Tokelau-szigetek
| Tokelau-szigetek | |||
| Tokelau | |||
| |||
.svg) | |||
| Fővárosa | minden szigetnek saját központja van | ||
 d. sz. 9° 10′, ny. h. 171° 50′9.166667°S 171.833333°WKoordináták: d. sz. 9° 10′, ny. h. 171° 50′9.166667°S 171.833333°W | |||
| Államforma | Új-Zéland birtoka | ||
| Vezetők | |||
| Király | III. Károly brit király | ||
| Kormányzó | Don Higgins | ||
| Miniszterelnök | Kerisiano Kalolo | ||
| Hivatalos nyelv | tokelaui, angol | ||
| Tagság | Lista | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 1499 fő (2016) | ||
| Rangsorban | 246 | ||
| Becsült | 1411 fő (2011[1]) | ||
| Rangsorban | 246 | ||
| Népsűrűség | 115 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10 km² | ||
| Időzóna | TKT (UTC+13[2]) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | Új-zélandi dollár (NZD) | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | TK | ||
| Hívószám | 64 | ||
| Internet TLD | .tk | ||
| Közlekedés iránya | bal | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tokelau-szigetek témájú médiaállományokat. | |||
 | |||
A Tokelau-szigetek Új-Zélandhoz tartozó három polinéziai atoll sziget elnevezése. Fő jövedelme az idegenforgalomból származik.
Neve
[szerkesztés]A „Tokelau” polinéz szó, jelentése „északi szél”. 1946 óta nevezik így a szigetet, előtte „Union Islands”-ként és „Union Group”-ként hivatkoztak rá.
Földrajz
[szerkesztés]Tokelau három atollból áll a Csendes-óceán délnyugati részén.
A szigetek összterülete 10 km². A szigetek legmagasabb pontja kb. két méterre helyezkedik el a dagályszinttől, emiatt a tengerszint-emelkedésnek fokozottan ki van téve.
A nemzetközi dátumválasztó vonaltól nyugatra helyezkedik el. A Tokelau-szigetek – Szamoával egy időben – 2011. december 29-én eggyel nyugatibb időzónába tért át, aminek ideje UTC+13, emiatt a korábbi térképeken az adat pontatlanná vált.
Közeli szárazföldek
[szerkesztés]- Szamoa kb. 500 km-re déli irányban,
- Tuvalu 967 km-re nyugati irányban,
- Jarvis sziget 1640 km-re északkeleti irányban (lakatlan),
- Bora Bora 2326 km-re délkeleti irányban,
- Auckland, Új-Zéland 3360 km-re délnyugati irányban.
Élővilág
[szerkesztés]A szigetek a polinéz trópusi nedves ökorégióhoz tartoznak. A szigetek eredeti növényzetét a kókuszpálma-ültetvények miatt kipusztították, jelenleg az elvadult pálmák alkotnak kisebb erdőket. Tokelau korallzátonyain 38 őshonos növényfaj, több mint 150 rovarfaj és 10 szárazföldi tarisznyarákfaj fordul elő, melyekre a patkányok jelentik a legnagyobb veszélyt.
Őshonos szárazföldi emlős nincs, viszont 4 tengeri emlős honos Tokelau vizeiben: a törpe-kardszárnyúdelfin, a trópusi delfin, valamint a csőröscetfélékhez tartozó állas csőröscet és a ginkgofogú csőröscet. Tokelau kormányzata a szigetekhez tartozó vizeket (200 tengeri mérföldes körzetet) cápamenedékké nyilvánította.
Története
[szerkesztés]
A szigeteket eredetileg az 1000-es évek környékén polinéz hajósok fedezték fel, és megtelepedtek rajta. A kereszténység elterjedése előtt saját „Tui Tokelau” istenüket tisztelték. A szigeteket családok, „klánok” irányították, kisebb harcok és házasságok a szigetek között előfordultak. Atafu szigetét John Byron, a Brit Királyi Haditengerészet tisztje fedezte fel 1765. június 4-én, kétéves föld körüli útja során. Nem találtak lakókra utaló nyomokat. Ezután Edward Edwards kapitány a Bounty lázadóit keresve 1791-ben kereste fel Atafut, majd továbbhajózva felfedezte Nukunonut. Mindkét szigeten eszközöket és lakhelyeket talált, bár a lakosokkal nem sikerült kapcsolatot találnia. A harmadik szigetet, Fakaofót 1835-ben fedezte fel Smith kapitány egy észak-amerikai bálnavadász hajóval. Az első hivatalos kapcsolatteremtés a szigetlakókkal 1841-ben történt egy tudományos expedíció keretében. Úgy tűnt, hogy a lakók csak átmenetileg voltak ott, illetve a cserekereskedelemben való jártasságuk miatt (gyöngyök és vastárgyak is voltak náluk) arra lehetett következtetni, hogy feltehetőleg már érintkeztek európaiakkal. A keresztény hittérítés 1845-1860 között zajlott. 1863-ban perui rabszolga-kereskedők érkeztek a szigetre, akik szinte minden munkaképes embert (253 főt) magukkal hurcoltak. Nagy részük járványos fertőzésben meghalt, csak kevesen térhettek haza. Ennek hatására alakult meg az öregek tanácsa, ahol mindhárom szigetről képviseltették magukat a családok. Az ekkortájt érkezett bevándorlók – gyakran helyi asszonyt feleségül véve – újra benépesítették a szigeteket.
