Bánhorváti
Római katolikus templom
Bánhorváti címere Bánhorváti zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Kazincbarcikai
Jogállás	község
Polgármester	Deák-Szinyéri József (független)[1]
Irányítószám	3642
Körzethívószám	48
Népesség
Teljes népesség	1263 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	47,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	28,48 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj	Bükk-vidék[3]
Földrajzi kistáj	Upponyi-hegység Tardonai-dombság[3]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 13′ 31″, k. h. 20° 30′ 16″48.22525, 20.50441111111148.225250°N 20.504411°EKoordináták: é. sz. 48° 13′ 31″, k. h. 20° 30′ 16″48.22525, 20.50441111111148.225250°N 20.504411°E
Bánhorváti Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Bánhorváti weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bánhorváti témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bánhorváti község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.

A Bán-patak völgyében fekszik a legközelebbi várostól, Kazincbarcikától 10 kilométerre dél-délnyugatra, a megyeszékhely Miskolctól 30 kilométerre északnyugatra, a Lázbérci Tájvédelmi Körzet közelében. A környező települések közül Nagybarca 3, Dédestapolcsány pedig 7 kilométerre található.

A 26-os főutat a 25-össel összekötő 2506-os út mentén fekszik, közúton csak azon érhető el, Vadna-Nagybarca vagy Dédestapolcsány érintésével. Vasútvonal nem érinti.

Nevét horvát telepesekről, illetve a településen átfolyó Bán-patakról kaphatta. Legrégibb írásos említése egy 18. századi forrásban maradt fenn a maihoz hasonló formában, Bán Horváth alakban.

A település már a honfoglalás korában létezhetett, de a fennmaradt írások közül csak 1220-ban említi először a Váradi regestrum. Később villa Horvaut, majd Horuád, Horvát alakban is írják. Anjou-kori okmányokban Horváti néven szerepel. A 13. században a bélháromkúti apátság birtokához tartozott. A 14. században már temploma is volt.

A 16. században királyi tulajdon volt; a szarvaskői, majd az egri várhoz tartozott. Eger eleste után török hódoltság alá került. A 17. században a szendrői várhoz tartozott. A 16. század végén a reformáció is teret hódított a településen. Bán-völgye nagyobb családjai közül a Bárius család a reformációhoz csatlakozott, ezzel magyarázható a református hit gyors elterjedése. 1544-től Bánhorvát egyházközség lett, amely saját önálló református egyházzal rendelkezett már 1528-ban. A 17. században a Bárius család kihalása után leányágon a Vay és a Fáy család, később pedig a Platthy és Szirmay család lett birtokosa.

A falusiak életében nagy szerepet játszott a szőlőművelés annak ellenére, hogy az évszázadok során a természeti csapások sok esetben tönkretették vagy el is pusztították a falu szőlőkultúráját.

A 19. század végén és a 20. század elején Bánhorvát bányásztelepüléssé vált.

1950-ben Bánhorvát Bánhorváti néven egyesült a szomszédos Bánfalvával.

A címer egy álló, csücskös talpú, aranyszínű katonai aranypajzs, amelyet két részre oszt egy vékony kék hullámpólya. A felső részben zöld szőlőfürt és kék szőlőmetsző kés, az alsó részben pedig kék színű ék és kalapács látható. A pajzson egy összecsavart kék és aranyszínű tekercsen egy jobbra forduló fekete holló áll, melynek aranycsőre és lába van. Zöld bükkfaág látható a pajzstartó mindkét oldalán. A pajzs alatt egy szalag, BÁNHORVÁTI felirattal. A két részre osztott pajzs a két településre, Bánhorvátra és Bánfalvára utal, a szőlőfürt és a szőlőmetsző kés a településen folytatott szőlőművelésre vonatkozik. A vékony kék hullámpólya a Bán-patakot jelképezi, a településen folyt bányászatot pedig az ék és a kalapács. A Bárius családra utal a holló. A holló és címertartó bükkfaágak a természeti környezet értékeit is szimbolizálják.^[11]

A település népességének változása:

