Jean-Baptiste Bessières
Született	1768. augusztus 6. Prayssac
Meghalt	1813. május 1. (44 évesen) Weißenfels
Sírhely	Invalidusok dómja
Állampolgársága	francia
Nemzetisége	francia
Fegyvernem	lovasság
Rendfokozata	tábornok a francia császárság marsallja
Csatái	1797 : Rivoli csata 1800 : Marengói csata 1805 : Austerlitzi csata 1806 : Jénai csata 1807 : Eylaui csata 1808 : Medina del Rio Secói csata 1809 : Landshuti csata 1809 : Asperni csata 1809 : Wagrami csata 1812 : Oroszországi hadjárat
Kitüntetései	Becsületrend Nagy Sas érdemérem
Halál oka	bevetésben esett el
Házastársa	Marie Jeanne de Lapeyrière
Gyermekei	Napoléon Bessières
A Wikimédia Commons tartalmaz Jean-Baptiste Bessières témájú médiaállományokat.

Jean-Baptiste Bessières (Prayssac (Lot), 1768. augusztus 6. – Weißenfels (Szász-Anhalt), 1813. május 1.) Isztria hercege, francia marsall.

Bessières Prayssacban született. Rövid ideig a Királyi Gárdában szolgált, valamint a tiszthelyettesként a Spanyolország elleni háborúban harcolt.

A Kelet-pireneusi hadseregben és a Moselle hadseregben tűnt ki bátorságával majd 1796-ban kapitányként részt vett Napoléon Bonaparte tábornok itáliai hadjáratában.

A roveretói csatában az ő vezetésével arattak győzelmet, így került be a vezérkarba. A rivoli csata után őt küldték Franciaországba, hogy a zsákmányolt zászlókat elvigye a Direktóriumnak. Visszatérve a frontra, Bonaparte tábornokot kísérte el Stájerország megtámadására. Parancsnoksága alatt, az ő „Útmutatója” szerint alakult ki a későbbi konzulátusi - majd a Császári Gárda magja. Következő szolgálata dandárparancsnokként Bonaparte egyiptomi expedíciójába vitte, itt kitüntette magát az acrei és az abukíri csatában.

Bonaparte tábornokkal együtt visszatért Európába. 1800-ban harcolt Marengónál, itt a konzuli gárdát vezette. Briliáns és sikeres lovas támadást vezetett a nap végén, de annak nem volt döntő hatása a csata kimenetelére. 1802-ben hadosztály-tábornokká, 1804-ben Franciaország marsalljává léptették elő. Ő vezette a Grande Armée leghíresebb hadjáratait, mint a Gárda lovasságának vezérezredese (1805., 1806. és 1807.)

1805-ben megkapta a Becsületrend Nagy Sas-érdemérmét és 1809-ben az Isztria hercege címét. Amikor kitört az ún. félszigeti háború, Bessières számára először nyílt alkalom arra, hogy független parancsnokként is bizonyíthasson. 1808-ban a Medina del Rio Seco-i csatában a spanyolok felett aratott győzelme bizonyította, hogy Napóleon császár jól választott. Amikor a félsziget más csataterein katasztrófa következett be a franciák számára, Bessiêres a császár számára hatalmas segítséget nyújtott a hadjáratban.

1809-ben a Grande Armée ismét a Duna völgyében harcolt. Az asperni csatában az osztrákok ismételt és kétségbeesett támadó hullámait visszaverve alapozta meg a sikert. A wagrami csatában kilőtték alóla a lovat. Jean-Baptiste Bernadotte tábornok váltotta őt az északi hadsereg parancsnoki posztján, még abban az évben sikeresen megakadályozta a brit Walcheren expedíciót.

1811-ben ismét Spanyolországban kapott fontos beosztást. André Masséna helyettes parancsnokaként volt jelen a Fuentes d’Onoro-i csatában, de Napóleon nem hagyta sokáig Spanyolországban, mert 1812-ben az oroszországi hadjáratban a Gárda lovasságának parancsnoka lett. Főszerepet játszott a borogyinói csatában és a Moszkva alól való visszavonulás során. 1813-ban kinevezték a császár egész lovasságának parancsnokává.

Három nappal a hadjárat megkezdése után, a Poserna-Rippach-szoros felderítése közben Bessières marsallt megölte egy ágyúgolyó, amely gellert kapott egy falon, és átütötte a mellkasát. Azonnal meghalt. Gyermekeit Napóleon császár vette pártfogásába, akit mélyen megrázott egyik legjobb barátjának és legrátermettebb parancsnokának elvesztése. Földi maradványait a párizsi Invalidusok dómjában helyezték el.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Jean-Baptiste Bessières című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• napoleon.lap.hu
• Napóleon marsalljai (franciául)

• Napóleoni háborúk

Sablon:Napóleon m v sz  Bonaparte Napóleon kora
A forradalomtól a konzulátusig (1795–1804)	Toulon ostroma (1793)(wd)  · Vendémiaire 13-i royalista felkelés (1795)(wd)  · Első itáliai hadjárat (1796–1797)  · Direktórium (1795–1799)  · Egyiptomi hadjárat (1798–1801)  · Brumaire 18–19-i államcsíny (1799)  · Második itáliai hadjárat (1799–1800)  · Konzulátus (1799–1804)(wd)  · Code Napoléon
A Császárság (1804–1814)	Napóleon koronázása (1804)(wd)  · Első Francia Császárság (1804–1814)  · Németországi hadjárat (1805)(wd)  · Rajnai Szövetség (1806)  · Poroszországi és lengyelországi hadjárat (1806–1807)(wd)  · Félszigeti háború (1808–1814)  · Németországi és ausztriai hadjárat (1809)(wd)  · Orosz–török háború (1806–12)  · Ágyúnaszád-háború (1807–14)  · Finn háború (1808–1809)  · Oroszországi hadjárat (1812)  · Németországi hadjárat (1813)(wd)  · Észak-franciaországi hadjárat (1814)(wd)
Hanyatlás és bukás (1814–1815)	Bécsi kongresszus  · Elba-szigeti Hercegség (1814–1815)(wd)  · Száz nap (1815)  · Dél-németalföldi hadjárat (1815)(wd)  · Waterloo (1815)  · Napóleon Szent Ilona szigetén (1815–1821)(wd)  · Halála (1821)(wd)
Koalíciós háborúk (1792–1815)	Első (1792–1797)  · Második (1799–1802)  · Harmadik (1805)  · Negyedik (1806–1807)  · Ötödik (1809)  · Hatodik (1812–1814)  · Száz nap (1815)
Bonaparte-ház  · Code Napoléon  · Napóleoni heraldika  · Napóleon-tételek  · Napóleoni háborúk  · Bonapartizmus