Nemzetközi Távközlési Egyesület
| Nemzetközi Távközlési Szövetség | |
 | |
 | |
| A Nemzetközi Távközlési Szövetség központja | |
 | |
| Alapítva | 1865. május 17. |
| Típus | ENSZ szakosodott szervezete |
| Székhely | Genf, Svájc |
| Főtitkár |  Houlin Zhao |
| Vezérigazgató | Houlin Zhao |
 é. sz. 46° 13′ 23″, k. h. 6° 08′ 12″46.222940°N 6.136776°EKoordináták: é. sz. 46° 13′ 23″, k. h. 6° 08′ 12″46.222940°N 6.136776°E | |
| A Nemzetközi Távközlési Szövetség weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzetközi Távközlési Szövetség témájú médiaállományokat. | |
A Nemzetközi Távközlési Egyesület (angolul International Telecommunication Union, ITU) az ENSZ mellett működő szakosított szervezet, melynek feladata a nemzetközi távközlési együttműködés elősegítése. Az ITU különböző bizottságai ajánlásokat adnak ki, amelyek figyelembe vételével dolgozzák ki az egyes országok kormányai a távközléssel kapcsolatos jogszabályokat.
Alapokmányában rögzített célja többek között a távközlés elérhetővé tétele a világ minden lakosa számára, a távközlési szolgáltatások használatának elősegítése a békés kapcsolatok megkönnyítésének céljából.
A célok elérése érdekében gondoskodik a rádiófrekvenciás spektrum nemzetközi szintű felosztásáról (ITU-R), a távközlés világméretű szabványosításáról (ITU-T), segítséget nyújt a fejlődő országoknak (ITU-D). Az ITU elődjét International Telegraph Union néven1865-ben alapította 20 európai állam. A szervezetnek jelenleg 191 tagállama van. Magyarország 1866-ban csatlakozott az elődszervezethez.[1]
Az ITU feladatai
[szerkesztés]Az ITU nemzetközi szervezet, melynek feladata olyan nemzetközi szintű jogszabályok alkotása, melyek törvényi hátteret adnak a távközlési rendszerek zavartalan működtetéséhez.
- Távközlési szabványokat, úgynevezett ITU-T ajánlásokat határoz meg;
- Sávterveket készít, és a kor kihívásainak megfelelően karbantartja azt.
A jogszabályainak megalkotásához figyelembe vesz technológiai, üzleti, politikai szempontokat is.
ITU régiók és zónák
[szerkesztés]Az ITU a Földet 3 régióra és 90 zónára osztja. Az egyes régiókban a sávtervek, és a rádióhasználati szabályzatok kis mértékben eltérnek egymástól.[2]
- 1. régió: Európa, Afrika, Közel-Kelet, Oroszország ázsiai része
- 2. régió: Észak- és Dél-Amerika, Grönland
- 3. régió: Ázsia, Ausztrália és Óceánia
Magyarország az 1. régióban és a 28-as zónában található.
Források
[szerkesztés]
|
Ez a távközlés témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
- ↑ International Telecommunication Union (ITU). (Hozzáférés: 2023. október 11.)
- ↑ ITU régiók és zónák. (Hozzáférés: 2023. október 11.)
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