2001-ben a településen a lakosságnak 98%-át magyar, a 2%-át cigány származású^[12] emberek alkották.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,5%-a magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,3% lengyelnek mondta magát (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,8%, református 45,4%, görögkatolikus 1,1%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,6% (12,3% nem válaszolt).^[13]

2022-ben a lakosság 92,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,8% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak, 0,1% szlovénnek, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,7% volt római katolikus, 33,8% református, 1,6% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 0,1% ortodox, 11,5% felekezeten kívüli (28,5% nem válaszolt).^[14]

Ráth Károly 1868-as közlése szerint 1769 -ben épült. Az épület homlokzatának szélein Copf stílusú vázák, a templomtornyon, illetve a homlokzaton ion falpillérek láthatók. Belsejében a szentély egyenes záródású, és orgonakarzattal van ellátva. Szószéke copf stílusú. A főoltáron lévő oltárképet 1832-ben Danhauer festette Egerben. A festmény Szűz Mária bemutatását ábrázolja. Említést érdemel még a templomban található két nagyméretű vert és vésett barokk gyertyatartó, valamint egy csúcsíves pártával ellátott 16. századi kehely, melynek talpa 18. századi barokk stílusú. A templomhoz tartozó copf stílusú római katolikus plébániaház 1805-ben épült.^[15]

Őrtornyos volt eredetileg, amely már 1293-ban állt. Fagalériás toronnyal és ferde támpillérekkel épült a 16. században. 1789-ben nagyobbításra, átalakításra került sor. Kapukerete gótikus stílusú, befalazott; a templom déli bejárati előcsarnoka mellett található. 1700-ban festették az épület lapos deszkából készült famennyezetét, karzata 1790-ben került festésre, amely ornamentikus és alakos díszítésű. 1720-ban készített padjai szintén festettek. 1789–1790-ben épült a templom kőszószéke. Úrasztala 1794-ben készült. Kegyszerei az 1600 és 1674 közötti időszakból valók. A templom harangját 1621-ben készítették, de 1850-ben újraöntötték hasadás miatt. A templomudvaron található Kálvin-emlékművet a Reformáció 400. évfordulójára építtette az egyházközség akkori lelkipásztora, Lenkey Gyula. 1924. október 31-én avatták fel. Az emlékmű egy 4 méter magasan elhelyezett, vasbetonból készített turulmadarat ábrázol, amelyet az Upponyi-völgyben összegyűjtött kövekből formáltak meg.^[16]

A 17. században épült, a kastéllyal azonos barokk stílusban. A kastélyparktól egy feljáró választja el. A templom homlokzati toronnyal és két haranggal rendelkezik. 1823-ban készült festett famennyezete.^[17]

• Platthy-kastély

A 17. században, barokk stílusban építették. A kastélynak több tulajdonosa is volt, a Bárius, a Fáy, a Vay, a Platthy, a Lónyai és a Vladár család váltotta egymást az idők során. A kastélyt körülvevő parkot 120-150 évvel később alakították ki. A kastély magántulajdonban van, épülete magánjellegű rendezvények, például esküvők helyszínéül is szolgál. Érdekessége, hogy Szent-György vonalon helyezkedik el.^[18]

• Falumúzeum

Megnyitására 1999. március 15-én került sor. A megnyitó beszéd megtartására Szert József pedagógust kérték fel. A múzeum szervezése és a benne található ritkaságszámba menő régiségek összegyűjtése Kárpáti Zoltán nyugdíjas pedagógus nevéhez fűződik, az ő munkájának eredménye a konyha, a háztartási eszközök tárolója valamint a paraszti tisztaszoba. A nagy kiállító teremben népi mesterségek eszközei, régi iskolai kellékek és egy polgári szoba részletei láthatóak.^[19]

