Palaui Köztársaság
Beluu ęr a Belau パラオ共和国
Palau zászlaja Palau címere
Nemzeti mottó: Rainbow's End Nemzeti himnusz: Belau loba klisiich er a kelulul
Fővárosa	Ngerulmud
é. sz. 7° 30′ 02″, k. h. 134° 37′ 27″7.5005555555556, 134.624166666677.500556°N 134.624167°EKoordináták: é. sz. 7° 30′ 02″, k. h. 134° 37′ 27″7.5005555555556, 134.624166666677.500556°N 134.624167°E
Államforma	köztársaság
Vezetők
Elnök	Surangel Whipps
Hivatalos nyelv	angol, palaui
Beszélt nyelvek	japán (Angaurban), szonszorol, tobi
függetlenség	Az Egyesült Államoktól
kikiáltása	1994. október 1.
Tagság	Lista ENSZ, Csendes-óceáni Közösség, Csendes-óceáni Fórum
Népesség
Népszámlálás szerint	21 729 fő (2017)[1]
Rangsorban	231
Becsült	20 901[2] fő (2013)
Rangsorban	231
Népsűrűség	44 fő/km²
GDP	2006 becslés
Egy főre jutó	$ 10 000
Földrajzi adatok
Terület	458 km²
Rangsorban	179
Időzóna	PWT (UTC+9)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	USA dollár (USD)
Nemzetközi gépkocsijel	PAL
Hívószám	680
Segélyhívó telefonszám	911
Internet TLD	.pw
Villamos hálózat	120 volt
Elektromos csatlakozó	NEMA 1-15 NEMA 5-15
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Palaui Köztársaság témájú médiaállományokat.

Palau a Karolina-szigetek legnyugatibb szigetcsoportjain helyezkedik el. Az államot 241 sziget alkotja, amelyből csupán 12 lakott. Nagyobb szigetei vulkanikus eredetűek, a kisebbek korallképződmények. A trópusi éghajlatú köztársaság elsősorban idegenforgalmáról nevezetes.

A Palaut alkotó szigetcsoportok a Palau-szigetek, a Sonsorol-szigetek, Pulo Anna és Merir. A legnagyobb, lakott szigetek a Palau-lagúnát veszik körül. A teljes lakosság kétharmada egyetlen szigeten, Koror szigeten él. Tőlük délnyugatra, kb. 600 km távolságra több lakott szigetcsoport található, ezek is részei Palau államnak. A fő szigetcsoportról nyugatra található kb. 200 apró, lakatlan sziget, összefoglaló néven Chelbacheb-szigetek. Ez is része az állam területének.

A szigetek kialakításában egyaránt részes a vulkanikus tevékenység és a korallok építő munkája.

Palau egész évben trópusi időjárást élvez. Átlagos középhőmérséklet 27 °C, felhőszakadások az év bármely időpontjában előfordulhatnak. Az átlagos páratartalom 82% körül mozog egész évben.

Bár Palau természeti környezete általánosságban még mentes a leromlástól, több ok van az aggodalomra. Ilyen például az illegális halászat robbanóanyag használatával, a szilárd hulladék nem megfelelő elhelyezése Koror szigeten, a homok és a korall kiterjedt kotrása a Palau-lagúnában. A többi csendes-óceáni szigetországhoz hasonlóan potenciálisan jelentős környezeti veszély a globális felmelegedés és az ezzel összefüggő tengerszint-emelkedés. Az alacsonyan fekvő területek víz alá kerülése fenyegeti a part menti növényzetet, a mezőgazdaságot, veszélyezteti az ivóvíz-ellátást. Palauban különben is gond a nem megfelelő vízellátás, és a lakosság méretéhez képest korlátozott a mezőgazdasági terület.

Évezredeken át Palaun matrilineáris társadalom volt. Hagyományosan a föld, pénz és a társadalmi pozíció nőágon öröklődtek. A klánok földje anyáról a legidősebb lányra szállt. Az apaági öröklési rendet a császári Japán vezette be. A második világháború alatt a nemzetségi földeket a japán kormány elkobozta és személyi tulajdonként újraosztotta. A régi rendszer visszaállítására csak erőtlen kísérlet történt.

Palaut 1543-ban fedezte fel Ruy López de Villalobos. Ettől kezdve spanyol területnek számított, de a spanyol uralom jobbára névleges maradt. A Fülöp-szigeteki gyarmati kormányzat volt területileg illetékes. 1885 előtt néhány szigetet Németország szállt meg. A kitört vitában XIII. Leó pápa volt a döntőbíró, aki a szigeteket Spanyolországnak ítélte, de gazdasági koncessziókat adott Németországnak és az Amerikai Egyesült Államoknak.

1898-ban Spanyolország vereséget szenvedett a spanyol–amerikai háborúban. Ekkor eladta csendes-óceáni birtokait Németországnak. A németek Palaut Új-Guineából igazgatták. Megkezdték a foszfát és a bauxit bányászatát. Ez azután is folytatódott, hogy a szigeteket az első világháborúban megszállta a Japán Birodalom. A békekötés után Japán népszövetségi mandátumterületként igazgatta a szigeteket. A japán kormány támogatta japánok és koreaiak letelepedését. Fejlesztették a gazdasági életet, megkezdődött a tonhal és a kopra feldolgozása.

