Nicolas Charles Oudinot
Született	1767. április 25. Bar-le-Duc, Franciaország (Lotaringia)
Meghalt	1847. szeptember 13. (80 évesen) Párizs
Sírhely	Invalidusok háza
Állampolgársága	francia
Nemzetisége	francia
Fegyvernem	gyalogság, lovasság
Szolgálati ideje	1784 - 1830
Rendfokozata	birodalmi marsall
Csatái	első koalíciós háború napóleoni háborúk
Kitüntetései	Reggio Calabria első hercege
Házastársa	Eugénie de Coucy[1]
Gyermekei	Nicolas Charles Victor Oudinot Charles Oudinot de Reggio
A Wikimédia Commons tartalmaz Nicolas Charles Oudinot témájú médiaállományokat.

Nicolas Charles Marie Oudinot, (Bar-le-Duc, 1767. április 25. – Párizs 1847. szeptember 13.) francia tábornok a forradalmi és a napóleoni háborúk idején (1809), Franciaország marsallja, Reggio Calabria első hercege, Nicolas Charles Victor Oudinot apja.

Ő volt a legtöbbször megsebesült francia tábornok az első koalíciós háború idején, 24 alkalommal szerzett sebesülést (1,14 sérülés évente!). 1795-96 között 11 alkalommal sebesült meg, kétszer ágyúgolyótól, kilencszer kardvágástól.

Nicolas Oudinot és Marie Anne Adam gyermekeként született, a kilenc gyermekük közül egyedül ő érte meg a felnőttkort. A szeszfőző, sörfőző apa katonai pályára szánta fiát, aki Medoc regimentben kezdte meg katonai szolgálatát, 1784 és 1787 között, azt remélve, hogy már nem számít a nem nemesi származás, őrmesterként szerelt le. Visszatért szülővárosába, megnősült, feleségétől, Charlotte Françoise Derlin-től hét gyermeke született.

A fiatal őrmester számára a forradalom hozta meg a katonai ranglétrán a továbblépés lehetőségét. 1792-ben, amikor a háború kitört, a Meuse megyei harmadik önkéntes ezred alezredesének választották meg. Bitche kis erődjének bátor védelmével hívta fel magára a figyelmet a Vogézekben 1792-ben (itt szerezte első sebesülését). 1793 novemberében átirányították a reguláris hadseregbe, a belga frontra került, ahol előléptették dandár-tábornokká, s így harcolt parancsnokként 1794 júniusában a kaiserslauterni csatában. A szolgálatát Hoche, Pichegru és Moreau tábornok alatt folytatta a német fronton, itt 1795-ben fogságba esett. Masséna tábornok jobbkezeként végigharcolta a svájci hadjáratot 1799-ben, bekerült a hadsereg irányítói közé, vezérkari főnök lett, különösen a zürichi csatában tüntette ki magát. Genova ostrománál (1800) és a monzambanoi csatában nyújtott teljesítményét Napóleon díszkarddal jutalmazta. gyalogsági felügyelő tábornokká léptették elő, amikor a birodalom létrejött, megkapta a Légion d'honneur nagykeresztje kitüntetést is.

A képviselőházba került, de politikával nem sokáig foglalkozott. Vezető szerepet játszott a csatákban, 1805-ben hozta létre a „saját nevelésű” egységét: a híres „Oudinot gránátosait”. 1807-ben a friedlandi csatában tűnt ki. Napóleontól grófi címet és óriási birtokot kapott. Az 1809-es hadjáratban Aspern és Wagram mellett oly vitézül harcolt, hogy Napóleon marsallá és Reggio hercegévé nevezte ki. 1810-1812-ben Hollandia katonai kormányzója volt. Az 1812-es orosz hadjáratban is kitűnt ahol francia erők mellett a Napóleon mellett kitartó holland segédcsapatokat parancsnokolta s Ney-vel együtt fedezte a francia sereg visszavonulását. 1813 augusztusában mint önálló hadvezér nyomult 65 000 főnyi seregével Berlin ellen, de Bülowtól Grossbeeren mellett augusztus 25-én vereséget szenvedett. A lipcsei csatában a fiatal gárda két hadosztályát vezette s a visszavonulásnál a hátvéd parancsnoka volt. 1814-ben a fiatal gárda élén harcolt az összes csatában s ekkor sebesült meg huszonharmadszor. Napóleon császár lemondása után meghódolt XVIII. Lajos királynak, aki őt Franciaország pairjévé és államminiszterré nevezte ki.

Az 1823-as spanyolországi hadjáratban egyik hadtest vezére volt. Lajos Fülöp király 1839-ben a Becsületrend nagykancellárjává, 1842-ben pedig az Invalidusok házának kormányzójává nevezte ki.

• Két festményen is látható a versailles-i kastélyban a Csaták galériájában: a friedlandi és zürichi csatáról készült képen.
• A neve olvasható a Diadalíven Párizsban és egy utcanévtáblán (Oudinot utca)
• egy kaszárnya kaput neveztek el róla szülővárosában

• Napóleoni háborúk
• Az Invalidusok házának kormányzói

• napoleon.lap.hu
• Napóleon marsalljai (francia nyelven)

Sablon:Napóleon m v sz  Bonaparte Napóleon kora
A forradalomtól a konzulátusig (1795–1804)	Toulon ostroma (1793)(wd)  · Vendémiaire 13-i royalista felkelés (1795)(wd)  · Első itáliai hadjárat (1796–1797)  · Direktórium (1795–1799)  · Egyiptomi hadjárat (1798–1801)  · Brumaire 18–19-i államcsíny (1799)  · Második itáliai hadjárat (1799–1800)  · Konzulátus (1799–1804)(wd)  · Code Napoléon
A Császárság (1804–1814)	Napóleon koronázása (1804)(wd)  · Első Francia Császárság (1804–1814)  · Németországi hadjárat (1805)(wd)  · Rajnai Szövetség (1806)  · Poroszországi és lengyelországi hadjárat (1806–1807)(wd)  · Félszigeti háború (1808–1814)  · Németországi és ausztriai hadjárat (1809)(wd)  · Orosz–török háború (1806–12)  · Ágyúnaszád-háború (1807–14)  · Finn háború (1808–1809)  · Oroszországi hadjárat (1812)  · Németországi hadjárat (1813)(wd)  · Észak-franciaországi hadjárat (1814)(wd)
Hanyatlás és bukás (1814–1815)	Bécsi kongresszus  · Elba-szigeti Hercegség (1814–1815)(wd)  · Száz nap (1815)  · Dél-németalföldi hadjárat (1815)(wd)  · Waterloo (1815)  · Napóleon Szent Ilona szigetén (1815–1821)(wd)  · Halála (1821)(wd)
Koalíciós háborúk (1792–1815)	Első (1792–1797)  · Második (1799–1802)  · Harmadik (1805)  · Negyedik (1806–1807)  · Ötödik (1809)  · Hatodik (1812–1814)  · Száz nap (1815)
Bonaparte-ház  · Code Napoléon  · Napóleoni heraldika  · Napóleon-tételek  · Napóleoni háborúk  · Bonapartizmus

1. ↑ https://books.google.es/books?id=KQucWQsPGegC&dq=liesse%20duchesse%20de%20berry%201822&hl=es&pg=PA128#v=onepage&q=liesse%20duchesse%20de%20berry%201822&f=true