Somogytarnóca
| Somogytarnóca | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Település | Barcs |
| Városhoz csatolás | 1979 |
| Korábbi rangja | község |
| Irányítószám | 7557 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 125 m |
| Távolság a központtól | 5 km |
| Elhelyezkedése | |
 Somogytarnóca
Pozíció Somogy vármegye térképén
| |
 é. sz. 46° 00′ 25″, k. h. 17° 27′ 22″46.006944°N 17.456111°EKoordináták: é. sz. 46° 00′ 25″, k. h. 17° 27′ 22″46.006944°N 17.456111°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Somogytarnóca témájú médiaállományokat. | |
Somogytarnóca 1979 óta Barcs városrésze, korábban önálló község volt.[1]
Fekvése
[szerkesztés]Barcs központjától körülbelül 5 km-rel északra, a 68-as főút mentén fekszik. Északi szomszédja Csokonyavisonta.
Története
[szerkesztés]Somogytarnóca Árpád-kori település. Nevét az oklevelek már 1231-ben említették, mint a Tibold nemzetség ősi birtokát, mely a nemzetség ez évi osztozkodásakor I. Bodor három idősebb fiáé, Jakabé, Kozmáé és Petkéé lett.
1467-ben egy Kistarnócza nevű helységről emlékeznek meg az oklevelek, mely Enyingi Török Péter birtoka volt. 1512-ben Perneszi Imre, valamint fiai, Miklós, Pál és István királyi jóváhagyást nyertek e helységre. 1526-ban Perneszi Ferenc valamint testvérei, Péter és Balázs nyerték adományul II. Lajos királytól. 1550-ben Báthori András birtokában volt. 1554-ben a török kincstári adólajstrom szerint 11 házból állott. 1560-ban I. Ferdinánd király Perneszi Farkasnak adományozta, ekkor már csak puszta volt, de később újból betelepült, mert az 1565. évi török kincstári fejadólajstrom szerint már 28, majd 1571-ben 42 házból 148 állt. 1598-1599-ben Nádasdy Pál, 1627-ben pedig Nádasdy Ferenc birtoka volt. Az 1660. évi pannonhalmi dézsmaváltságjegyzék Szent-Györgyvár tartozékai között sorolta fel. 1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek nyerte adományul, 1726-1733 között már csak puszta és Széchenyi Zsigmondé, 1835-ben pedig a csokonyai uradalomhoz tartozott.
Gróf Széchényi Ferenc 1873-ban kastélyt építtetett Somogytarnócán. Az 1900-as évek elején gróf Széchenyi Antal és Frigyes volt itt a legnagyobb birtokos, a kastély is az övék lett. A 20. század elejének leírásai szerint a kastélyban értékes berendezések, sok régi festmény és bútor, remek bronzok, Alt-Wien, biscuit és meisseni porcelánok, sok régi angol metszet és egy angol óra is volt, amelyet gróf Széchenyi István ajándékozott gróf Széchenyi Pálnénak. A gróf Széchenyi uradalomnak mezőgazdasági szeszgyára és gőzmalma is volt.
A község önállósága 1979-ben szűnt meg, amikor Barcshoz csatolták. Azóta kiépült az ivóvíz-, a telefon-, a gáz- és a kábeltelevízió-hálózat, működik itt óvoda, faluház, orvosi rendelő, posta és több kiskereskedelmi egység is. A városrész labdarúgócsapata a Satelit SE, emellett országszerte híres a somogytarnócai asszonykórus.[1]
Nevezetességek
[szerkesztés].jpg)
Műemléki védelem alatt áll az 1873-ban épült (151 éves) Széchenyi-kastély és a hozzá tartozó, 1830 körül épült magtár.[2] Ugyancsak műemlék az 1907-ben épült (117 éves) temetőkápolna.[3] A település határában az egykori legelőn kivételesen nagy akácfák találhatók.[4]
Források
[szerkesztés]- ↑ a b Városrészek. barcs.hu. (Hozzáférés: 2015. október 3.)
- ↑ A kastély a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. október 3.)
- ↑ A kápolna a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. október 3.)
- ↑ Lukács Róbert: Egyedülálló akácos legelő - Somogytarnóca. (Hozzáférés: 2015. október 3.)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