• Világháborús emlékmű
• Az 1848-49-es szabadságharc emlékműve

Igó Aladár szobrászművész alkotása. Az emlékmű alkotóelemei a szabadságharc idején történteket szimbolikusan fejezik ki. A három emlékoszlop közül a bal oldali oszlop tetején a forradalom kezdetének éve, az 1848-as szám látható. A legmagasabb középső oszlopon a Kossuth-címer és az IN MEMORIAM felirat lett elhelyezve, jelezve ezzel az emlékezést a hősökre, valamint a győzelmekre, melyek Kossuth vezetése alatt történtek. Az 1849-es évszám olvasható a jobb oldali oszlopon, ez jelzi a szabadságharc hanyatlását és bukását. Egy kis táblán látható a nemzetőrök sapkája és a fegyverzetüket ábrázoló utánzat. Az emlékművet nyolc oszlop öleli körül, ez emlékeztet a fenyves alatt nyugvó nyolc hősre. Az emlékmű megtekinthető a Platthy-kastély és a református templom közötti téren.^[20]

• Földvár

A Jardonka-tetőn fekszik, amely a Feketehegy (454 m) és a Kövesmálcsúcs (424 m) között húzódó gerincvonulat felső részén található délkeleti irányban. A gerincvonulat a Bán-patak völgyében ér véget a 33-as kilométerkőnél, a Bánhorvátiból Dédestapolcsány irányába vezető műútnál. A várdomb, amely bokrokkal és ritkás fákkal benőtt terület, 120 m magasságban fekszik a műúttól. Megművelt szántóföldek terülnek el körülötte minden irányban. A domb közepén található egy 3,5 m mély gödör, ennek oldalában több beásás látható. Terméskő borítja a mélyebb területet, a dombon omladék vagy falmaradvány nem található. A vár kővel falazott volt a lakosság szerint. A község útjának megépítéséhez az 1930-as években sok követ elhordtak innen. A kövek füstösek, kormosak voltak helyenként, ennek alapján a vár leégett. A várból a Berekalja erdőbe vezetett egy alagút is a Szamárkúthoz, itt a nyílást egy nagy kő zárja el. A vadnai és a dédesi várra jó kilátás nyílik a várdombról, illetve az Upponyi földvár is jól látható. Az egész Bán-völgye megtekinthető innen.^[21]

• Damasa-szakadék

A településről a kék kereszt turistajelzésen közelíthető meg^[22] a közel 170 méter hosszú sziklaszoros,^[23] melynek sziklái alatt Magyarország második leghosszabb összefüggő álbarlang-rendszere húzódik.

• Szabó-tetői kilátó^[24]

• 
  Légi felvétel (1.)
• 
  Légi felvétel (2.)
• 
  A római katolikus templom
• 
  A templom főoltára
• 
  Szószék
• 
  Világháborús emlékmű
• 
  A Platthy-kastély főbejárata
• 
  Református templom a Platthy-kastély mellett
• 
  Az 1848-49-es szabadságharc emlékműve

