Rúpa
| Rúpa | |
|---|---|
| magyar: | forma, alak |
| páli: | रूप (rūpa) |
| szanszkrit: | रूप (rūpa) |
| tibeti: | གཟུགས (gzugs) |
| kínai/pinjin: | 色 / sze |
| japán: | 色 - siki |
| koreai: | 색 - szek |
| thai: | รูป |
| szingaléz: | රෑප (rūpa) |
A rúpa a hinduizmusban és a buddhizmusban általában az anyagi tárgyakra vonatkozik, amely főleg a megjelenésre vonatkozik.
Buddhizmus
[szerkesztés]| Az öt lét-csoport (panca khandha) a páli kánon szerint. |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
→ ← ← |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Forrás: MN 109 (Fordította: Ripcse Judit 2009) | részletek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 2. Ábra: A páli kánon hatok hat csoportja: | |||||||||||||||
| észlelési tartományok | → |
é r z é s e k |
→ |
s ó v á r g á s |
|||||||||||
| "belső" érzékelés szervei |
<–> | "külső" érzékelés tárgyai |
|||||||||||||
| ↓ | ↓ | ||||||||||||||
| ↓ | kapcsolat | ||||||||||||||
| ↓ | ↑ | ||||||||||||||
| tudatosság |
|||||||||||||||
| |||||||||||||||
| Forrás: MN 148 (Fordította: HoD, 2009) részletek | |||||||||||||||
Általánosságban véve a rúpa buddhista fogalom az anyagi forma kifejezésére, amelybe beletartozik mind a test és a külső anyagok.
A páli kánonban a rúpa háromféle szövegkörnyezetben szerepel:[1]
- rúpa-khandha – „anyagi formák”, az öt aggregátum (khandha) közül az egyik, amelyekkel minden jelenség kategorizálható (lásd 1-es ábra).
- rúpa-ájatana – „látható tárgyak”, az érzékszervek közül a szem által érzékelhető tárgyak, a szem az egyik érzékelési alap (ájatana), amellyel a világ észlelhető (lásd 2-es ábra).
- námarúpa – „név és forma” vagy „tudat és test”, amely a függő keletkezés láncolatában (paticcsa-szamuppáda) a tudatból keletkezik, és amely elvezet az érzékelési alapok fellépéséhez.
Ezen kívül, általánosságban a rúpa azokra a szobrokra is vonatkozhat, amelyek valamelyik buddhát ábrázolják – lásd: buddharúpa.
Rúpa-kandha
[szerkesztés]A rúpa nem a materializmus által leírt metafizikai szubsztancia. Az anyagi mivoltján felül a rúpa azt is jelenti, hogy érzékszervvel érzékelhető — például egy tapintható tárgy. Valójában a rúpa fontosabb jellemzője az, hogy érzékelhető, mint hogy anyag: minden máshoz hasonlóan, a rúpát is a funkciójával lehet meghatározni.[2] Anyagként a rúpát hagyományosan kétféleképpen szokták elemezni: négy elsődleges elemként (páli, mahábhúta); illetve 10 vagy 24 másodlagos elemként.
Négy fő elem
[szerkesztés]A létező rúpa a négy elsődleges vagy nem származékos elemből áll:
Származékos anyagok
[szerkesztés]Az Abhidhamma-pitakában és a későbbi páli irodalmakban,[3] a rúpa további elemzésre kerül tíz, huszonhárom, vagy huszonnégy másodlagos vagy származékos (upádá) anyagként. A tíz másodlagos anyag a következő:
A huszonnégyes felsoroláskor a következő 15-öt adják hozzá a fent tíz első kilenc tagjához:
- nőiség
- férfiasság vagy virilitás
- élet vagy vitalitás
- szív vagy szív-alap[6]
- fizikális jelzések (szándékot kifejező mozdulatok)
- hangjelzések
- tér elem
- fizikális könnyedség vagy pozitivitás
- fizikális képlékenység vagy plaszticitás
- fizikális alkalmasság vagy kezelhetőség
- fizikális csoportosulás vagy integráció
- fizikális megnövelés vagy karbantartás
- fizikális korosodás vagy elmúlás
- fizikális állandótlanság
- étel[7]
Összesen 23 származéktípus található, például az Abhidhamma-pitakában található Dhamma-szanganíban (pl., Dhs. 596), amely kihagyja a szív-alapot.[8]
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Abhidharma
- Arúpa
- Test
- Buddharúpa
- Tudat (buddhizmus)
- Námarúpa (elmélet)
- Szkandha
- Szankhata
- Szanna
- Vedaná
- Vidzsnyána
- Szubsztanciális forma
- A létezés három jellemzője
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Lásd pl. Hamilton (2001), p. 3 és passim.
- ↑ Dan Lusthaus, Buddhist Phenomenology: A Philosophical Investigation of Yogācāra Buddhism and the Chʼeng Wei-shih Lun. Routledge, 2002, page 183.
- ↑ Hamilton (2001), p. 6.
- ↑ Itt a "test" (kája) arra utal, amely érzékel ("érintés", phoṭṭhabba). Az Upanisadokban a "bőr" szót használják "test" helyett (Rhys Davids, 1900, p. 172 n. 3).
- ↑ Az első tíz másodlagos elem ugyanaz, mint az első öt (fizikai) érzékszervi alap és a tárgyaik (pl. lásd: Hamilton, 2001, pp. 6-7).
- ↑ A Vsm. XIV, 60 (Buddhagósza, 1999, p. 447) szerint a szív-alap nyújtja az anyagot a tudat és a tudat-tudatosság támogatásához. A Szutta-pitaka nem állapítja meg a tudat szféra (ájatana) anyagi alapját.
- ↑ A 24-es lista például megtalálható a Viszuddhimaggában (Vsm. XIV, 36 ff.) (Buddhagósza, 1999, pp. 443 ff.; és, Hamilton, 2001, p. 7).
- ↑ Összehasonlításként: Dhs. 596 (Rhys Davids, 2000, p. 172) és Vsm. XIV, 36 (Buddhagósza, 1999, p. 443).
Források
[szerkesztés]- Buddhagósza, Bhadantācariya (trans. from Pāli by Bhikkhu Ñāṇamoli) (1999). The Path of Purification: Visuddhimagga. Seattle, WA: Buddhist Publication Society Pariyatti Editions. ISBN 1-928706-00-2.
- Hamilton, Sue (2001). Identity and Experience: The Constitution of the Human Being according to Early Buddhism. Oxford: Luzac Oriental. ISBN 1-898942-23-4.
- Monier-Williams, Monier (1899, 1964). A Sanskrit-English Dictionary. London: Oxford University Press. ISBN 0-19-864308-X. Retrieved 2008-03-06 from "Cologne University" at http://www.sanskrit-lexicon.uni-koeln.de/scans/MWScan/index.php?sfx=pdf.
- Rhys Davids, Caroline A.F. ([1900], 2003). Buddhist Manual of Psychological Ethics, of the Fourth Century B.C., Being a Translation, now made for the First Time, from the Original Pāli, of the First Book of the Abhidhamma-Piṭaka, entitled Dhamma-Saṅgaṇi (Compendium of States or Phenomena). Whitefish, MT: Kessinger Publishing. ISBN 0-7661-4702-9.
További információk
[szerkesztés]- 'Maha-hatthipadopama-szutta: A nagy elefántlábnyom hasonlat (MN 28). Access to Insight, 2003. [2008. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 17.)
Text is available under the CC BY-SA 4.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.