Politika
[szerkesztés]1877-ben az Egyesült Királyság egy rendelettel a többi rendezetlen helyzetű csendes óceáni szigettel együtt védelmébe vette. C. F. Oldham tűzte ki a zászlót a szigeteken 1889-ben. Nemzetközileg 1920-ban lett elismerve mint brit gyarmat. 1926-ban utalták az új-zélandi kormányzathoz, ezzel jogilag átvéve a szigetek saját irányítását. Ezt a külső rendelkezést egy 1948-as tokelaui törvénnyel megerősítve a szigetlakók alávetették magukat Új-Zéland kormányzatának.
Bár van önkormányzata, Új-Zéland külbirtoka. Mivel Tokelau szerepel az ENSZ gyarmati listáján, a státuszt Új-Zéland évek óta szeretné megváltoztatni, s társult állammá nyilváníttatni a területet. A tokelauiak azonban szeretnének megmaradni „gyarmatnak”, ezért az eddig megtartott népszavazásokon (2006-ban és 2007-ben) a társult állami státusz opciója nem érte el a szükséges támogatást. Bár a népszavazás ENSZ felügyelet alatt zajlott, az ENSZ nem hajlandó az eredményt elfogadni, s továbbra is felszólítja Új-Zélandot, hogy a dekolonizációs folyamatot vigye végbe. Az új-zélandi kormány minden próbálkozása dacára a tokelauiak nem hajlandók társult állam lenni.
Népesség
[szerkesztés]2011-es felmérés szerint 1411 fős volt a lakosság, ami a 2006-os felméréshez képest 3,8%-os csökkenést jelent. Főként polinéz emberek lakják, kisebbségeket nem tartanak nyilván. A szűkös helyi erőforrások miatt a szigetek túlnépesítettnek tekinthetőek, ami magyarázza az elvándorlást. Jelenleg kb. 6800 tokelaui Új-Zélandon él. A várható átlagos élettartam 69 év.
Gazdaság
[szerkesztés]A CIA World Factbook szerint Tokelaunak van a legkisebb gazdasága a föld összes államai között. Gazdasága veszteséges, Új-Zéland támogatásával működik. Összes bevétele fél millió USD körüli, míg kiadásai 2,8 millió USD körül vannak. Vásárlóereje kb. 1000 USD/fő/év.
A szigeteken kókuszpálma-, csavarpálma- és banánültetvények találhatóak.
Közlekedés
[szerkesztés]Tokelaun nincs repülőtér. A hajók Szamoa fővárosából, Apiából indulnak, a távolság 516 km, kicsivel több mint egy nap.
Sport
[szerkesztés]A szigeteken rendeznek sporteseményeket, viszont a szétszórt populáció és a nagyrészt homokkal borított területek miatt, a lehetőségek korlátozottak. A lakosság körében kedvelt sportokat (netball, rögbi, röplabda és asztalitenisz) általában tornatermekben űzik.
Áramszolgáltatás napenergiával
[szerkesztés]Korábban mindhárom szigeten dízel generátorokkal szolgáltattak áramot a nap 16 órájában, ami naponta 800 liter üzemanyagot, évente legalább 1500 hordót jelentett, és aminek átszállítása évente 600 ezer új-zélandi dollárba került (az éves költségvetés 15-20 százaléka). Az éves költségek és a környezetterhelés csökkentése érdekében 2012 októberétől a világon elsőként, szigetenkénti telepek segítségével 100%-ban napenergia segítségével fedezik a szigetek energiaszükségletét.[3] Összességében 4032 napelem-panel segítségével 1344 egyenként 250 kg tömegű akkumulátort töltenének, ami stabil áramellátást biztosít. Az eredeti tervek szerint a szükségletek 90%-át fedezte volna a telep, de végül 1 megawattos, vagyis 150%-os teljesítménnyel rendelkezik, ami a későbbi fogyasztás növekedését is képes fedezni. Ez évente 1450 megawattóra energia előállítását jelenti. Fizikailag a 230 km/órás szélnek is ellenállnak a szerkezetek. A kiépítés 5 hónapot vett igénybe.
Internetszolgáltatás
[szerkesztés]Sikeresnek nevezhető az a népszerűsítő intézkedése, miszerint az öt betűnél hosszabb tartományneveit (azaz internetes címeket .tk végződéssel) ingyenesen lehet használni.
Telekommunikáció
[szerkesztés]| Hívójel prefix | ZK3 |
| ITU zóna | 62 |
| CQ zóna | 31 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Final 2011-es népszámlálási adat. [2012. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 22.)
- ↑ Tokelau: Wrong local time for over 100 years
- ↑ Powersmart: Tokelau megújuló energia projekt. [2013. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
További információk
[szerkesztés]
| Régiók |
|  |
|---|---|---|
| Külbirtokok | ||
| Különleges státuszú területek |
| |
| Önálló államok |
| .svg) | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Függő területek | |||||||||||
1 Gyakran sorolják Délkelet-Ázsiához | |||||||||||
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
