Charles Pierre François Augereau
Charles Pierre François Augereau, Castiglione első hercege
Született	1757 Faubourg Saint-Marceau
Meghalt	1816 La Houssaye
Sírhely	Père-Lachaise temető Grave of Augereau
Állampolgársága	francia
Nemzetisége	francia
Rendfokozata	tábornagy, a francia császárság marsallja
Egysége	Grande Armée
Csatái	1796 : Castiglionei csata 1796 : Millesimói csata 1796 : Montenottei csata 1807 : Eylaui csata (1807) 1813 : Lipcsei csata
Kitüntetései	Francia Becsületrend, Castiglione első hercege, Franciaország pairje, a Szent Lajos-rend lovagja
A Wikimédia Commons tartalmaz Charles Pierre François Augereau témájú médiaállományokat.

Charles Pierre François Augereau (Faubourg Saint-Marceau, 1757. október 21. – Párizs, 1816. június 12.)^[1] francia marsall a napóleoni háborúk idején.

Pierre Augereau Faubourg Saint-Marceau-ban (Párizs része) született egy párizsi gyümölcsárus fiaként és tizenhét évesen lépett be a karabélyos ezredbe. Hírhedt kardforgatóként és párbajhősként jegyezték, de kénytelen volt elmenekülni Franciaországból, mivel egy tisztet egy csetepatéban megölt. Szolgált az orosz hadseregben a törökök ellen, de utána megszökött Poroszországba és besorozták testőrnek. Dezertált és elérte Szászország határát. Szolgált a nápolyi hadseregben és Portugáliába került 1788–1791-es években, de a francia forradalom eseményei hatására visszatért Franciaországba.

Királypárti lázadók ellen harcolt Vendée-ben, majd csatlakozott a spanyolok elleni csapatokhoz délen. Ott is gyorsan lépett előre a ranglétrán, 1793. december 23-án hadosztály tábornok lett. A hadosztálya kitüntette magát az itáliai hadseregben, amikor Bonaparte Napóleon tábornok parancsnoksága alatt részt vett a millesimói csatában (1796)-ban és Cosseria várának ostrománál (1796. április 14-én).

Marcellin de Marbot tábornok írta le bátorságát, még magánál, Napóleonnál is többre tartotta a zűrzavaros helyzetben. Bár Marbot emlékirata a legmegbízhatóbb forrás, de mindenesetre Bonaparte tábornok vitathatatlan stratégiai fölénye tette győzelmét lehetővé Castiglione-nél. Bonaparte így foglalta össze Augereau katonai tulajdonságait: „Van benne elég karakter, bátorság, határozottság, aktivitás; hozzáedződött a háborúhoz, nagyon tetszik a katonáknak, szerencsés a tevékenységében.”

1797-ben Bonaparte tábornok őt küldte Párizsba, hogy ösztönözze a direktóriumot. Augereau és az általa vezetett csapatok kényszerítették rá a „mérsékeltek”-re és a tanácsra a puccsot 1797. fructidor 18-án (szeptember 4.) Akkor küldték a francia erők parancsnokaként Németországba.

Augereau kis részt vállalt brumaire-i puccsban (1799. november), és nem igazán tüntette ki magát a rajnai hadjáratban. Mindazonáltal, mivel Bonaparte szerencséjének kovácsa volt, az első Francia Császárság létrejöttének legelején kapta meg a marsallbotot (1804. május 19.).

Augereau irányította a bresti tábort, Normandiában, az Anglia elleni invázió előkészítése alatt. Amikor Napóleon feladta inváziós terveit, Ausztria és Oroszország támadásának egyre növekvő veszélye miatt, ez a tábor lett a Grande Armée VII. hadteste.

Augereau és hadteste védte a hadsereg kommunikációs vonalait a harmadik koalíciós háború ideje alatt. Ő is harcolt Konstanznál és Bregenznél.

A negyedik koalíciós háború idején újra a VII. hadtest vezetője lett, a jénai csatában különösen fontos szerepet játszott, ahol a balszárnyon küzdött.

