Csurgó
Az Árpád-kori eredetű felsőcsurgói római katolikus templom
Csurgó címere Csurgó zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Somogy
Járás	Csurgói
Jogállás	város
Polgármester	Füstös János (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	8840
Körzethívószám	82
Testvértelepülései	Lista Juzava
Népesség
Teljes népesség	4392 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	59,42 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 16′, k. h. 17° 06′46.266666666667, 17.146.266667°N 17.100000°EKoordináták: é. sz. 46° 16′, k. h. 17° 06′46.266666666667, 17.146.266667°N 17.100000°E
Csurgó Pozíció Somogy vármegye térképén
Csurgó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csurgó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csurgó város Somogy vármegyében, a Csurgói járás központja.

A település a vármegye délnyugati részén található, annak legnyugatabbi városa, nem messze a horvát határtól. Három tájegység találkozásánál épült fel: az északnyugati Öreghegy és az Újhegy a Zalaapáti-hát legdélibb része, a Zákány-őrtilosi-dombság peremvidéke, északkeleten Belső-Somogy közel sík homokhátai határolják, míg délen a Dráva egykori medrének magaspartja.^[3]

Legfontosabb közútja a Berzence–Iharosberény közti 6819-es út, ez halad végig észak–déli irányban a város belterületein. Nyugati szomszédaival, Porrogszentkirállyal és Gyékényessel a 6808-as út köti össze, Szenta községbe pedig a belvárostól északra kiágazó 68 127-es út vezet.

Vonattal a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon érhető el, amely mentén két megállója is van: magában a városban Csurgó vasútállomás, a Szenta felőli határon, külterületen pedig Zrínyitelep megállóhely. A városi vasútállomás közúti elérését a 6819-es útból a belvárosban nyugat felé kiágazó 68 315-ös számú mellékút teszi lehetővé.

Bár meglehetősen távol fekszik a Balaton déli partjától, a település szőlő- és borgazdasági szempontból mégis a Balatonboglári borvidék részét képezi.^[4]

Csurgó területe már az őskorban lakott volt, erre utalnak a város határában talált őskohó-maradványok. A római korban itt haladt el a Pannónia provinciát a Tengermellékkel és a birodalom központjával összekötő hadi- és kereskedőút.^[5]

Első okleveles említése 1019-ből származik: a zalavári apátság alapítólevele szerint Szent István ekkor a Benedek-rendi barátoknak adományozta a falu jövedelmét. Az Árpád-korban eleinte a somogyi szabad királyi kanászok földjének részét képezte, majd III. Béla testvére, Margit a keresztes lovagoknak adományozta. Ők a Felső-Csurgó nevű településrészen, egy mocsárvidékből kiemelkedő dombon települtek le: a hagyomány szerint először a templáriusok, majd a 12. század végére az ispotályosok. A jeruzsálemi Szent János-lovagrend valamikor 1217 és 1226 között alapította az első rendházat a területen, ez a rendház erődítményként, kórházként és templomként is szolgált. A hagyomány szerint IV. Béla a muhi csata után délnyugat felé menekülve Csurgón is áthaladt, ahol meg is szállt, a Szűz Mária-kút vizéből pedig ivott is.^[5]

Csurgót 1405. szeptember 28-ai adománylevelével Zsigmond királytól mezővárosi rangra emelte.^[5] Vára a 15. században épült, de a 18. században lerombolták, 13. századi temploma szintén majdnem teljesen megsemmisült a török megszállás idején, de 1731-től kezdve újjáépítették.^[5] 1543-ban ide költözött, s két évig itt élt Tinódi Lantos Sebestyén, miután ura, Török Bálint török fogságba esett.

A hódoltság követő időszakban, 1726-ban került a Festetics család tulajdonába. Új tulajdonosai birtokuk központjává tették. Festetics György 1792-ben megalapította a gimnáziumot, mellyel örökre beírta a város nevét a magyar művelődéstörténetbe. Az 1792-ben alapított gimnáziumban tanított 1799. május 26-tól 1800. február 17-ig Csokonai Vitéz Mihály. Csokonai itt fejezte be Dorottya című vígeposzát.

Csurgó 1850-ben lett ismét mezőváros, majd 1896-tól itt működött Somogy vármegye első tanítóképzője. 1871-ben járási székhellyé vált. 1872-ben elkészült a fiumei vasútvonal Csurgón áthaladó szakasza, ezzel bekapcsolódott az ország közlekedési hálózatába. Városi jogot 1989-ben nyert ismét.