1944-ben amerikai erők foglalták el. 1947-ben a szigetek a Csendes-óceáni Gyámsági Terület része lett, majd 1951-ig az USA haditengerészeti minisztériuma gyakorolta a hatalmat a gyámsági terület felett. 1965-ben felerősödtek az autonómiatörekvések, és 1967-ben tárgyalások kezdődtek az autonómiáról. Az 1978-as népszavazást követően, mivel a lakosság elutasította a megalakuló Mikronéziai Szövetségi Államokhoz való csatlakozást, Palau 1981. január 1-jén az USA autonóm köztársasága lett Belaui Köztársaság néven. Belau és az USA 1982-ben kötötte meg a társulási szerződést, ami kilátásba helyezte a függetlenséget is. Az 1993-ban megtartott népszavazáson megszavazták a függetlenséget, amelyet 1994-ben kiáltottak ki. Az országot Palaui Köztársaság néven vették fel az ENSZ-be, de kül- és hadügyeiért továbbra is az USA a felelős.

2006. október 7-én Ngerulmud (Melekeok állam) lett a főváros.

Magyarország 2017 óta áll diplomáciai kapcsolatban az országgal.^[3]

2020. január elsejétől tilos az országban a kereskedelmi forgalomban kapható naptejek, napolajok, krémek használata és értékesítése. A világ első országa, amely a korallzátonyok védelme érdekében meghozta ezt a döntést.^[4]

Az országot 16 állam alkotja

A lakosság többsége keresztény: Katolikus (49,4%), protestáns (21,26%), természeti vallások követője (10%), adventista (5,3%), egyéb keresztény (14,04 %).

A lakosság az idegenforgalmi szolgáltatásokból (szállodák, búvárkodás) tartja el magát. Emellett mezőgazdasági termelést (kókusz, kopra, édesburgonya termesztése) folytatnak. Jelentős a halászat is. Iparát a könnyűipar és kézműipar képviseli.

A partokon sűrűn sorakoznak szabadtéri éttermek és koktélbárok, ahol gyakran külföldi ételeket szolgálnak fel. Ezek lehetnek francia, olasz, kínai, japán és amerikai fogások. A francia konyha a reggeli étkezésben érezteti hatását: fehér sajtot és puha kenyeret fogyasztanak gyakorta reggelire. Akadnak különböző tésztafélék halakkal és tengergyümölcseivel, mint az osztriga, a tonhal és a fehér halhúsok. A fővárosban a leggyakoribbak a halas és más tengeri ételek. Vidéken a pürésített zöldségek vagy levesek népszerűek, amik többek között tarógyökérből készülnek, mely az egyik legfontosabb táplálék, és még sok más különböző ételhez használják. A taró leveléből és kókuszból levest főznek, sőt készülnek taróból chipsek és sütemények. Taró az alapanyaga a palusami nevű hawaii eredetű ételnek.^[5]

Egyéb fontos adalékok a rizs, fűszerek, húsok (pl. marha), banán, fokhagyma.

• július 9.,az alkotmány napja (1979 óta)

• Palau az egyik fő színhelye Kőhalmi Zoltán magyar humorista 2021-ben kiadott, Az utolsó 450 év című komikus-futurisztikus regényének, mely a Föld elképzelt utolsó 450 éves történetéről szól, azon belül is középpontba állítva a kommunális hulladék feldolgozásának egyre súlyosbodó problémáit.

A Wikimédia Commons tartalmaz Palau (állam) témájú médiaállományokat.

• Hivatalos oldal
• Információk Palauról
• Palau
• Palau: The Living Edens
• HRW Atlas Mundial
• Palau.lap.hu - linkgyűjtemény

• Palau külkapcsolatai

Sablon:Oceania m v sz Ausztrália és Óceánia országai
Önálló államok	Teljesen Ausztrália Fidzsi-szigetek Kiribati Marshall-szigetek Mikronéziai Szövetségi Államok Nauru Új-Zéland Palau Pápua Új-Guinea Szamoa Salamon-szigetek Tonga Kelet-Timor1 Tuvalu Vanuatu Részben Chile Húsvét-sziget Juan Fernández-szigetek Costa Rica Kókusz-sziget Ecuador Galápagos-szigetek Indonézia Japán Ogaszavara-szigetek USA Hawaii Palmyra-atoll
Függő területek	Ausztrália Ashmore- és Cartier-szigetek Karácsony-sziget Kókusz-szigetek Korall-tengeri-szigetek Norfolk-sziget USA Amerikai Szamoa Baker-sziget Guam Howland-sziget Jarvis-sziget Johnston-atoll Kingman-zátony Midway-atoll Északi-Mariana-szigetek Wake-sziget Új-Zéland Niue Cook-szigetek Tokelau-szigetek Franciaország Clipperton-sziget Francia Polinézia Új-Kaledónia Wallis és Futuna Egyesült Királyság Pitcairn-szigetek
1 Gyakran sorolják Délkelet-Ázsiához