1807 elején lázas beteg lett, az eylaui csatában (1807. február 7.) támogatni kellett a lovon, hogy le ne essen róla, de hadtestét a szokásos bátorságával irányította. A hadteste szinte megsemmisült, és ő maga is megsebesült, mert nem elég gyorsan tudta elhagyni a csatát.

Castiglione hercege lett 1808. március 19-én. Tényleges hűbérbirtok nélküli, üres címet kapott. Az örökletes címet, Castiglione hercegének rangját utódai viselhették a család kihalásáig, 1915-ig.

Katalóniába küldték, ahol győzött, de patinás nevén kegyetlenkedései foltot ejtettek. Az 1812-es oroszországi és az 1813-as szászországi hadjáratban magatartása alig volt több, mint középszerű. A lipcsei csata előtt (1813 október), Napóleon megrótta, hogy ő már nem az az Augereau, aki Castiglionénál harcolt, amire azt válaszolta: „Add vissza a régi katonáimat az itáliai hadseregből, és megmutatom neked, hogy én vagyok.”

1814-ben a lyoni hadsereg parancsnokaként azzal vádolták meg, hogy hűtlenné vált, és megállapodást kötött az osztrák támadókkal.

Ezután, a Bourbon-restauráció idején XVIII. Lajos francia király szolgálatába állt, de miután Napóleon visszatért, a száz nap alatt vele tartott. A császár visszavonta vádjait, hogy ő árulta volna el Franciaországot 1814-ben.

Napóleon végső veresége után a trónjára visszatérő XVIII. Lajos megfosztotta Augereau-t katonai címétől és nyugdíjától. A lefokozott tábornagy La Houssaye-i birtokán hunyt el, 1816. június 12-én. A párizsi Père-Lachaise temetőben temették el.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Pierre Augereau című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• LIGNY – QUATRE BRAS – WATERLOO (1815. június 16-18.) Archiválva 2009. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
• napoleon.lap.hu
• Napóleon marsalljai (franciául)

• Napóleoni háborúk

Sablon:Napóleon m v sz  Bonaparte Napóleon kora
A forradalomtól a konzulátusig (1795–1804)	Toulon ostroma (1793)(wd)  · Vendémiaire 13-i royalista felkelés (1795)(wd)  · Első itáliai hadjárat (1796–1797)  · Direktórium (1795–1799)  · Egyiptomi hadjárat (1798–1801)  · Brumaire 18–19-i államcsíny (1799)  · Második itáliai hadjárat (1799–1800)  · Konzulátus (1799–1804)(wd)  · Code Napoléon
A Császárság (1804–1814)	Napóleon koronázása (1804)(wd)  · Első Francia Császárság (1804–1814)  · Németországi hadjárat (1805)(wd)  · Rajnai Szövetség (1806)  · Poroszországi és lengyelországi hadjárat (1806–1807)(wd)  · Félszigeti háború (1808–1814)  · Németországi és ausztriai hadjárat (1809)(wd)  · Orosz–török háború (1806–12)  · Ágyúnaszád-háború (1807–14)  · Finn háború (1808–1809)  · Oroszországi hadjárat (1812)  · Németországi hadjárat (1813)(wd)  · Észak-franciaországi hadjárat (1814)(wd)
Hanyatlás és bukás (1814–1815)	Bécsi kongresszus  · Elba-szigeti Hercegség (1814–1815)(wd)  · Száz nap (1815)  · Dél-németalföldi hadjárat (1815)(wd)  · Waterloo (1815)  · Napóleon Szent Ilona szigetén (1815–1821)(wd)  · Halála (1821)(wd)
Koalíciós háborúk (1792–1815)	Első (1792–1797)  · Második (1799–1802)  · Harmadik (1805)  · Negyedik (1806–1807)  · Ötödik (1809)  · Hatodik (1812–1814)  · Száz nap (1815)
Bonaparte-ház  · Code Napoléon  · Napóleoni heraldika  · Napóleon-tételek  · Napóleoni háborúk  · Bonapartizmus