• 1990–1994: Szászfalvi László (MDF)^[6]
• 1994–1998: Szászfalvi László (MDF-KDNP-NDSZ)^[7]
• 1998–2002: Szászfalvi László (MDF-Fidesz-FKgP)^[8]
• 2002–2002: Szászfalvi László (MDF-Fidesz-Kisgazda Polgári Egyesület)^[9]
• 2003–2006: Bihariné Asbóth Emőke (független)^[10]
• 2006–2010: Szászfalvi László (Fidesz-KDNP-Nemzeti Fórum)^[11]
• 2010–2014: Füstös János (Fidesz-KDNP)^[12]
• 2014–2019: Füstös János (Fidesz-KDNP)^[13]
• 2019–2024: Füstös János (Fidesz-KDNP)^[1]
• 2024– :

A településen 2003. április 27-én időközi polgármester-választást tartottak,^[10] mert az előző polgármester az előző év december 19-én, a képviselő-testületen belüli feszültségek miatt lemondott tisztségéről.^[14][15]

A település népességének változása:

A városban 2007-ben 5150 fő élt és összesen 2093 lakás volt.^[16]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 0,4% németnek, 4,3% cigánynak, 0,1% horvátnak, 0,1% románnak, 0,1% szerbnek mondta magát (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,6%, református 11,1%, evangélikus 4,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezet nélküli 8,9% (22% nem nyilatkozott).^[17] A 2022-es népszámlálás szerint a lakosság száma 4387 fő volt.

• Városi Múzeum
• Szentlélek-templom (13. századi eredetű, a barokk korban átépítették, de tornya még romanikus stílusú)
• A Csokonai Református Gimnázium (18. század vége, eklektikus) és annak könyvtára Somogy vármegye első történelmi emlékhellyé nyilvánított helyszíne.^[18]
• Csokonai Közösségi Ház
• Városi Könyvtár
• Sportcsarnok
• Meller-kastély: a 19. század végén épült eklektikus, saroktornyos épület bejárati folyosójának oldalát szecessziós, eozinmázas csempék díszítik, és ugyancsak szecessziós a főkapuja is. Belül még eredetiek a kerámia padlólapok, a parketta, a falépcsők és a faburkolatok is.^[19]
• Basakút: egy korábban meglevő forrás megásatásával 1600 táján építtette ki Ibrahim pasa.^[20]
• Zis-tó: az Alsok városrészben található tó helyén régen mocsaras terület volt, később a földet kitermelték belőle, így kialakult a tó medre. 1990 után kikotorták a medret, a környéket rendezték, azóta kedvelt horgász- és kirándulóhely.^[21]

• Csuszafesztivál: 2004 óta rendezik meg arra a legendára alapozva, hogy a túrós csusza annak a Török Bálint 16. századi hadvezérnek volt a kedvenc eledele, akinek felesége Csurgón óriási virágoskertet létesített. A fesztivált a gasztronómiai elemek mellett számos művészeti program is kíséri évről évre.^[22]
• Őszi fesztivál: a kétnapos rendezvényen bemutatkoznak a környék termelői, valamint mezőgazdasággal kapcsolatos szakmai előadások hangzanak el. A nagyközönséget kiállítás, vásár és szüreti mulatság várja.^[23]

A Csurgói KK érte el Csurgó történetében a legnagyobb sportsikereket, amikor bejutott a magyar férfi kézilabda-bajnokság első osztályába. A város rendelkezik megye I szintű labdarúgócsapattal is.

• Itt lakott Csokonai Vitéz Mihály 1799–1800-ban, a református gimnázium helyettes tanáraként.
• Itt született Nagy Samu, született Neuhaus (1881–1940) író, újságíró, szerkesztő.
• Itt született Kiss Angyal Ernő dal- és zeneszerző.
• Itt született Nádasdi Sárközy Elemér, festő.
• Itt született Csurgói Máté Lajos (1931–2001) festő, grafikus, író, zenész.
• Itt született Dr. Nacsa Lajos katolikus plébános.
• Itt született Laky Dezső (1887–1962) statisztikus, gazdaságpolitikus, 1940–1941-ben közellátásért felelős tárca nélküli miniszter, az MTA tagja.
• Itt született Bokor József filozófus, író A Pallas nagy lexikona szerkesztője.
• Itt élt Hadik Magda szobrász, éremművész.

