kazincbarcikai (berentei) vegyiműveknél. A háztáji gazdálkodás fokozatosan megszűnt, a fiatalok sorra elvándoroltak a faluból: Kazincbarcikára, Miskolcra. A környék szénbányáit a gazdaságtalan kitermelés miatt bezárták. A faluban maradt idős népesség nem bírta a hegyoldalakban elhelyezkedő kertek, gyümölcsösök művelését, a híres szilváskertek és szőlők nagy része elvadult. A mezőgazdasági privatizáció folytán a környező szántók művelése is esetlegessé vált. Teresztenye, mint a Galyaság többi kis települése (Tornakápolna, Varbóc, Égerszög) kezdett elnéptelenedni. Az Aggteleki Nemzeti Park határa a kis falu pereméig húzódik. Az eldugott hely (zsákfalu, amely a főközlekedési útvonalaktól messze esik), a háborítatlanság, amelyet a Nemzeti Park természetvédelme is erősít, a gyönyörű természeti környezet, a falu belső nyugalma (a környező észak-borsodi és abaúji falvaktól eltérő tökéletes közbiztonsága), az ott élő időskorú népesség állattartása, a közeli turisztikai látnivalók (Aggtelek, Jósvafő, a Bükk-vidék, a szlovákiai Szádelő-völgy, Kassa, Rozsnyó, Krasznahorka vára, Betlér, Dobsina és a Hernád-áttörés), együttesen hozzájárult ahhoz, hogy Teresztenye a vidék kiemelkedő falusi turizmus központjává válhatott. Ez a tény segít megőrizni és fenntartani ezt a kis falut eredeti szépségében.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Szőr Dezső (független)[3]
- 1994–1998: Szőr Dezső (független)[4]
- 1998–2001: Bányai Lászlóné (független)[5]
- 2001–2002: Doma Miklósné (független)[6][7]
- 2002–2006: Doma Miklósné (független)[8]
- 2006–2009: Doma Miklósné (független)[9]
- 2009–2010: Brogli Attila (független)[10]
- 2010–2014: Brogli Attila (független)[11]
- 2014–2019: Brogli Attila (független)[12]
- 2019–2024: Brogli Attila (független)[1]
- 2024– : Brogli Attila (független;[13] új mandátuma október 1-jétől érvényes)
A településen 2001. október 27-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[6] mert az előző faluvezetőnek – még tisztázást igénylő okból – megszűnt a polgármesteri tisztsége.[14]
2009. július 19-én újra időközi polgármester-választást tartottak Teresztenyén,[10] ezúttal az előző polgármester halála miatt.[15]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 27 | 27 | 39 | 28 | 21 | 27 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a település 29 lakosa magyar nemzetiségű volt.[16]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 4,8% lengyelnek, 4,8% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 14,3%, református 47,6%, felekezeten kívüli 33,3%.[17]
2022-ben a lakosság 76,2%-a vallotta magát magyarnak, 28,6% cigánynak, 4,8% németnek (23,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,1% volt református, 4,8% felekezeten kívüli (57,1% nem válaszolt).[18]
Nevezetességei
[szerkesztés]
- Árpád-kori eredetű, református templom, fakazettás mennyezetével
- 1995-ben a településen található 11 barlangot az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Ezek a barlangok a Borz-karszt-barlangja, a Büdös-lyuk, a Darázs-barlang, a Nárciszos-barlang, a Patkós-víznyelőbarlang, a Teresztenye 3. sz. barlang, a Teresztenyei-forrásbarlang, a Vadetetős-töbri-víznyelő, a Veszettárpás-víznyelő, a Vidics-barlang és a Vizetes-víznyelő.
- Sózó-kút
- A galyasági néprajzi táj építészeti jellegzetességét magán hordozó keskeny tornácos, kontytetős parasztházak
- Az Aggteleki karsztvidék jellegzetes dolináival és karsztbokor erdőivel borított tája
- Elvadult szilvások, szőlők találhatók a Nemzeti Park területén.
- Régi temetőjében hagyományos, régi, faragott fejfák találhatók.
- Teresztenyei Tanösvény
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Teresztenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 13.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Teresztenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Teresztenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Teresztenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ a b A 2001. október 27-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. október 27. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
- ↑ Teresztenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Teresztenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ a b Teresztenye települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. július 19. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
- ↑ Teresztenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Teresztenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
- ↑ Teresztenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. július 2.)
- ↑ Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ 2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009 (Hozzáférés: 2020. június 5.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
- ↑ Teresztenye Helységnévtár
- ↑ Teresztenye Helységnévtár
Külső hivatkozások
[szerkesztés]
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