• Platthy-kastély
• Köztérkép

Sablon:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései m v sz Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye települései
Megyei jogú város	Miskolc
Városok	Abaújszántó Alsózsolca Borsodnádasd Cigánd Edelény Emőd Encs Felsőzsolca Gönc Kazincbarcika Mezőcsát Mezőkövesd Nyékládháza Onga Ózd Pálháza Putnok Rudabánya Sajóbábony Sajószentpéter Sárospatak Sátoraljaújhely Szendrő Szerencs Szikszó Tiszaújváros Tokaj
Községek, nagyközségek	Abaújalpár Abaújkér Abaújlak Abaújszolnok Abaújvár Abod Aggtelek Alacska Alsóberecki Alsódobsza Alsógagy Alsóregmec Alsószuha Alsótelekes Alsóvadász Arka Arló Arnót Ároktő Aszaló Baktakék Balajt Bánhorváti Bánréve Baskó Becskeháza Bekecs Berente Beret Berzék Bodroghalom Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Bodrogolaszi Bódvalenke Bódvarákó Bódvaszilas Bogács Boldogkőújfalu Boldogkőváralja Boldva Borsodbóta Borsodgeszt Borsodivánka Borsodszentgyörgy Borsodszirák Bózsva Bőcs Bükkábrány Bükkaranyos Bükkmogyorósd Bükkszentkereszt Bükkzsérc Büttös Csenyéte Cserépfalu Cserépváralja Csernely Csincse Csobád Csobaj Csokvaomány Damak Dámóc Debréte Dédestapolcsány Detek Domaháza Dövény Dubicsány Egerlövő Égerszög Erdőbénye Erdőhorváti Fáj Fancsal Farkaslyuk Felsőberecki Felsődobsza Felsőgagy Felsőkelecsény Felsőnyárád Felsőregmec Felsőtelekes Felsővadász Filkeháza Fony Forró Fulókércs Füzér Füzérkajata Füzérkomlós Füzérradvány Gadna Gagyapáti Gagybátor Gagyvendégi Galvács Garadna Gelej Gesztely Gibárt Girincs Golop Gömörszőlős Göncruszka Györgytarló Halmaj Hangács Hangony Háromhuta Harsány Hegymeg Hejce Hejőbába Hejőkeresztúr Hejőkürt Hejőpapi Hejőszalonta Hercegkút Hernádbűd Hernádcéce Hernádkak Hernádkércs Hernádnémeti Hernádpetri Hernádszentandrás Hernádszurdok Hernádvécse Hét Hidasnémeti Hidvégardó Hollóháza Homrogd Igrici Imola Ináncs Irota Izsófalva Jákfalva Járdánháza Jósvafő Kács Kánó Kány Karcsa Karos Kázsmárk Kéked Kelemér Kenézlő Keresztéte Kesznyéten Királd Kiscsécs Kisgyőr Kishuta Kiskinizs Kisrozvágy Kissikátor Kistokaj Komjáti Komlóska Kondó Korlát Kovácsvágás Köröm Krasznokvajda Kupa Kurityán Lácacséke Ládbesenyő Lak Legyesbénye Léh Lénárddaróc Litka Mád Makkoshotyka Mályi Mályinka Martonyi Megyaszó Méra Meszes Mezőnagymihály Mezőnyárád Mezőzombor Mikóháza Mogyoróska Monaj Monok Múcsony Muhi Nagybarca Nagycsécs Nagyhuta Nagykinizs Nagyrozvágy Négyes Nekézseny Nemesbikk Novajidrány Nyésta Nyíri Nyomár Olaszliszka Ónod Ormosbánya Oszlár Pácin Pamlény Pányok Parasznya Pere Perecse Perkupa Prügy Pusztafalu Pusztaradvány Radostyán Ragály Rakaca Rakacaszend Rásonysápberencs Rátka Regéc Répáshuta Révleányvár Ricse Rudolftelep Sajóecseg Sajógalgóc Sajóhídvég Sajóivánka Sajókápolna Sajókaza Sajókeresztúr Sajólád Sajólászlófalva Sajómercse Sajónémeti Sajóörös Sajópálfala Sajópetri Sajópüspöki Sajósenye Sajószöged Sajóvámos Sajóvelezd Sály Sárazsadány Sáta Selyeb Semjén Serényfalva Sima Sóstófalva Szakácsi Szakáld Szalaszend Szalonna Szászfa Szegi Szegilong Szemere Szendrőlád Szentistván Szentistvánbaksa Szin Szinpetri Szirmabesenyő Szomolya Szögliget Szőlősardó Szuhafő Szuhakálló Szuhogy Taktabáj Taktaharkány Taktakenéz Taktaszada Tállya Tarcal Tard Tardona Telkibánya Teresztenye Tibolddaróc Tiszabábolna Tiszacsermely Tiszadorogma Tiszakarád Tiszakeszi Tiszaladány Tiszalúc Tiszapalkonya Tiszatardos Tiszatarján Tiszavalk Tolcsva Tomor Tornabarakony Tornakápolna Tornanádaska Tornaszentandrás Tornaszentjakab Tornyosnémeti Trizs Újcsanálos Uppony Vadna Vágáshuta Vajdácska Vámosújfalu Varbó Varbóc Vatta Vilmány Vilyvitány Viss Viszló Vizsoly Zádorfalva Zalkod Zemplénagárd Ziliz Zubogy Zsujta