• 
  Középkori eredetű templom
• 
  Szent István-emlékmű

• Aumale, Franciaország
• Fehérvárcsurgó
• Haimhausen, Németország
• Juzava, Japán^[24]
• Markelo, Hollandia
• Székelykeresztúr, Székelyföld
• Verebély, Felvidék
• Vrsar, Horvátország

• Csurgó a Startlapon
• Térkép Kalauz – Csurgó
• Csurgó hivatalos weblapja

Sablon:Somogy megye települései m v sz Somogy vármegye települései
Megyei jogú város	Kaposvár
Városok	Balatonboglár Balatonföldvár Balatonlelle Barcs Csurgó Fonyód Igal Kadarkút Lengyeltóti Marcali Nagyatád Nagybajom Siófok Tab Zamárdi
Nagyközségek	Balatonszárszó Berzence
Községek	Ádánd Alsóbogát Andocs Babócsa Bábonymegyer Bakháza Balatonberény Balatonendréd Balatonfenyves Balatonkeresztúr Balatonmáriafürdő Balatonőszöd Balatonszabadi Balatonszemes Balatonszentgyörgy Balatonújlak Balatonvilágos Baté Bálványos Bárdudvarnok Bedegkér Beleg Bélavár Bodrog Bolhás Bolhó Bonnya Böhönye Bőszénfa Buzsák Büssü Csákány Cserénfa Csokonyavisonta Csoma Csombárd Csököly Csömend Csurgónagymarton Darány Drávagárdony Drávatamási Ecseny Edde Felsőmocsolád Fiad Fonó Főnyed Gadács Gadány Gamás Gálosfa Gige Gölle Görgeteg Gyékényes Gyugy Hajmás Hács Háromfa Hedrehely Hencse Heresznye Hetes Hollád Homokszentgyörgy Hosszúvíz Iharos Iharosberény Inke Istvándi Jákó Juta Kapoly Kaposfő Kaposgyarmat Kaposhomok Kaposkeresztúr Kaposmérő Kaposszerdahely Kaposújlak Karád Kastélyosdombó Kaszó Kazsok Kálmáncsa Kánya Kára Kelevíz Kercseliget Kereki Kéthely Kisasszond Kisbajom Kisbárapáti Kisberény Kisgyalán Kiskorpád Komlósd Kötcse Kőkút Kőröshegy Kutas Lad Lakócsa Lábod Látrány Libickozma Lulla Magyaratád Magyaregres Mernye Mesztegnyő Mezőcsokonya Mike Miklósi Mosdós Nágocs Nagyberény Nagyberki Nagycsepely Nagykorpád Nagyszakácsi Nemesdéd Nemeskisfalud Nemesvid Nikla Nyim Orci Ordacsehi Osztopán Öreglak Ötvöskónyi Őrtilos Pamuk Patalom Patca Patosfa Pálmajor Péterhida Pogányszentpéter Polány Porrog Porrogszentkirály Porrogszentpál Potony Pusztakovácsi Pusztaszemes Ráksi Rinyabesenyő Rinyakovácsi Rinyaszentkirály Rinyaújlak Rinyaújnép Ságvár Sántos Sávoly Segesd Sérsekszőlős Simonfa Siójut Som Somodor Somogyacsa Somogyaracs Somogyaszaló Somogybabod Somogybükkösd Somogycsicsó Somogydöröcske Somogyegres Somogyfajsz Somogygeszti Somogyjád Somogymeggyes Somogysámson Somogysárd Somogysimonyi Somogyszentpál Somogyszil Somogyszob Somogytúr Somogyudvarhely Somogyvámos Somogyvár Somogyzsitfa Szabadi Szabás Szántód Szegerdő Szenna Szenta Szentbalázs Szentborbás Szentgáloskér Szenyér Szilvásszentmárton Szorosad Szólád Szőkedencs Szőlősgyörök Szulok Tapsony Tarany Taszár Táska Teleki Tengőd Tikos Torvaj Tótújfalu Törökkoppány Újvárfalva Varászló Várda Vése Visnye Visz Vízvár Vörs Zala Zákány Zákányfalu Zics Zimány Zselickisfalud Zselickislak Zselicszentpál